Legnagyobb tűzijáték Európában

A tavalyihoz hasonlóan idén is Magyarország államalapítási ünnepélyén lesz Európa legnagyobb tűzijátéka. A múlt évi – egy héttel elhalasztott – ünnepség összesen 10 milliárd 300 millió forintba került, olvasható az MTÜ oldalán. Az idei ünnepség költségvetésének tervezete szerint magára a tűzijátékra 1,4 milliárd forintot, az azt kísérő ünnepélysorozatra pedig több mint nettó 10 milliárd forintot költenének el.

Kell nekünk a tűzijáték?

A tűzijátékok különleges vizuális élményt nyújtanak, amelyeket az emberek világszerte élveznek ünnepi alkalmakkor. Azonban egyre több emberben, egyre több városban merül fel a kérdés: vajon szükséges-e éves rendszerességgel tűzijátékot rendezni? 2022-ben Magyarország több városa is úgy döntött, hogy inkább lemondanak az augusztus 20-i tűzijátékról.

A cikk megírásakor már közel 200.000-en írták alá azt a petíciót, melyben arra kérik Magyarország Kormányát, hogy ne a tűzijátékon égessék el nagyon rövid idő alatt azt a pénzt, ami talán az inflációt, az energiaválságot, a pedagógusok helyzetét vagy az egészségügyi problémák egy részét is megoldhatná.

Az államalapítást illik megünnepelni

Augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe, az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. Az ünnepi tűzijátékot hagyomány szentesíti. Először 1938-ban volt része a fővárosnak a látványosságban, amit akkor Emmerling Adolf tűzijátékgyáros rendezett a Gellért-szobor körül. A második világháború után 1954-ben volt először tűzijáték, az 1956-os forradalom után tíz évig szünetelt a hagyomány, és csak 1966-ban indult újra.

A tűzijátékot ellenzők tábora talán nem is az ünnep ellen szólal fel. „Szolidabb, környezet- és állatbarát ünneplést követelünk!” – olvasható Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviselőjének közösségi oldalán.

A tűzijáték környezetre gyakorolt hatása

A tűzijáték fináléja után megszűnik a ropogás, és oszlani kezd a tömeg. A sötét égbolton sárgás füst gomolyog. Vajon jól sejtjük, hogy e robbantgatás nem tesz kifejezetten jót a nagyvárosi levegőnek?

A tűzijátékokhoz szükséges anyagok, például a különböző vegyi anyagok és festékek, káros hatással lehetnek a környezetre. A tűzijátékok szennyezhetik a talajt, a vizet és a levegőt. A robbanásokból és égő anyagokból származó részecskék és vegyi anyagok a levegőbe kerülve negatív hatással lehetnek a levegőminőségre, és hozzájárulhatnak a légszennyezéshez.

Augusztus 20-a után elözönlik a közösségi oldalakat az otthonukból megszökött kisállatokat kereső posztok, és bizony az állatmenhelyek is megtelnek. A hangos robbanások és a fényvillanások zavarhatják az élőlényeket. A zajra érzékeny állatok stresszbe kerülhetnek, és heves reakciókat mutathatnak.

Ki találta fel az első tűzijátékot?

Sok történész úgy véli, hogy a tűzijátékokat eredetileg a Krisztus előtti második században fejlesztették ki az ősi Liuyangban, Kínában. Úgy tartják, hogy az első természetes „petárdák" bambuszszárak voltak, amelyeket tűzbe dobva nagy durranással felrobbantak a bambuszban lévő üreges légzsebek túlmelegedése miatt. A kínaiak azt hitték, hogy ezek a természetes „petárdák" elűzik a gonosz szellemeket.

Valamikor 600-900 között a legenda szerint egy kínai alkimista kálium-nitrátot, ként és szenet kevert össze, ez lett az első „puskapor”. Ezt a port vájt bambuszrudakba öntötték, és így keletkezett az első ember által készített tűzijáték.

A tűzijátékok a 13. században jutottak el Európába, a 15. századra pedig széles körben használták őket vallási ünnepekre és nyilvános szórakozásra. Az olaszok voltak az első európaiak, akik tűzijátékot készítettek, az európai uralkodók pedig különösen szerették a tűzijátékok használatát alattvalóik elvarázsolására és váraik megvilágítására fontos alkalmakkor.

Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. Aztán a másfél évszázados török uralomnak köszönhetően a magyar nép nem hódolhatott a szórakozás e fajtájának.

Lehet, hogy 2023-ban is lemondanánk róla egy időre?

Forrás 1., forrás 2.