Üzletekben, műhelyekben szokott kiírva lenni, hogy „olcsón, jól és gyorsan dolgozunk, ebből kettőt választhat”. A fogamzásgátló módszerekkel is hasonló a helyzet: van, amelyik nagy biztonságot nyújt, van, amelyiknek kevés a mellékhatása, és van, amelyiket egyszerű használni – de a három együtt nem fordul elő.

A fogamzásgátló technikák nagyon eltérnek abban, hogy mennyire biztos védettséget nyújtanak. Az egyes módszerek hatékonyságát általában a Pearl-indexszel fejezzük ki (lásd keretes írásunkat). A pároknak maguknak kell eldönteniük, hogy a legfontosabb szempontok közül – biztonság, egyszerű használat, minél kevesebb mellékhatás – melyikre teszik ahangsúlyt.

Hormonális fogamzásgátlás
Egyértelműen a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták alegbiztosabbak, használatuk egyszerű, ám számolni kell mellékhatásokkal. Működési elvük az, hogy a petefészekben termelődő női nemi hormonokhoz, az ösztrogénhez és a progeszteronhoz hasonló, természetes molekulákat tartalmaznak. Ezek úgy bolygatják meg a hormonális háztartást, hogy ne legyen peteérés a ciklus közepén.
A női nemi hormonok azonban nem csak közvetlenül anemi működésre hatnak, ezért a gyógyszeripari kutatók arra törekednek, hogy olyan hormonvariánsokat fejlesszenek ki, amelyek lehetőleg csak a peteérést befolyásolják, de nem szólnak bele a természetes nemi hormonok távoli hatásaiba. Így jelentősen sikerült csökkenteni a fogamzásgátló tabletták mellékhatásait, de még mindig számolni kell velük.
A legfontosabb, hogy ezek a gyógyszerek fokozzák a vér alvadékonyságát, így az arra hajlamos személyeknél trombózist idézhetnek elő, aminek esélyét a dohányzás asokszorosára növeli. Bár a gyógyszerek leiratán az szerepel, hogy 35 év felett nem tanácsos a tabletta mellett dohányozni, a tapasztalat azt mondatja velünk, hogy a fiatalabbaknál sem elhanyagolható atrombózis veszélye.
Atermészetes hormonális ciklus során változik a termelődő ösztrogén és progeszteron aránya. Ennek imitálására változó hormontartalmú, két- és háromfázisos készítményeket vezettek be. Ezeknek kevesebb a mellékhatása, ám abiztonságosságuk is valamivel kisebb.
A fogamzásgátló tablettáknak kedvező mellékhatásaik is vannak: rendbe tehetik a ciklus idejét, csökkentik a menstruációs görcsöket és a bőr pattanásosságát. Ám vannak nehezebben megfogalmazható, de nem ritka következmények is: a tablettát szedők gyakran számolnak be arról, hogy megváltozik a nőiességérzésük, a partnerükhöz fűződő viszonyuk érzelmi és szexuális téren. Ebben nagy egyéni különbségek vannak: előfordul, hogy az érintettek a változások hatására más módszerhez folyamodnak.

Depókészítmény
A tabletták napi rendszeres szedése a legtöbbeknek nem okoz gondot, de akiknek mégis, azok kérhetik a háromhavonta egyszer injekció formájában beadandó, úgynevezett depókészítményt. Ebből folyamatosan szívódik fel a hormon, hatékonysága majdnem olyan jó, mint a tablettáé, de nem lehet a hatását felfüggeszteni – ami nemcsak akkor baj, ha apár mégis azonnal gyereket szeretne, hanem például trombózisos szövődmény esetén is.

Mini-pill
Csak progeszteronszármazék van benne, ösztrogén nincs. Szoptatás, sőt egyes leírások szerint trombózishajlam esetén is szedhető, de nem annyira biztos, mint a kombinált szerek.

