Mindent lehet
A kert, amelyet a kis spanyol szigeten láttam, olyan volt, mint a legtöbb – a medence körül mediterrán növények pompáztak, aház mellett pedig cserepes virágok sorakoztak szépséges agyagedényekben és kőtálakban. Közöttük ott állt virágokkal teleültetve egy kék bádoglavór. Kicsit kilógott a többi közül, de oda tartozott. Az óta a kék lavór óta számomra nem kérdés, hogy mibe ültessünk. Ha úgy adódik, bármibe. Szerencsére acserépritkaságok és a lavór között igen nagy a választék.
Egy kis történelem
Az ókorban és a középkorban vallásos tisztelet övezte az ültetett növényeket. A várakban és a kolostorokban hatalmas agyagedényekben nevelték és óvták a ritka, becses virágokat, gyógynövényeket. A 16. századtól elterjedt az ónmázas, színes festéssel díszített fajansz vagy majolika, olykor utánozva az elérhetetlenül drága kínai porcelán díszítő motívumait. A polgári háztartásokban az 1700-as években vált divatossá a díszítő virág. A távoli tájakról érkező különlegességekért kisebb vagyonokat fizettek a gazdag gyűjtők, és a különleges növényt megillette az árához méltó, míves virágtartó. Egy díszcserépben pompázó ritkaság gyakran egy majorság árába került. A magyarországi fazekasoknak a Felvidéken, a Dunántúlon, a Tisza mentén és Erdélyben voltak híres műhelyeik. Tájegységenként más és más színvilággal, stílusban dolgoztak: a színes, majolika technikával készült habán, a fekete mázas nádudvari, a fekete-vörös sárközi kerámia csak néhány példa közülük. A 20. század elejétől agyári tömegtermelés és a megváltozott igények fokozatosan átalakították a fazekasműhelyek kínálatát. A régi stílusjegyeket megtartva díszkerámiákat kezdtek készíteni.

Agyag vagy műanyag?
Az egyszerű égetett cserép természetes, nemes anyag, agyökerek ebben szellőznek a legjobban, vastag fala pedig védi a növényt a hőség ellen. Mivel az agyagcserép súlyos, ideális teret nyújt a nagyobb növényeknek, porózus szerkezete pedig kedvez abroméliáknak, a kaktuszoknak, a pozsgásoknak, apáfrányoknak és az orchideáknak. Hátránya viszont, hogy könnyen törik, gyakran kell öntözni a benne nevelt növényt, és nehéz tisztítani. A műanyag előnye, hogy könnyű, nem törik, és ha a cserepet kellően óvjuk az erős napsütéstől, a gyökerek sem károsodnak. Mivel az agyagcseréppel ellentétben nem szívja el a vizet a virágföldből, a növényeket nem kell olyan gyakran locsolni. A fém-, üveg- vagy fakaspókba, fonott kosarakba, mázas cserepekbe mindig helyezzünk műanyag alátétet, és abba állítsuk a műanyag vagy agyagcserépbe ültetett szobanövényt. A kisebb cserepeket tehetjük egy nagy közös kaspóba vagy lapos tálra – egymás közelségében jobban tűrik a lakás száraz levegőjét, könnyebb gondozni őket és persze jobban is mutatnak együtt. A levegő szárazsága ellen tanácsos kavicsot szórni a cserepek alá és arra locsolni a vizet, ami így folyamatosan párolog, a gyökerek pedig nem állnak vízben.

Tisztítás
Ahhoz, hogy megakadályozzuk a növényeket támadó betegségek terjedését, virágtartóinkat is tisztán kell tartani. Ha újra fel akarunk használni egy kaspót, kívül-belül alaposan tisztítsuk meg. Az agyagcserepek egy idő után elmeszesednek. Afehér lerakódástól úgy szabadulhatunk meg, hogy ecetes-vizes oldatba mártunk egy edénytisztításhoz használt fémsúrolót vagy egy merev sörtéjű kefét, és ezzel dörzsöljük a cserepet. Ha a meszes réteg vastag, először szárazon súroljuk le. Öblítsük le jól az agyagcserepet és fél órára tegyük fehérítős oldatba (1 rész fehérítőhöz 9rész vizet adjunk). Ne felejtsük el utána ismét jól leöblíteni. A műanyag cserepeket meleg, szappanos vízbe mártott ronggyal töröljük alaposan át, hogy ne maradjon rajtuk virágföld és szennyeződés. Ezután következhet a fehérítős áztatás. Így minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy az átültetett növényt ne támadják meg gombák vagy egyéb fertőzések.

Szöveg: Kovácsházy Éva, Fotó: profimedia.hu

Ez a cikk az Éva magazin 2009. októberi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.