Huszonöt éve vagyok újságíró, de előtte is állandóan írtam, csak akkor még nem fizettek érte. Az álomállás az lenne számomra, ha az olvasással is pénzt lehetne keresni. Ehhez a legközelebb talán az egyetemen kerültem, ahol rájöttem, valójában nagyon is szeretek tanulni, csak nem minden érdekel. Ami viszont igen, azt soha nem unom meg, így aztán elvégeztem a magyar szakot, a kommunikációt, a művészettörténetet, az esztétikát és a filmelméletet is. Az évek során kiderült, hogy leginkább azt élvezem, ha állandóan új dolgokkal foglalkozhatok. Az újságírás pedig pont ilyen: minden nap új, kalandos utakra viszi az embert. Régebben sokszor sajnáltam, hogy a cikkeimet csak pár hétig, hónapig olvashatják az emberek, aztán lekerülnek a polcról, és eltűnik a sok munka, amit beletesz az ember, ráadásul olyan kevesen veszik a fáradtságot, hogy levelet írjanak, mi tetszik, és mi nem. Online sokkal több a visszajelzés, és ami egyszer felkerül, örökké ott marad, és akár évekkel később is megtalálhatja az, akinek szüksége van rá.
2010 óta külföldön élek, eredetileg saját gyerekeim számára kezdtem mesélni a híres, magyarokról szóló történeteket. Ebből nőtt ki 2018-ban az 50 elszánt magyar nő című könyvem, amit Neset Adriennel közösen írtunk, 2021-ben pedig a 20 rendkívüli magyar, akit az egész világ ismer.
