„De nekem az Oktogonon is megmondta a papagáj, hogy Isti lesz a férjem” – hangzott Tünde szájából a meghökkentő, és elsőre nyilván tökéletesen érthetetlen mondat, mikor lázadva hosszú és unalmasnak tartott párkapcsolatából, gimnáziumi szerelme, Isti karjába menekült. Zavarodott szavaiból néhány perc múlva kiderült, hogy az Oktogonon néha feltűnik egy cigányasszony, aki egy hullámos papagáj segítségével jósol. A különben szuperintelligens papagáj (okos, mert nem repül el) előregyártott cetlikből húzza ki a megfelelőt, kétszáz forint ellenében. Én is belebotlottam, és rövidre is zárom az élményt: nekem is Isti lesz a férjem.

A papagáj és a táltos
Nyilván az oktogoni papagáj és egy reikimester szakértelme és tudományának megalapozottsága nem hasonlítható össze, az azonban közös bennük, hogy az egzakt tudományok kizárásával próbálnak bennünket, főleg nőket, terelgetni az úton, és reményt adnak egy boldogabb jövőre. Mindenki, akinek pozitív élménye van a karmikus szerelemkeresés útvesztőjéből, a saját módszerére esküszik. Vannak, akik jósnőhöz járnak, vannak, akik látóhoz, de éppúgy versenyben van a legrégebbi, „elbulvárosodott” misztikus tudomány, az asztrológia is. Eligazodni körülbelül olyan nehéz, mint a fogyókúrák között: módszerek, iskolák, tudományok versengenek a nők (és ezen a ponton azért lássuk be, egyes férfiak) bizalmáért, és nem utolsósorban a pénztárcájáért is. Rengeteg történet kering az érem mindkét oldaláról (de azért a rosszabb oldaláról mégiscsak több). A sikeres üzletasszonytól kezdve (akinek addig egyengette az útját egy látó, hogy végül boldogságra lelt a magánéletben is) a duci bolti eladóig (akit alkalmanként ötezer forintért hitegetett egy másik látó, hogy igen, jól gondolja, számára valóban Cristiano Ronaldo az igazi, és biztos, hogy karmikus kapcsolatuk hamarosan testet ölt) nagyon széles a skála. Szörnyen nehéz dolguk lehet azoknak, akik nem a meggazdagodásra és ártatlan, kétségbeesett emberek kihasználására építik a tudományukat. Mert a történetek legnagyobb része az előbbiekről szól. Szélhámosokról, akik tízezreket zsebelnek be olyan nyilvánvaló átverésért, amit csak az áldozat nem akar észrevenni. „De szóról szóra elmondta, mi van” – hangzik legtöbbször a mentő érv, ne felejtsük el azonban, hogy jósnőhöz és látóhoz az esetek döntő többségében olyan nők mennek, akiknek megoldhatatlannak tűnő párkapcsolati problémájuk van. Ezek a problémák pedig – akármennyire hisszük, hogy a mi esetünk más, a mienk egyedi – sablonos és jól ismert történetek. Akinek minimális beleérző képessége van, tudni fogja néhány alapvető információból, hogy mi a helyzet. Szavaikból viszont azt raktározhatjuk el, ami tetszik, a többit pedig foghatjuk arra, hogy á, igaziból nem is hiszünk benne annyira!

A vonzás szabályai
A gondolat teremtő ereje nagy, ebben valószínűleg mindenki hisz, aki gondolkodik. Az utóbbi időben azonban mindennapi társalgásainkban hihetetlenül megszaporodtak az olyan jellegű tanácsok, hogy csináld ezt meg azt, és akkor majd „bevonzod” a jót. Rita komoly agykontrollos korszakát élte, amikor tett egy próbát, és erősen koncentrált arra, milyen férfit szeretne magának. A számára fontos kritériumokat papírra is vetette, és körvonalazta álmai férfiját. Legnagyobb meglepetésünkre az álomférfi be is galoppozott a képbe, igaz, hogy Rita fontos feltételét, miszerint legyen külföldi, elfelejtette részletezni, és a herceg Albániából érkezett. Ez nem is lett volna baj, az már sokkal inkább útjába állt a románcnak, hogy Rita a legnyilvánvalóbb kritériumot (nőtlenség) sem mondta ki magában, így az albán amorózó ujján ott díszelgett a jegygyűrű, márpedig ez kizáró ok.

Hittel és reménnyel
Nem is tudom, hogyan nevezzem gyűjtőnevén, amiről beszélek, hogy ne sértsek senkit. Talán a spirituális segélyhívás a legjobb kifejezés. Évszázadok óta létező tudományokról van szó, valahogy azonban az elmúlt évtizedben élik reneszánszukat a modern kor boszorkányai és táltosai. Az emberek évszázadokon át minden kérdésre Istentől várták a választ, hitehagyott nemzedékünk azonban már nem hisz senkiben, csak önmagában, és amikor a sors pofont oszt, konkrét tanácsot akarunk. Akikhez ilyenkor fordulunk, adnak nekünk valamit, amit sokszor egymástól sem kapunk meg: figyelmet. De vannak még régimódi lányok köztünk, akik nem a visszapillantóra akasztják a rózsafüzért, hanem rendeltetésszerűen használják. Réka és barátnői havonta egyszer összegyűlnek, és végigimádkozzák a rózsafüzért, az ima apropója pedig legtöbbször az, hogy társat találjanak. Kettejüknek már sikerült.

Szöveg:Lami Juli, Fotó: Ribánszky Kata, Jágfai Eszter, Ez a cikk az Éva magazin 2010. augusztusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.