Baktériumok küzdelme az életért

Baktériumok küzdelme az életért

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

I

Immunrendszerünk teljesítménye 70 százalékban a bélflóránk egészségétől függ. Az antibiotikum – mely helyesen alkalmazva akár életet menthet – sajnos felborítja belsőnk kényes egyensúlyát, amit helyre kell állítani. A reklámokból már ismerősen hangzik a bifidus szó, de vajon tényleg tudjuk-e, miért kell egy-egy antibiotikumos kúra mellé probiotikumokat fogyasztani?

Az emberi szervezetben jelentős mennyiségű mikroorganizmus él, melyek nélkülözhetetlenek testünk működéséhez. Elsősorban baktériumok, másodsorban pedig gombák laknak bennünk, legnagyobb számban a beleinkben. A velünk szimbiózisban élő baktériumok milliárdjait közel 400 törzsbe sorolhatjuk, fajaiknak a száma az ezret is meghaladja. Együttes súlyuk a felnőtt szervezetben elérheti akár a másfél-két kilogrammot is.

Hogy könnyebb legyen az emésztés
A probiotikum latin-görög szó, azt jelenti: „az életért”. Az egészséges ember emésztőrendszerében élő, bélbarát baktériumok a gyomorsavnak és az emésztő enzimeknek ellenállva, élve jutnak a vastagbélbe, ott a bélfalon megtapadva telepeket hoznak létre és kifejtik áldásos hatásukat. A legfontosabb probiotikumok a Bifidobacterium és a Lactobacillus nemzetség (tejsavbaktériumok) egyes tagjai.
A probiotikumok segítik az emésztést, a vitaminok és az ásványi anyagok felszívódását, segítik a fehérjék és a zsírok jobb felhasználását. Csökkentik a koleszterinszintet, szabályozzák az immunfolyamatokat, K-vitamint, folsavat termelnek, létrehoznak olyan antimikrobás anyagokat, amelyek megakadályozzák a káros baktériumok megtelepedését és elszaporodását.
Tudományos kutatások kimutatták ezen anyagok áldásos hatását az allergia megelőzésében, az elhízás leküzdésében, a fertőzésekkel szembeni állóképesség növelésében, az immunrendszer erősítésében. Természetesen a probiotikumok sem csodaszerek, szedésük előtt érdemes kikérni az orvos véleményét – főleg súlyos betegségnél, például hasnyálmirigy-gyulladásnál.


A joghurt dicsérete
A probiotikumok főként savanyított, erjesztett (fermentált) tejtermékekben, sajtokban, joghurtokban, túrókészítményekben lelhetőek fel. A tejsavbaktériumok – mint a joghurtban található Lactobacillus bulgaricus – képesek lebontani a cukrokat, így a laktózt tejsavvá alakítják. E fontos tulajdonságukat a laktózérzékenyek értékelik igazán, akik a tejet, a joghurtot nem képesek megemészteni.
Több mint száz éve az ukrán származású Elie Metchnikoff figyelt fel rá, hogy a balkáni hegyekben élő pásztorok, akik nagy mennyiségben fogyasztanak savanyított kecsketejet, jóval tovább élnek, mint európai társaik. Felfedezéséért 1908-ban Nobel-díjat kapott. A párizsi Pasteur Intézet igazgatójaként támogatta az első – akkor még patikákban árult – joghurt elkészítését.
Ebből a kísérletből fejlődött ki az a – ma már multinacionális – tejtermékgyártó cég, amely a médián keresztül hazánkban is hangsúlyozza a joghurtok fogyasztásának fontosságát (elsősorban persze a saját márkájáét). A legtöbbünknek ismerős a Bifidus Essensis™ – 2007 júliusa óta Bifidus ActiRegularis® – szó: így hívják a fent említett vállalat jogvédett fejlesztésében a Bifidobacterium animalis DN-173010 jelzetű törzsét.

Anyatejjel az allergia ellen
Az anyatejes táplálás nagy szerepet játszik az allergia megelőzésében is. Az anyatej az immunsejteken kívül bőven tartalmaz pro- és prebiotikumokat, az ilyen csecsemők bélflóráját 95 százalékban bifidobaktériumok és laktobacilusok alkotják, nem hagyva sem teret, sem tápanyagot a kórokozó baktériumoknak. Ezzel szemben a felnőtt lakosságnál ez az arány siralmasan alacsony, nem több 10 százaléknál!
A hagyományos tápszerekkel táplált baba bélrendszerében a felnőttekéhez hasonló vegyes baktériumflóra él, melyben sajnos a kórokozó baktériumok vannak túlsúlyban, s ezek a babák többet betegeskedhetnek, mint szoptatott társaik. Ma már a kicsik béltraktusának védelmére a tápszereket is hasznos bifidusz baktériumokkal dúsítják, az élő baktériumkultúrák ugyanis hozzájárulnak a csecsemő immunrendszerének éréséhez, a szív- és érrendszeri betegségek, az allergia, a csontritkulás és a tumorok megelőzéséhez, ezért az ilyen tápszert fogyasztó csecsemők ugyanúgy élvezhetik a tejsavbaktériumok áldásos hatását, mint a szoptatott babák.
Mérlegelendő szempont, hogy a kisbabák első életévükben kapjanak-e antibiotikumot, hiszen ezek a szerek felborítják bélflórájuk egyensúlyát, kipusztítják a „jó” baktériumokat. Sokszor a szülők nyomására az orvos akkor is antibiotikumot ad, ha nincs meggyőződve szükségességéről. A tanulság nem az, hogy ne szedjen a gyerek antibiotikumot, ha kell. De ne higgyük, hogy a gyermekorvos nem akarja meggyógyítani, mert nem adott „semmit”!

