Napjainkra a puffadás, a hasi görcsök, a fokozott gázképződés egyre több embert érint. Sokan egészen addig nem igazán vesznek róla tudomást, amíg a tünetek már annyira kellemetlenné és fájdalmassá nem válnak, hogy a mindennapi életet és a társas kapcsolatokat is zavarják. De vajon mi okozhatja ezeket a panaszokat? Mi állhat a háttérben?

Mi okozhat puffadást?

Sokan nem gondolnak rá, de a puffadás talán leggyakoribb és általában nem tudatosuló oka a túlzott mennyiségű levegő nyelése. A gyomorban és a belekben található felesleges levegőt a leggyakrabban teljesen hétköznapi dolgok okozzák, például a túl gyors és mohó evés vagy a rágógumizás, illetve gázképződést okozó táplálékok, például bab, káposzta, kelbimbó, kukorica fogyasztása.

Egy másik természetes gázképződési folyamat a vastagbélben végbemenő gázképződés a tápanyagok (elsősorban, de nem kizárólag a szénhidrátok) fermentációja révén, amelyet az ott élő baktériumok végeznek. Elősegítheti a túlzott fermentációt a laktózintolerancia (tejtermékekben található cukor), a fruktózintolerancia (nagyrészt a gyümölcsökben, gyümölcslevekben, mézben található cukor), a szorbit túlzott fogyasztása és az oldhatatlan rostok is.

Sokszor a kellemetlen puffadás, a hasi görcsök és a fokozott gázképződés valamilyen ételintolerancia vagy allergia jele és az is gyakori, hogy a felborult bélflóra-egyensúly váltja ki őket.

A hasi tüneteket az emésztőrendszer úgynevezett funkcionális jellegű rendellenességei is okozhatják. Ezek olyan zavarok, amelyek nem valamilyen szervi ok miatt alakulnak ki. Ide sorolható például az irritábilis bél szindróma (IBS) is.

És kevesen gondolnak rá, de a stressz is negatívan hat a hasi komfortérzetünkre.

Hogyan hat a szervezetünkre a stressz?

A test egy csodálatos rendszer, amely jelzi, ha baj van, ám legtöbben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a jelzéseit, sokszor még akkor is, ha azok már a mindennapi életünkben is zavart okoznak. Emésztőrendszerünk érzékenyen reagál a testünkben zajló folyamatokra – például egy vírusfertőzésre - emellett a minket érő egyéb külső ingerek is hatással vannak a működésére. Nem véletlen tehát, hogy a folyamatos feszültség első következményei között a hasfájás, a görcsök, a fokozott gázképződés és a visszatérő puffadás is gyakran szerepel.

De mi is történik a testünkben, ha stressz ér bennünket?

A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdeni vagy menekülni" ösztönnek is nevezik. Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó. Így például a túl sok inger – a túl nagy zsúfoltság, a hangos zene, a forgalom zaja, az éles fények – is képes túlterhelni az idegrendszerünket és stresszreakciót kiváltani, de ugyanezt eredményezik olyan élethelyzetek is, melyek leginkább lelkileg viselnek meg bennünket: egy válás, munkahelyi feszültségek, párkapcsolati konfliktusok.

A testünk riadóztatja és magasabb fokozatra kapcsolja a belső elválasztású mirigyeket, elsősorban a mellékvesekérget, hormonjainak kiválasztása révén. Ebből mi annyit érzékelünk, hogy szaporábban ver a szívünk, a légzésünk ritmusa felgyorsul, kiszárad a szánk, megfájdul, vagy görcsbe ugrik a gyomrunk, emelkedik a vérnyomásunk és elkezdünk izzadni. Ha a feszültséget keltő esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik. Ha viszont ez a felpörgetett állapot túl hosszú ideig tart és nem követi nyugalmi fázis, annak komoly egészségügyi következményei lehetnek.

Mivel a legtöbben szégyellik ezeket, nem beszélnek róla, nem fordulnak szakemberhez és nem kezelik megfelelően, ezért idővel egyre súlyosabbak lesznek. Ezáltal kialakul egy ördögi kör, hiszen maga a puffadás és a bélgázképződés is fokozza a stresszt, szégyenérzetet kelt, ezáltal beszűkítheti a társas kapcsolatokat, csökkenti az önbizalmat.

Hogyan kezelhetjük a panaszokat és mit tehetünk a megelőzésük érdekében?

Amennyiben a tüneteket nem kóros eltérés okozza, az életmód és étkezés tudatos átformálásával enyhíthetők vagy akár teljesen meg is szüntethetők a kellemetlen alhasi panaszok, így a puffadás is.

A stresszel összefüggő gyomorpanaszok elsődleges megoldása mindig a stresszkezelés, Fontos, hogy megtanuljuk megfelelő módon kezelni a mindennapi feszültséget, amely a panaszok tartós fennállását, sőt, fokozódását okozhatja. Érdemes kipróbálni különféle stresszkezelési technikákat, illetve szükség esetén szakemberhez fordulni.

Érdemes átgondolni, milyen szokásaink súlyosbíthatják az alhasi panaszainkat: a kávé, az alkohol rendszeres fogyasztása, a helytelen táplálkozási szokások (például a túl fűszeres, zsíros ételek, túl nagy mennyiségű étel egyszerre fogyasztása) fokozhatják a kellemetlen tüneteket. Vezessünk étkezési naplót és figyeljük meg, jellemzően mely ételek után jelentkezik a puffadás, a fájdalom.

A rendszeres mozgás beiktatása a mindennapjainkba nem csak a stresszlevezetésben segít, de a testünkre, emésztésünkre általában véve is kedvezően hat. Nem kell azonnal erőnléti edzésekre gondolni, a mindennapos, kellemes tempójú sétának is már kézzelfogható a pozitív hatása.

Ha a panaszainkat szégyelljük és már a mindennapi életünkben is zavart okoznak, előre félünk tőle, hogy egy fontos tárgyalás kellős közepén törnek ránk a kellemetlen tünetek, az enyhítésükre érdemes kombinált készítményt választani, ami a puffadásra, az alhasi görcsökre és a fokozott gázképződésre egyszerre nyújt hatékony megoldást. Például létezik már olyan készítmény, amely a puffadást úgy csökkenti, hogy a gázbuborékokat lokálisan és tisztán fizikai úton bontja le, azáltal, hogy csökkenti a gázbuborék falának felületi feszültségét.