Bár már a 3-4. században is összefűztek pergamenlapokra rótt szövegeket könyvszerű formába, a könyv és vele a könyvolvasás karrierje Johannes Gutenberg aranyműves találmányával, a nyomdagéppel ívelt fel Európában, s a könyvnyomtatás története az ő 1452-ben megjelent Bibliájával kezdődött.
A könyv azóta sok mindent megélt: árulták ponyván, boltban, adták kézről kézre, nem ritkán titokban, sőt a történelem sötét napjaiban égették is. Adják jutalomnak, ajándéknak, vallomásnak, veszik hóbortból, gyűjtik szenvedéllyel, kölcsönzik lelkiismerettel.
Ha akedvenc könyveimet bele szeretném pakolni egy bőröndbe, a bőrönd akkora lenne, hogy agerincem épségét kockáztatnám, ha fel akarnám emelni. Vagy mégsem?

Sok jó könyv kis helyen
Az elektronikus olvasás egyre jobban hódít hazánkban is. Egy kisebb zsebkönyv méreténél nem nagyobb, az okostelefonhoz hasonló, lapos alkalmatosságba nemcsak akedvenceinket zsúfolhatjuk be, de több ezer mást is – voltaképpen az összes könyvet, amit életünkben el akarunk olvasni.
A dolog természetesen eszköz- és pénzigényes: az elektronikus olvasás alapfeltétele egy megfelelő számítógépes programmal (szoftverrel) ellátott elektronikus könyvolvasó (e-olvasó, az a bizonyos lapos tárgy), melyre elektronikus könyveket (e-könyv, e-book) töltünk fel.
Jelenleg az e-olvasó – gyártótól és tudásától függően – több tízezer forintba kerül, ám ha belegondolunk, hogy lényegében egy komplett könyvespolcot helyettesít, az ár egyből megnyerőbbnek tűnik.
Az elektronikus könyvek nem foglalnak helyet és nem károsítják a környezetet, hiszen olvasásukkal papírt s vele fákat spórolunk meg. Más kérdés, hogy mi számít elektronikus könyvnek. Az e-olvasón olvashatók aszámítógépen megszokott PDF és Word file, valamint az internetről ismerős HTML vagy XTML formátumú művek.
Ám az e-könyv fogalma minden bizonnyal anemzetközi ePUB szabvány szerint létrehozott tartalmakkal lesz azonos: ilyeneket már vásárolhatunk a legnagyobb virtuális könyvesboltokban (például az Amazonon), és nemsokára Magyarországon is elérhetőek lesznek.

Nem rontja a szemet?
Sokakban ellenkezést vált ki a „képernyőn olvasás” gondolata, melyről egyenesen asszociálunk a számítógép előtt töltött órák következményére: a fáradt, vörös szemekre. Az e-olvasó felülete azonban merőben más technológiát használ, mint a mobiltelefonok vagy a számítógépek képernyői.
Egyrészt nincsen háttérvilágítása és nem villog, így a puszta nézése egyáltalán nem fárasztja a szemet. Másrészt egy különleges hardver segítségével a nyomtatott könyvek olvasásélményét adja: ezt az úgynevezett elektronikus tinta (e-ink) technológiát a70-es évek óta fejlesztik. Működésének lényege, hogy a képernyő alatti tintarészecskék elektronikus töltés hatására egy szempillantás alatt kirajzolják az oldalt – lényegében elektronikusan újranyomtatnak minden egyes lapot. Az e-olvasókon a betűméret állítható, így a használó bátran leteheti az olvasószemüveget. E-könyveket számítógépen, PDA-n (Personal Digital Assistent) és egyes okostelefonokon is olvashatunk, ám ezek nem kímélik a látószerveket.

Már itthon is otthon van
A villanyon olvasók tábora hazánkban is nőttön nő: a piac igényeire reagálva 2010-ben aBookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként jött létre a komoly nemzetközi partnerekkel együttműködő eKönyv Ma-gyarország Kft. Munkájuk ered-mé--nye-képpen pünkösdkor a boltokba kerülnek az első legális, e-Pub szabvány szerint készült, olvasóbarát, magyar nyelvű e-könyvek.
Weiler Péter ügyvezető szerint Magyarország az elektronikus olvasás tekintetében nincs elmaradásban a többi, tőlünk nyugatra fekvő országtól. Nálunk főleg a technikai újítások iránt érdeklődő, a környezetért felelősséget érző, fiatalabb generáció olvas elektronikus eszközön irodalmat és tananyagot – arányaiban majd annyian, mint mondjuk Németországban. A különbség a magyar elektronikus olvasás és a külföldi piac között alegális tartalom elérhetőségében van.
Itthon néhány költségvetési projektet (Magyar Elektronikus Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia) leszámítva nem lehet legálisan magyar nyelvű tartalmat e-könyv formában letölteni. E piaci űr betöltése ebben az évben kezdődött el. Az elektronikus könyvkereskedelem tehát komoly vásárlóerőre épít: marketinges kifejezéssel élve az újítók és akorai elfogadók már elegen vannak ahhoz, hogy bekövetkezzen a változás.