Az antibiotikumok
Az orvos egy-egy komolyabb betegségre gyakran antibiotikumos kezelést ír elő, ami felborítja a bélflóra egyensúlyát, s ennek helyreállítását a gyógyszeres kúrával együtt meg kell kezdeni. Az antibiotikum és a probiotikum bevétele között legalább három a teljen el, hogy a tejsavbaktériumok ne maradjanak hatástalanok. Az antibiotikumok olyan, baktériumok vagy gombák termelte vegyületek, amelyek képesek megölni a jó vagy rossz baktériumokat, illetve megakadályozni szaporodásukat. Az antibiotikumok előbbi csoportját baktericidnek, utóbbit bakteriosztatikusnak nevezzük. Az antibiotikum – jelentése: életellenes – kifejezést eredetileg olyan kémiai anyagokra használták, amelyek az élő sejteket elpusztították, manapság azonban csak a baktériumokra, a gombákra és a parazitákra ható anyagokat hívjuk így.
Az antibiotikumok túlzásba vitt vagy helytelen használata, az orvosi előírás megszegése antibiotikum-rezisztens (az antibiotikumoknak ellenálló) baktériumok kialakulásához vezet, s ezen baktériumok olyan enzimet termelnek, amely elhasítja a gyógyszerek molekuláit, így a azok hatástalanok maradnak.
Az antibiotikum-rezisztenciától a betegségek tünetei megváltoznak, felismerésük nehezebb, lefolyásuk súlyosabb. Ezért nagyon fontos, hogy csak indokolt esetben, orvosi rendelvényre és ne a házi patikából folyamodjunk antibiotikumhoz, és mindig szedjük végig a meghatározott dózisú szert, hiszen a tünetek enyhülésével még nem biztos, hogy minden „rossz” baktérium megsemmisült. Az antibiotikumok csak a baktériumokat ölik meg, a vírusok – így az influenzavírusok – szemben hatástalanok, ezért bevételük fölösleges és káros.

A jótékony penész
Az első felismert antibiotikum a penicillin volt, melynek felfedezéséért a skót Alexander Fleming 1945-ben Nobel-díjat kapott – habár a kínai orvoslás több mint 6000 éve alkalmazott már penészes szóját bizonyos bőrfertőzésekre. Fleming 1928-ban, három hét szabadságról visszatérve londoni laboratóriumában észrevette, hogy a Staphylococcus-tenyészetbe került kékes-zöldes penész körül nem növekednek a baktériumok. További kísérletei során kiderítette, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, mely gátolja a növekedésben és elpusztítja a baktériumokat. A penészgombát tiszta kultúrában is kitenyésztette: ezt a Penicillium családba tartozó fajt ismerjük ma ma Penicillium notatumként.

Fontos tudnivalók
Az antibiotikumok szedése mellékhatásként hasmenést, puffadást okozhat. Hogy a kúra során mennyi hasznos mikroorganizmus semmisül meg, az függ az antibiotikum hatásmódjától, a kúra időtartamától és gyakoriságától. Sajnos antibiotikum tudtunk nélkül, akaratunk ellenére is a szervezetünkbe juthat, például ivóvízzel vagy hústermékek fogyasztásával.
Az egészséges bélflóra helyreállítása során újra kell telepíteni a bélbarát mikroorganizmusokat, aminek leghatékonyabb módja a probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők bevitele. Egy antibiotikumos kúra mellett nem elég (bár nagyon fontos) élő baktériumkultúrákat tartalmazó élelmiszereket – joghurtot, kefirt, aludttejet – fogyasztani, mivel ezekben csak 1-2 féle baktériumtörzs van, és csíraszámuk sem elég magas.
Olyan probiotikumos készítményt vásároljunk, amely a bifidobaktérium és a laktobacilus törzsek legalább 2-2 különböző fajtáját tartalmazza. Lényeges szempont a csíraszám (a termékben lévő baktériumok száma): minél több, annál jobb. Ha pénztárcánk megengedi, olyan szereket vegyünk, amelyek kapszulánként vagy adagonként 1-2 milliárd élő sejtet tartalmaznak, szemben a „csak” száz milliós (108 db) dózisúakkal.
A bélben megtelepedett probiotikumok sajnos csak néhány napig-hétig életképesek, így érdemes belőlük nap mint nap, rendszeresen és tartósan fogyasztani.
Sajnálatos módon a bélrendszer törékeny egyensúlyát nem csak a hosszabb antibiotikumos kezelés, hanem a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kemoterápia, az egyoldalú táplálkozás is felborítja. Ekkor elszaporodnak a betegséget okozó (patogén) baktériumok, aminek egyértelmű jelei az ellenálló képesség csökkenése, a fáradtság, emésztési, felszívódási zavarok (puffadás, hasmenés), bőrproblémák, a különböző allergiák megjelenése (tejcukor-érzékenység). Ilyekor fokozódik az elhízás valamint a vastagbélrák, a májkárosodás, az irritábilis bélszindróma és a candidiasis kialakulásának kockázata.
A probiotikumokat szerencsére nem lehet túladagolni. Hatásuk klinikailag bizonyított, szedésük orvosilag ajánlott. Valószínűleg ezek azok az egyedüli anyagok, melyeknek egyáltalán nincs mellékhatásuk, sőt: minél többet eszünk belőlük, annál egészségesebbek leszünk.

