Könnycsatorna-elzáródás

Gyakori csecsemőkori probléma, hogy a könnyet az orrüreg felé elvezető csatorna nem nyílik meg a születés után, ezért a könny nem tud elfolyni, pangani kezd, befertőződik, a szemben sárga váladék (csipa) jelenik meg. Ezt lehűtött forralt vizes gézlappal, a külső szemzugtól befelé haladva – szükség esetén naponta többször is – el kell távolítani. (A kamilla – bár jó gyulladáscsökkentő – nem feltétlenül ajánlott, mert nagyon kiszáríthatja a baba szemhéját.) Megkönnyítheti a váladék elfolyását az orrgyök masszírozása. Erős váladékozás esetén antibiotikumos szemcsepp javasolt, ám a tüneteket ez is csak átmenetileg szünteti meg. A könnycsatorna elzáródása általában spontán megoldódik egy-két hónapos korra. Ha nem, át kell fecskendezni a könnycsatornát. Ez a fájdalmatlan, néhány másodperces beavatkozás többnyire végleg megoldja a bajt.

Kötőhártya-gyulladás

A leggyakoribb gyerekkori szembetegség gyakran vírusos felső légúti fertőzésekhez társul, ilyenkor az általános tünetek mellett a szem vörös, viszket és könnyezik. Amennyiben baktérium a kórokozó (vagyis a vírusos kötőhártya-gyulladás felülfertőződött), a szemben sárga váladék jelenik meg. Kamillázástól, szükség esetén antibiotikumos szemcsepptől a betegség néhány nap alatt meggyógyul, addig azonban – mivel fertőző betegségről van szó – a gyerek nem mehet közösségbe. Allergia is járhat a kötőhártya-gyulladással, ilyenkor antihisztaminos szemcsepp enyhíti a panaszokat.

Szemsérülések

Bár kellő körültekintéssel jó részük megelőzhető lenne, sokszor éri baleset a gyerekek szemét. Különösen gyakoriak a labdajátékok, hógolyózás vagy verekedés közben keletkezett, úgynevezett tompa sérülések, de nem ritkák a hegyes tárgyak (ceruza, bot, olló), illetve a vegyi anyagok okozta balesetek sem. Alapszabály, hogy a szemsérülés legkisebb gyanúja esetén is szemészhez kell fordulni! Ha idegen test került a szembe, házilag ne próbálkozzunk az eltávolításával. Az orvosi ellátásig tegyünk fedőkötést a sérült szemre, és ne engedjük, hogy a gyerek dörzsölje. Ha maró hatású vegyszer, tisztítószer fröccsen a szembe, bő csapvízzel azonnal ki kell mosni, bekötni azonban ilyen esetben nem szabad. Különösen sokat számít az ellátásig eltelt idő; minden más teendőt félretéve azonnal menjünk szemészhez (nem kell gyerekgyógyásznak lennie, az elsősegélyt bármelyik szemészorvos megadja). Orvosi utasítás nélkül semmilyen kenőcsöt, cseppet ne tegyünk a sérült szembe, mert azzal csak még több bajt okozhatunk.

Rövidlátás (Miópia )

A rövidlátók közelre jól látnak, a távoli tárgyakat viszont elmosódottan érzékelik. Ennek az az oka, hogy a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne domborúbb a kelleténél, illetve hogy túl hosszú a szem tengelye. A rövidlátás, mellyel a gyerek általában kisiskolás korban találkozik („nem látom jól a táblát”), mínuszos szemüveggel korrigálható. A serdülőkor elején, a gyors növekedés időszakában a rövidlátás ijesztő gyorsasággal romolhat: egy év alatt akár 2-3 dioptriával is erősödhet a szemüveg. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs ok aggodalomra, a gyors romlás csak átmeneti, húsz-harminc éves kor körül gyakran feleslegessé válik a szemüveg.

Távollátás (Hipermetrópia )

Ezt a hibát a szem csökkent fénytörő ereje (például a lapos szaruhártya) vagy a szemgolyó túl rövid tengelye okozza. Születéskor minden gyerek távollátó, ezt azonban legtöbben néhány év alatt, a szemgolyó növekedésével, a szó szoros értelmében kinövik. A távollátók elsősorban közelre nem látnak élesen, de ezt fiatal korban a szem alkalmazkodóképessége bizonyos mértékig ellensúlyozza. A távollátás ezért sokáig rejtve maradhat, esetleg fejfájás, könnyezés, a szem fáradása hívja fel rá a figyelmet. A távollátást lehetőleg minél erősebb pluszos szemüveggel kell korrigálni. A hiú kamaszok szemüveg helyett használhatnak kontaktlencsét is. A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában a magyarok töltik a legtöbb időt a tévé előtt!

Kancsalság (Strabizmus)

A két szem párhuzamos együttállásának és együttmozgásának hiánya nem csupán esztétikai probléma: kezelés nélkül súlyos, végleges látásromlást okozhat. Legtöbbször kezeletlen távollátás miatt alakul ki, ritkán a szemmozgató izmok gyengesége vagy bénulása okozza. Fénytörési hiba esetén szemüveget adunk, ami önmagában párhuzamosra húzhatja a két szemet, ezt napközben állandóan viselni kell. Figyeljük meg, hogy a gyerek a két szemével felváltva kancsalít-e, vagy mindig ugyanazzal. Utóbbi esetben ugyanis csak az egyik szemét használja, ami a másik szem súlyos látásromlásához, vakságához vezethet (az agy ugyanis figyelmen kívül hagyja az állandóan torz képet mutató szemből származó információt). Ezért a jól látó szemet ki kell takarni, általában heti egy nap szünettel. Ez a kőkorszakinak tűnő módszer létfontosságú lehet az ügyetlen szem látásának megmentésében.

Tompalátás (Ambliópia )

Tompalátásnak hívjuk azokat a látásélesség-hibákat, amiket nem lehet szemüveggel korrigálni. Leggyakoribb okuk a kezeletlen kancsalság és a két szem jelentősen eltérő fénytörése. Kezelése a jól látó szem letakarásából áll: ezzel a lusta szemet munkára késztetjük. Amennyiben nem ismerjük fel idejében (6 éves kor alatt), a gyerek leszokik a rosszul látó szem használatáról, és visszafordíthatatlan látásromlás következik be. A tompalátást nehéz észrevenni: a gyerek nem szól, hogy nincs térlátása, hiszen nem tudja, mi az. Ezért nagyon fontos szűrővizsgálat évente egyszer az egyik, majd a másik szemet eltakarni, mert ha a kicsi nem boldogul valamelyik szemével, akkor lehet, hogy baj van.