Esemény utáni tabletta
Jelentős a mellékhatások veszélye, nem ad teljes biztonságot, mégis elterjedt módszer, egyszerűen azért, mert nem kell hozzá előre gondolkodni. A nagy adag hormont maximum 72 órán belül kell bevenni, így lehetetlenné válik a beágyazódás az esetleges megtermékenyülés után. Rossz közérzet, hüvelyi vérzés, fájdalom szinte minden alkalommal előfordul, ám komolyabb mellékhatás csak rendszeres használat esetén. Az esemény utáni tabletta – aspirálhoz hasonlóan – világnézeti kérdéseket is felvet.

Spirál
Az egyik legegyszerűbb, viszonylag hatékony (ráadásul nagyon olcsónak számító) módszer aspirál. Az eszközt csak már szült nőknek ajánlják, a nőgyógyász egy egyszerű beavatkozás során helyezi fel a méhbe, ahol évekig-évtizedekig maradhat. Igen ám, csakhogy a spirálnak sunyi, kellemetlen mellékhatásai tudnak lenni. A módszer elve, hogy állandóan ingerli a méh nyálkahártyáját, ezáltal alkalmatlanná teszi a beágyazódásra. Ez afolyamatos, enyhe gyulladás olykor beindul, kiszabadul a kismedence többi szervei közé, ami veszélyes, nehezen uralható betegség. Az sem ritka, hogy maga a spirál épül be a méhfalba, sőt évek lassú, módszeres munkájával át is fúrhatja, ami nemcsak a fertőzésveszélyt növeli, hanem avédekezés hatékonyságát is csökkenti. Végül meg kell említeni, hogy mivel a megtermékenyült petesejt túlélését megakadályozva fejti ki hatását, a spirál elfogadhatatlan azok számára, akik a fogantatástól számítják az élet kezdetét.

Művi meddővé tétel
Használata relatíve egyszerű, hiszen csak egyszer kell a kés alá feküdni, aztán nem kell a dologgal foglalkozni. A műtét maga biztonságos, ám amegtermékenyülés esélye utána sem teljesen nulla (bár elkötik a petevezetéket, a petesejt átjuthat rajta). Előfordul, hogy később az érintett meggondolja magát – ez főleg nagy magánéleti fordulópontokat követően szokott előfordulni. Akorszerű műtéteket vissza lehet csinálni, de nem százszázalékos biztonsággal.

Óvszer
Az eddig felsorolt módszerekben az a közös, hogy viszonylag nagy biztonsággal akadályozzák meg a terhességet, használatuk egyszerű, de mellékhatásokkal számolni kell. A fogamzásgátló technikák egy másik csoportjánál kevesebb amellékhatás, de aszexuális együttlét közben némi ügyeskedést igényelnek, és ez sokak számára zavaró, illúzióromboló lehet. Az óvszerrel is ez abaj. „Együtt vagyunk, de köztünk van valami” – mondják, ráadásul egyeseknél bőrallergia is felléphet. A meglepően rossz Pearl-index egyik oka az lehet, hogy könnyű elrontani a használatát, s ha nem légtelenítjük rendesen, kipukkadhat. De ez az egyetlen olyan technika, amely a szexuális fertőzések ellen is többé-kevésbé megvéd (a HIV, a szifilisz és ahepatitis-vírus ellen például igen, de a HPV ellen nem).

Pesszárium és kémiai spermicidek
A pesszárium egy méhnyakra helyezendő sapka: spermaölő anyaggal bevont változata egész jó védettséget nyújt. Van hüvelyben oldódó kúp, film és krém is, amelyekkel csak az a baj, hogy tíz percet várni kell a felhelyezésük után, ami sokak számára nehezen elképzelhető (mások azzal érvelnek, hogy egy normális előjáték úgyis eltart legalább ennyi ideig). Használatukat meg kell tanulni, Észak-Amerikában erre szakosodott trénerek vannak, nálunk az ilyen szolgáltatások még nem terjedtek el. Mivel ezek a módszerek mellékhatással nem fenyegetnek, népszerűségük növekedése várható – hatékonyságukról ezt követően pontosabb adataink lesznek.

