Ha hegyvidéken barangolunk, ahol az évtizedes vagy évszázados erózió sok-sok kőszirtet tárt a külvilág elé, egy-egy sziklaárnyékban, sziklavájatban szebbnél szebb növények valóságos eldorádójára bukkanhatunk. Ezek a növények az időjárás vagy az állatok közvetítésével kerültek ilyen nem szokványos helyekre. Effajta képződményekről mintázták annak idején a kolostorkertekben a fűszernövényes sziklakerteket. Mivel a kolostorok lakóinak nagy eszménye volt az egység és a harmónia, hát behozták maguknak a természetből a szívüknek kedves részleteket. Az ilyenfajta kertkialakítások azt sugallják: az idő megállt. Egyetlen helyen van a múlt és a jelen.

Hogyan teremtsünk sziklakertet?
Valóságos kis édenkertet alakíthatunk ki magunk körül néhány szikla, cserje (lonc, borbolya, babérmeggy, puszpáng), egynyári (körömvirág, pipacs, büdöske, sarkantyúka), évelő (lángvirág, kutyatejfélék, kaktuszfélék, madárhúr) vagy hagymás növény (tulipán, nárcisz, jácint, gyöngyike) segítségével. Mindegy, hogy a választott virág/cserje őshonos-e vagy egzotikus, csak az a fontos, hogy stílusában illeszkedjen az életterünkhöz: a házunkhoz, a teraszunkhoz, a már meglévő fákhoz. Természetesen a környezetünkre jellemző színhatásokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Semmiképp se keverjünk parasztházhoz illő vadvirágos sziklakerthez elegáns díszvirágokat vagy fűszernövényeket igénylő, mediterrán, sziklás rézsűhöz szintén meleget igénylő kaktuszféléket.

A jó sziklakerti növény az alkalmazkodás művésze, extrém körülmények között is megmarad. Képes kövek között fejlődni, hiszen a nyári napon felforrósodott sziklák leperzselik felszíni részeit, és a talajt pillanatok alatt kiszárítva a gyökereit is roncsolják. Ha szárazságtűrő növényt (kaktuszféléket) választunk, nincs szükség napi locsolásra, az egyéb növényeket azonban öntözzük meg mindennap.
Ne feledjük: a szikla csak eszköz. Nincs szükség belőle túl nagy mennyiségre, és ne ágaskodjon ki nagyon látványosan a talajból. A sziklakerti kő olyan, mint a jéghegy, nagyobb része a talajban rejtve marad. Feladata az esztétikum mellett a hőmérséklet és nedvesség szabályozása. A követ semmiképpen se lakkozzuk be annak reményében, hogy így időtállóbb lesz, mert rendkívül groteszk látványt nyújt. Bármilyen típusú követ (gránit, bazalt, pala) elhelyezhetünk sziklakertünkben, csak ne üssön el a környezettől. A laza szerkezetű mészkő idővel szétmállik.
Ha nagy dőlésszögű a rézsű, érdemes az alját megtámasztani cölöpökkel, kövekkel, néhány soros rakott fallal. A talaj így stabilan megmarad a lejtőn, és növényeinket egy nagyobb esőzés után sem kell a kert közepéről összeszedegetnünk.

Az építés öröme
A sziklakert építésében a gyerekek is segítségünkre lehetnek. A kövekhez tartozó árkok kiásása, a kisebb kövek egymásra illesztése a rézsűk aljában, az apró növények beültetése talán még jobb mulatság lesz nekik, mint a homokvárépítés. Amennyiben a sziklák kialakításánál tekintettel vagyunk az apróbb állatok és bogarak igényeire, a gyerekek egy kisebb állatkertet is magukénak mondhatnak majd. Az ilyen helyeket kedvelik a békák, sünök, gyíkok, cickányok, cincérek, szarvasbogarak, de még a pillangók is. Mind ott fognak melegedni nap közben a kövek tetején, éjszakára pedig behúzódnak a védelmükbe.

Tippek:
● Fűűszernövényeket érdemes tűző napra helyezett sziklakertbe ültetni, mert aromájuk intenzívebb lesz.
● Teraszokon is imitálhatunk sziklakertet: nagyobb virágvályúkba ne csak növényeket ültessünk, hanem helyezzünk melléjük sziklákat is. Válasszunk ki egy védett sarkot, és az edényeket egyre csökkenő magasságban, orgonasípszerűen állítsuk szorosan egymás mögé. Formailag akár L-alakot is képezhetünk.
● Zöldségeskert is kerülhet sziklakertbe, amennyiben beleillik a környezetbe.
Szöveg: Németh Anikó


„A jó sziklakerti növény az alkalmazkodás művésze, extrém körülmények között is megmarad. Képes kövek között fejlődni, hiszen a nyári napon felforrósodott sziklák leperzselik felszíni részeit, és a talajt pillanatok alatt kiszárítva a gyökereit is roncsolják.”