E-magazin, e-könyvtár
Jó tudni, hogy a könyvkiadás jogilag külön kezeli az elektronikus és a nyomtatott könyveket. Bár egyes szerzők művei egyszerre jelennek meg nyomtatott és villany-formában, ellen-példa bőven akad: J. K. Rowling írónővel (acikk nyomdába adásáig) még saját hazájában sem sikerült dűlőre jutni az elektronikus terjesztés ügyében.
Hogy az e-könyvek átírják a könyvkereskedelem és a könyvkiadás történetét, ahhoz nem férhet kétség: egyrészt helyettesíteni fogják a papír alapú könyveket, másrészt régi típusú szolgáltatások épülhetnek ki köréjük, például kölcsönözni is lehet őket az e-könyvtárból. A lejárat után a könyv egyszerűen eltűnik azsebben hordható virtuális polcunkról, ám ha nem végeztünk az olvasással, egy kattintással meghosszabbítható a lejárati határidő. Az e-könyvtárhoz képest az e-újságosbódé már sokkal hamarabb megvalósulhat, hiszen – Weiler Péter tapasztalatai alapján– amagazinok, újságok már most készülnek az e-olvasón is elérhető formátumban való megjelenésre.

Anyagi kérdések
Végül essék szó arról is, hogy mennyibe fog kerülni, ha e-bibliofilek leszünk. Mint említettük, egy e-olvasó ára ma még elég borsos (60–120 ezer forint körüli). De emlékezzünk csak az mp3 lejátszók, a GPS-ek vagy az iPod-ok térhódításának hajnalára – a kezdetekhez képest ezeknek a kütyüknek is nagyot esett az ára.
Weiler Péter prognózisa szerint az informatikában már megszokott módon várható, hogy az eszközök tudása fejlődjék, ára pedig némileg csökkenjen. Mivel aképernyőt (e-ink) minden cég egy forrásból szerzi be, az nem lesz jelentősen olcsóbb, amíg a szabadalom tart. Ám az e-olvasók éppen a képernyő papírhoz hasonló kontrasztja miatt váltak népszerűvé, márpedig anépszerűség kedvezően hat a gyártási költségekre – így az e-olvasó hamar elérhető tömegcikké válhat.
Az eKönyv Magyarország Kft. forgalomba hozott könyvei között lesznek olyanok is, amelyeknek ára 500, 1000 és 2000 forint alatt marad, így a fogyasztónak várhatóan megéri majd lemondani a kalózkiadásokról és a legális tartalmat választani. Ugyancsak költséghatékony perspektívát kínál az e-olvasás és a mobilszolgáltatások összekapcsolása: a fejlettebb olvasóberendezéseknek mobil-kapcsolata is van, így azokra bárhol és bármikor újabb tartalmat lehet tölteni. A mobilkapcsolatért nem kell külön fizetni, azt a tartalmak árából gazdálkodják ki a szolgáltatók.

Mi lesz a nyomtatott könyvvel?
Vannak, akik a Gutenberg-galaxis végét vizionálják az e-olvasás elterjedésétől. Gondoljunk csak bele, hogy bár e-könyvet nehezen, de e-olvasót annál inkább be lehet csomagolni ízlésesen, és át lehet nyújtani születésnapi ajándéknak vagy iskolai év végi jutalomnak – igaz, aművészeti albumok szerepét nehezen tudná átvenni egy mégoly fejlett képnézegető technológiával, de mégiscsak jóval kisebb felülettel rendelkező masina.
Jó esetben a villanyolvasás könyvespolcaink megkönnyítője, mindennapjaink környezetbarát kiegészítője lesz, mellette pedig ugyanúgy gyűjtjük, olvassuk, morzsolgatjuk régi barátainkat, a nyomtatott könyveket.

Szerző: Szabó Judit Nikoletta Fotó: Ribánszky Katalin, Jágfai Eszter
Ez a cikk Az igazi zsebkönyvtár címmel az Éva magazin 2010. évi májusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.