Billings
Nincsenek igazán pontos adatok ennek amódszernek a hatékonyságáról sem, Pearl-indexét 5és 30 százalék közé teszik. Lényege, hogy apeteérés körüli napokban megváltozik ahüvelyváladék összetétele: előtte inkább ragacsos, ekkor pedig folyékonyabb. A technikát követő nők a nyákból mintát véve minden reggel ellenőrzik a helyzetet, és a naptárral egybevetve meg tudják becsülni, hogy mikor van apeteérésük – ezekben a napokban óvszerrel vagy más alkalmi technikával lehet kiegészíteni avédekezést, egyesek pedig az önmegtartóztatást választják. Mellékhatása nincs.

Megszakított együttlét
A legősibb és minden bizonnyal ma is a legelterjedtebb módszer. Pearl-indexe rossz, és sokszor a meghittség rovására megy, hogy figyelni kell közben. Ám – főleg alkalmi együttlét esetén – még mindig inkább tudjuk ajánlani, mint mondjuk az esemény utáni tablettát.

Naptár
A női nemi ciklus hossza változó, de a megfigyelések szerint a peteérés szinte pontosan a menstruáció előtt 14nappal történik. Ezzel az információval a rendszertelen ciklusú nők nem sokra mennek, és a többieknek is tudniuk kell, hogy az egy-két napos szóráson kívül a spermiumok akár háromnapos túlélési képessége is bonyolítja a dolgot, ezért végül is legalább egyhetes az az időszak, amikor fokozottan figyelni kell. A 20körüli Pearl-index mutatja, hogy ez nem mindig sikerül.

Családanyák fogamzásgátlása
A fő kérdés, hogy mennyire nem akarunk több gyereket. A hormontabletták mellékhatásainak esélye ugyanis a korral egyre nő. Ezért azoknak a pároknak, akik védekeznek ugyan, „de az se baj, ha becsúszik agyerek”, lényegesen könnyebb dolga van, mint akik ragaszkodnak az eredeti tervhez. Utóbbiaknak a két- és háromfázisos készítményeket, esetleg a mini-pill kezelést vagy – fokozott trombózishajlam esetén – atermészetes módszerek többszörös kombinációját ajánljuk.
Nem hálás téma, de szólnunk kell anem kívánt terhességről is. Sajnos a mi kultúránkban az abortusznak nagy szerepe van a születésszabályozásban. A társadalmi konvenciók oldódása miatt reméljük, hogy egyre többen vállalják gyermeküket akár kapcsolaton kívül is. Akiknek nincs hova hazavinniük, még mindig választhatják a nyílt örökbefogadást, ekkor legalább biztos kezekben tudhatják gyermeküket. De persze a legjobb atudatos, személyre szabottan megtervezett fogamzásgátlás. ı

A Pearl-index számítása
A Pearl-index azt fejezi ki, hogy az adott módszert egy-egy évig használó száz pár közül hánynak fogan mégis gyereke (más szóval ennyi százalék az esélye, hogy egy év alatt becsúszik a baba). Az adatok igen változatosak, elsősorban a használt eszköz minőségétől és a használat helyességétől függenek. A technikák kombinációja javíthatja ahatékonyságot.
ı Hormonális fogamzásgátló tabletta: 0,05–2 ı Depó hormonkészítmények: 0,2–2,6 ı Műtéti meddővé tétel: 0,3–6 ı Esemény utáni tabletta: 0,5–2,6 ı Méhen belüli eszköz (spirál): 0,5–5 ı Hüvelyi spermaölő szerek: 0,7–7 ı Pesszárium: 3–7 ı Óvszer: 3–28 ı Naptár: 14–35 ı Megszakítás: 8–38 ı Védekezés nélkül: 85

Szerző:Dr. Eörsi Dániel, Fotó: Europress
Éva, 2009. november. Minden jog fenntartva.