Írásbeli változások: megnő a lexikális tudás értéke

– Az írásbeli feladatlap továbbra is két részből áll.

– Az első feladatlapon az érettségiző diákok egy szövegértési-nyelvi feladatsorral (40 pont) és egy irodalmi teszttel (20 pont) találkozhatnak. Az első feladatsor újdonsága, hogy nyelvi kérdések is szerepelnek majd a szövegértési feladatok között. Az irodalmi teszt helyett pedig korábban a tanulóknak érvelési feladatot kellett megoldaniuk vagy levelet, kérvényt írniuk, mostantól a feladatlap összeállítói szinte bármire rákérdezhetnek irodalmi korszakoktól kezdve versrészleteken keresztül egészen a kötelező olvasmányokig, vagy írók, költők életrajzi adataiig. A feladatlap két részének megoldására összesen 90 perc áll a tanulók rendelkezésére.

– A második feladatlapon eddig három fajta szövegalkotás közül lehetett választani, ami általában vers- vagy prózaelemzés, illetve két költemény összehasonlító értelmezése volt. Ez idén szintén megváltozik: a diákok vagy egyetlen művet értelmezhetnek, vagy egy általános témakifejtő esszét írhatnak meg összesen 40 pontért. Ebben az esetben is maradt a korábbi időtartam, azaz 150 perc.

– Változik a helyesírási hibák pontozása: eddig pluszpontot érdemelt a szép íráskép és a jó helyesírás. Mostantól a hibákért pontlevonás jár.

Szóbeli: bővült a kötelező szerzők listája

– Megváltoztak, módosultak az irodalom és nyelvtan témakörök – ennek részletezése túlfeszítené a cikk kereteit.

– Eddig 6 kötelező író vagy költő szerepelt az irodalmi szóbeli listán, 2024-től viszont 10.

A nevek (vastaggal szedve az új szerzők): Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. A legnagyobb újdonság Herczeg Ferenc, aki eddig a tananyagban sem szerepelt. A szóbeli, ahogy eddig is, összesen 50 pontot ér.

És mit szólnak ezekhez a változásokhoz a magyartanárok? Két egymással ellentétes vélemény közlünk, kérésre mindkettőt név nélkül. A válaszadók közoktatásban dolgozó pedagógusok.

Kontra:

„A változtatások mindent lebontanak, amiért eddig küzdöttünk. Se kompetencia, se munkaerőpiac, semmi valóságosság, csak adatok, tények, lexikális dolgok, amit a gyerekek úgyis seperc alatt megtalálnak az interneten. És akkor még nem is beszéltem arról, mennyivel többet kellett tanulni eddig is, vagy hogy Herczeg Ferenc mégis hogy kerül Ady és Petőfi mellé. És azt sem tudom, vajon egy vidéki iskolában tanuló, hátrányos helyzetű gyerek mit kezd majd ezzel az egésszel.”

Pro:

„Tudom, hogy szembemegyek a többség véleményével, de én örülök, hogy a gyerekeknek verset kell tanulniuk, vagy hogy el kell olvasniuk valamit Jókai Mórtól. A magyar kultúra és hagyomány nagyon fontos, ahogy a helyesírás is, ami katasztrofális szintre süllyedt az utóbbi években. Úgyhogy én alapvetően üdvözlöm az újításokat, bár van, amit túlkapásnak tartok: ilyen Herczeg Ferenc beerőltetése az anyagba, vagy a témakifejtő esszé az írásbelin, amit úgyis csak a versenyistállók éltanulói választanak majd – már ha egyáltalán.”

Nem mindenki érettségizik: mutatunk sztárokat, akik nem szerezték meg a papírt.