A műsorról: II. György, Anglia királya legkevésbé rokonszenves ismerőseinkre emlékeztet bennünket fennhéjázásával, és nagy elégtétel látni, miképp tekeri ujja köré a ravasz Händel. Így születik meg mindannyiunk örömére a Tűzijáték zene.

A Rákóczi emlékévben minden koncerten megszólal Berlioz Rákóczi indulója. Kicsit körüljárjuk majd, kihez mi áll közelebb, Vak Pali, (egyáltalán ki volt ő!?) vagy a Magyarok Istene. Igyekszem majd visszahelyezni ezt a remekművet az iskolai ünnepélyek nevetgéléséből a megbecsülés közepébe, ahová való.

Bach megnyugtató és bensőséges koráljai elmélyülést adnak; virtuóz, játékos C-dúr Prelúdium és Fúgája pedig a fiatal Johann Sebastiant mutatja, aki alig várja közönsége elismerését.

Gustav Holst “A Bolygók" szvitjének két részletével a római Istenek látnak minket vendégül, és az is kiderül, hogyan kölcsönöz a mai filmzene a 100 évvel ezelőtti klasszikusoktól. De a két műalkotás szimbolikája a karácsonyi ünnepkör kapcsán is figyelemreméltó.

A bolygók között a Vénusz az égi nőt eleveníti meg, az örök, a végtelen isteni Anyát, a szűzet a szeretőt. A befogadó erőt, a termékenyt, a határtalan teremtő hatalmat a nyugalmat.

Ellenpontja a Jupiter, az égi férfi a végtelen kiáradó erő, szellem, hatalom és tett. A Cselekvés és a Nyugalom ellentétpárja szólal meg, amelyet a héberek Já-nak és Hevah-nak neveztek, együtt pedig teljes nevén az Egyet az örökké létezőt, mindenek teremtőjét tisztelték, de néven soha nem nevezték. Holst mesterien ragadja meg a hagyományos őstípusok karaktereit, csodálatos az egyik pillanatban elveszni a nyugalomban, majd átélni az ősrobbanást, hogy az égi férfi és égi nő frigyéből megszülessen a világegyetem.

Ez a karácsonyi történetek zenéje, az időtlen zenetörténeti kommentárok ezzel együtt lélekben hangolnak bennünket a legszebb ünnepre.

Koncertjei az általa kigondolt “Látványkoncert” műfajában átütő sikerűek. Nagy számban vonzzák a hallgatókat, kínosan ügyelve az esztétikai arányokra. Zenetörténeti narráció és vetítés keveredik az előadott művekkel olyan produkciót hozva létre, amely feltölt, szórakoztat, elgondolkoztat, de az előadás mégis megmarad azon a borotvaélen, aminek az egyik oldalán az érdektelenség, a másikon a csinnadratta irányába lehet leesni.

“Lords of the Organ” sorozata harmadik évadához érkezett idén, és már számos rangos fesztivál a műsorára tűzte. A koncepció az, hogy ha az orgona a hangszerek királya akkor a lordok, a főurak azok, akik az asztalát körülülik. Bach természetesen mindig helyet kap az asztalfőn, és minden éveben azok kerülnek a műsorba akik valamilyen módon kötődnek az adott esztendőhöz.

Az idén indult Rákász Gergely Alapítvány határon túli kis településeken (szórványban) élő magyar közösségeknek szervez hangversenyeket. Minden megvalósult koncertre úgy tekint, mint egy-egy öltésre két elszakított nemzetrész között a művészet erejével. Az alapítvány munkájában többek között olyan világsztárok vállaltak hangversenyeket, mint Bogányi Gergely zongoraművész, vagy Sárik Péter jazz zongorista, de elsők között mondott igent Boros Misi és Szüts Apor is a Virtuózokból. Az alapítvány védnökei Zichy Eszter Grófnő és Tolvaly Ferenc író.

Időpont: 2019. november 28. 18.30

HELYSZÍN: BUDAPEST - Budapesti Operettszínház (1065 Budapest, Nagymező u. 17.)

Jegyelővétel: Jegy.hu országos hálózatban. Jegypontok: www.jegy.hu/jegyirodak

Jegyárak: 4.000.- / 5.000.- Ft.

Bővebb információ: http://www.rakaszgergely.hu/