Milyen tanácsot adna azoknak a hölgyeknek, akik most kerülnek vezetői pozícióba, vagy előmenetel előtt állnak a munkahelyükön?

Találják meg önmaguk örömére a munkájuk szépségét, és a munkájuk azon részét, ami igazán inspirálja és ösztönzi őket! A munkánk teszi ki az életünk jelentős részét, nem mindegy tehát, hogy mivel és milyen minőségben töltjük ezt az időt. Emellett jelöljenek ki rövidebb és hosszabb távú célokat! A rövid távú célok önmagunk folyamatos ösztönzése és a megerősítés miatt is fontosak. A gyors győzelmek learatása a vállalatok életciklusai és a vezetői életutak esetében is megjelenik, ezt a gondolatiságot érdemes a saját életünkben is a magunkévá tenni: én tudok a legtöbbet tenni azért, hogy nekem jobb legyen!

Bátorítaná azon 35-45 év közötti nőket, akik már dolgoztak, tapasztalattal rendelkeznek, de nem mernek munkahelyet váltani, még akkor sem, ha nem élvezik azt, amit csinálnak?

Érdemes mérlegelni, hogy miben találnának több boldogságot, miként telt az eddig eltöltött idő, és milyen minőségben szeretnénk folytatni azt. Vegyék számba eddigi tapasztalataikat, és nézzék meg, hogy miként tudnák kamatoztatni azokat. Bátorság kell a váltáshoz, de olykor meg kell lépni. Mindez az egészségi állapot szempontjából is nagyon fontos, véleményem szerint ugyanis abszolút meghosszabbítható az élet azzal, hogyha valami olyat csinálunk, amiben örömünket leljük. Hiszen mindig egy jobb reményében változtatunk, legyen szó egy építkezésről, vagy akár a lakás átrendezéséről. A cél mindig az optimális állapot elérése.

Szabadidejét mivel tölti legszívesebben? Mi jelenti önnek a pihenést és kikapcsolódást?

A családom. Nagyon örülök, ha rájuk sok idő jut. Az egészséges életmód nagyon fontos szerepet tölt be az életünkben: szeretünk utazni, kirándulni, sportolni, biciklizni, rollerezni, síelni, de az olyan, szezonális programokat is szeretjük a gyerekekkel, mint az adventikoszorú-készítés, vagy akár a mézeskalács-sütés.

Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között?

Az optimális egyensúly az életkortól és az aktuális munkakörtől függően is változik, sohasem statikus. Dinamikusan változik aszerint is, hogy mennyi idősek például a gyerekek. Az arányoknak mindig az aktuális élethelyzethez kell igazodnia. Szerintem nagyjából 5-10 évente természetes egy ilyen jellegű fókuszváltás.

Szerencsésnek tartom magam, hogy sikerült megtalálnom az egyensúlyt. Az én mottóm mindig is az volt, hogy a családom mellett is fontos, hogy hasznosan töltsem az időmet, tanulással, fejlődéssel. Erre ösztönözném a gyermeket tervező, gyermeket nevelő anyákat: tartsanak ki a saját céljaik mellett, és táplálják azokat önmaguk fejlesztésével is!