Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a vadgesztenye és a szelídgesztenye, amiből a gesztenyepüré készül, nem rokonok. A természet tréfája, amikor két, különböző eredetű növényi szerv igen hasonlóvá alakul. A szelídgesztenye fájának termése és a szúrós burok, amiben fejlődik, a fellevélből alakul ki. Ezzel szemben a vadgesztenye mag, a szúrós burok pedig a magot védi.

Gesztenyesütésről egy másik cikkünkben írtunk.

A képre kattintva is eléred.

Már a régiek is
Természetesen a vadgesztenyéből is próbáltak mindenféle élelmiszert előállítani. A 19. században festékként, szennytisztítóként vált be.Ezenkívül a vadgesztenye gyógyszeralapanyag (ezért is vásárolják fel a mai napig), virágát, kérgét és levelét is felhasználják. A magban lévő eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. A kéregből nyert eszkulin a fényvédő krémek gyakori alkotórésze, a leveleket hagyományosan ízületi bántalmak enyhítésére használják. A levelekből és a szárított magból készülő főzettel régóta gyógyítják a fekélyeket és a bőrbetegségeket, aranyér ellen pedig ülőfürdőként hatásos. Tea, tinktúra és pép formájában házilag is elkészíthető.

Tudtad? Angliában majdnem fél évszázados hagyománya van a vadgesztenye sportcélú felhasználásának. World Conker Championships néven Ashton város mezején rendezik a magyarra leginkább „vadgesztenye-parittyázásnak” fordítható sportág világbajnokságát. A sportág1965-re tekint vissza. A szabályok szerint a két játékos a kezében tart egy-egy 20 centis zsinóron lógó, megfelelő nagyságú vadgesztenyét. Először az egyik játékos kísérli meg háromszor eltalálni a másik gesztenyéjét, aztán cserélnek. A cél az, hogy az ellenfél gesztenyéje széttörjön.

Szöveg: Kalmár Virág, fotó: Éva magazin