Prebiotikumok: Azok az anyagok, melyek a probiotikumok kizárólagos táplálékai, tehát fogyasztásuk elősegíti a probiotikumok szaporodását, csíraszámuk növekedését. A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, nem hatnak rájuk az emésztőrendszer enzimei, így sértetlenül jutnak el a vastagbélbe. A prebiotikumok természetes forrásai: búza, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, bab, borsó, banán, tej, csicsóka és cikória.

Szinbiotikumok: Így nevezik a pre- és probiotikumok együttesét, szinbiotikusnak pedig azt az élelmiszert hívják, mely mind pro-, mind prebiotikumokat tartalmaz. Funkcionálisak azok az élelmiszerek, melyek az emberi szervezetre klinikai vizsgálatokkal igazolt, jótékony hatást gyakorolnak. Ilyenek a pro-, pre- és szinbiotikus élelmiszerek.


Igazolt klinikai hatást kifejő probiotikumok
- Lactobacillus acidophilus
- Lactobacillus casei, rhamnosus (GG)
- Lactobacillus plantarum
- Bifidobacterium bifidum
- Bifiodobacterium longum
- Streptococcus thermophilus
- Saccharomyces boulardii
- Enterococcus faecium


„Az antibiotikum és a probiotikum bevétele között legalább három a teljen el, hogy a tejsavbaktériumok ne maradjanak hatástalanok.”

„nagyon fontos, hogy csak indokolt esetben, orvosi rendelvényre és ne a házi patikából folyamodjunk antibiotikumhoz, és mindig szedjük végig a meghatározott dózisú szert, hiszen a tünetek enyhülésével még nem biztos, hogy minden „»rossz« baktérium megsemmisült.”


Tovább olvasok
Kép
Sose akartam szerető lenni, mégis így történt

Miért játszik az ember szeretősdit? Unalomból? Elhanyagoltságból? Kaland- vagy bizonyítási vágyból? Rózsa még nem jött rá. Egyszer csak belecsúszott, mint Pilátus a krédóba.

Kép
Van-e lejárati ideje a fehérneműnek?

Amikor gyors Google-keresést végeztem arról, hogy mennyi használat után érdemes kidobni egy fehérneműt és újat venni helyette, igen vegyes információkhoz jutottam. Volt, ahol fél évet, míg máshol egyet, vagy annál is többet írtak. Hogy mi az igazság?

Kép
Nézz az égre: itt a nyári hullócsillagzápor csúcsidőszaka

A hullócsillagzápor idén sem marad el: a következő három éjjel óránként akár száz hullócsillagot is láthatsz, ha kifekszel a nyári égbolt alá.

Kép
Hollywood extázisban ünnepli Kamala Harris alelnökjelöltségét

„Végre egy felállás, ami úgy néz ki, mint Amerika!” „Igazi örömkönnyek!” Ilyen tweetek záporoznak azután, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt bejelentette: egy fekete-indiai származású nőt, Kamala Harrist választott alelnökjelöltjének.

Kép
Köztünk élő óriások – 10 állat, amiről nem tudtad, hogy mennyire hatalmas

Hogyha azt hitted, hogy mindent tudsz az állatokról, mutatunk 10 képet, amin garantáltan meg fogsz lepődni! Nem is vesszük észre, de igazi óriások élnek közöttünk…

Kép
Rangos nemzetközi toplistára került az Utas és holdvilág

A több mint 80 évvel ezelőtt íródott sikerregény mellett a millenium generáció legizgalmasabb írónőjének tartott Sally Rooney szerelmes története is felkerült.

Kép
6 hazugság, amit biztosan te is mondtál már a gyerekednek

Lehet, hogy nem szép ezt így kimondani, de a legtöbb szülő bizony szokott hazudni a gyerekének. Ezek persze az esetek többégében egészen ártalmatlan hazugságok. Sokszor a gyerekeket próbálják megkímélni velük, máskor a szülő próbálja meg kihúzni magát egy-egy kényesebb kérdésből. De bárhogy is legyen, a szakértők szerint még a legapróbb füllentéseknek is lehetnek hosszú távú hatásai a gyerekek lelki fejlődésére.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem