Amikor tavaly karácsonykor kiderült, hogy búgócsigából is nyolcféle létezik, akkor estem végképp kétségbe. Elvesztem a kacagó mackók, a síró babák, a csillogó hercegnők, a tojásból kipattanó robotok és a szirénázó rendőrautók között.
Persze, kiindulhatnék a csomagolásból is. Manapság nemcsak azt tüntetik fel a játékgyárak, hogy hány éveseknek ajánlják a terméküket, de sok – talán gyanúsan is sok – játékon láthatjuk, hogy ilyen vagy olyan díjat nyert, kitüntetett termék. Némi internetes böngészés után aztán gyorsan kiderül, hogy ezeknek a nagy presztízsű díjaknak egy részét a játékgyárak marketingosztályai alapították saját termékeik javára. Egy másik részük pedig olyan szervezettől származik, amely a bevizsgálásért és a díj odaítéléséért is pénzt kér a gyártótól, az elismerést tehát megvásárolhatóvá teszi.

Kinek a szavára lehet adni?
Léteznek azonban valóban független játékminősítő szervezetek is, amelyek ingyen veszik be a gyártótól a játékot, és gyerekeknek és szakértőknek is odaadják kipróbálásra. Az egyik ilyen független szervezetet egy fejlesztőpedagógus anya és lánya hozta létre 1989-ben az Egyesült Államokban, ők az Oppenheim Toy Portfolio. Játékminősítő munkájuk három szakaszból áll. Először azt vizsgálják, hogy nem egészségtelen-e a játék, megfelel-e a biztonsági előírásoknak. Ezt követően a játékot kiadják kipróbálásra több család gyermekeinek Amerika kisebb és nagyobb településein.
A gyerekek véleménye csak egyik eleme a végső értékelésüknek, mert azt vallják: „Ha csak gyerektesztelőkre bíznád a nagybevásárlást, tele lenne a bevásárlókocsid agyonreklámozott termékekkel, édességgel és fagyival, de nem vinnél haza valódi tápanyagot.”
Agyerekek véleménye mellett ezért rögzítik a szülőkét is, sőt, ezután a játékokat profi fejlesztőpedagógusok is értékelik.
Még patinásabb független minősítő a The Toy Man, az amerikai székhelyű International Parenting Institute játékminősítő intézete, ahol játéktípusonként más és más minősítők végeznek szakmai, illetve fogyasztói értékelést. A The Toy Man nagy érdeme, hogy akülönböző játékokat a rájuk jellemző tényezők szerint értékeli, de vannak valamennyi játékra vonatkozó, közös értékelési kategóriák is. Minden játéknál vizsgálják, hogy hogyan hat az érzelmekre, a gondolkodásra, atesti épségre, a társadalmilag felelős és etikus gondolkodásra és a gyermek öt érzékszervére.
Európában minden évben óriási játékvásárt tartanak Nürnbergben, s itt minden gyártó bemutatja új fejlesztéseit. A vásáron több kategóriában kiosztják Az Év Játéka díjat, illetve a Kritikusok Díját.

Mindent a kéznek!
„A díjak alapján a vásárló nehezen tájékozódik, hiszen már annyi van belőlük. A legtöbb díjról nehéz kideríteni, hogy milyen – és a vevő elvárásait mennyire fedő– szempontok állnak mögötte. A játékot ki kell próbálni, és akkor kiderül, mennyire jó. A német játéknagydíjjal, a Kritikusok Díjával jók a tapasztalataim, de azt inkább felnőtteknek való játékok kapják meg. Avevők Az Év Játéka díjat ismerik leginkább, de erről sem tudják pontosan, hogy milyen alapon kerülhet be egy játék a díjazottak közé” – fejti ki Vadász Ágnes, a budai Játékforrás élménybolt vezetője. A pedagógus végzettségű asszony férjével együtt öt éve nyitott saját boltot – ezzel váltották fel a pedagógus-múzeumpedagógus pályát. Eredetileg a régi bevált gyerekjátékok mai megfelelőit árulták, de hamarosan átalakították kínálatukat: „gondolkodós” játékok költöztek be aJátékforrásba.
„Ezek a játékok elsősorban a problémamegoldást fejlesztik. Manapság erre nagy szükség van, hiszen a helyzetfelismerés, a megoldási változatok, a megoldás és az ellenőrzés játékhelyzetben való gyakorlása mind az életre készítenek fel” – mondja Vadász Ágnes. A játszóházas boltban az egyéves gyerektől a nagyszülői korig mindenki talál gondolkodásfejlesztő és egyben szórakoztató játékot. Vadász Ágnes szerint fontos, hogy olyan játékot válasszunk a gyerekünknek, amivel mi is szívesen foglalatoskodunk, hiszen az egyéni játékot sem egyedül használja a gyerek, hanem a mi segítségünkkel – együtt leszünk részesei az izgalmas szellemi kalandnak.
Játszóházas boltjukban éppen ezért a gyerekek és afelnőttek az összes játékot vásárlási kötelezettség nélkül kipróbálhatják, ebben szívesen segítenek játékmestereik. A felnőttek játékpedagógiai és
-vásárlási szaktanácsadást kapnak, hogy megkönnyítsék a megfelelő játék kiválasztását.
„A Sziget Fesztiválon ördöglakatokkal szoktunk kint lenni egy 35 négyzetméteres sátorban, ahol gyakran 70 ember is szorong. Ördöglakatos játék-mestereink ilyenkor jó hasznát veszik vizsgájuk 10perc, 10lakat nevű gyakorlati részének. A Sziget az az egy hét az évben, amikor csak felnőttekkel játszunk: ilyen is kell néha.”

Nem a játék, a játszás a lényeg
Szerencsére Budapesten egyre több helyen találhatunk olyan játékboltot, amely nem harsog hercegnőktől és márkás szörnyetegektől, hanem inkább tartós fa- és textiljátékoktól színes. Ilyen a Fair Play is, amelynek elindítója, Cseke Miklós húsz éve van a pályán. Feleségével együtt gyógypedagógus végzettségűek, a rendszerváltáskor lettek vállalkozók.
„Hiányérzetem volt a családi rendezvényeken: vagy én szórakozom jól, vagy a gyerekek, de nincs olyan program, ahol a család minden tagja egyformán kellemesen töltené az időt” – meséli. Ekkor döntötték el, hogy vállalkozásuk profilja a játszás lesz. Kitalálták a Játszóbuszt, amely a családi rendezvényekhez szükséges játékbirodalommal ma is bármilyen helyszínt játszóházzá varázsol. Itthon, de Közép-Kelet-Európában is ők az egyedüliek, holott Németországban például 400 játszóbusz üzemel.
És hogy hogy lett játékbolt a játszóbuszból? „Mindig kérdezgették, hol lehet ezeket a dolgokat megvenni. Úgy gondoltuk, legyen egy hely, ahol arendezvényeken használt játékok beszerezhetők.” Így bővült a családi vállalkozás. Raktáruk olyan izgalmas játékokat rejt, melyektől az ember egy pillanat alatt visszavedlik gyerekké. Ilyenek például afelnagyított, óriás gyerek- és felnőttjátékok, mint az élő csocsó, élő teke, megajátszótér satöbbi.
A legtöbb szülő sajnos úgy választ játékot, hogy azt nézi, a gyerek nagyon örüljön a karácsonyfa alatt, aztán vonuljon el az ajándékkal, és legalább az ünnepek alatt szórakoztassa magát. Cseke Miklós azt javasolja, hogy ne a játékról, inkább a játszásról, az élményről beszéljünk. (A névjegykártyája hátlapjára is egy logikai fejtörő van nyomtatva.) Hiszen ajátékszer csak eszköz, amellyel kommunikálni tudunk a gyerekünkkel. Abban segít, hogy értsük és megismerjük egymást. Játszani együtt kell, ez alegfontosabb. A játék akkor jó, ha szinkronban van agyerekkel és a szülővel.
„Nem kell, hogy drága legyen – kapcsolódik be afejtegetésbe Cseke Méri–, inkább az a fontos, hogy a gyerek minél többször tudja használni. És nem kell kimondottan fejlesztő játéknak lennie – teszi hozzá –, mert minden játék fejleszt, ha a gyerek élvezi, az életkorának megfelelő, és szabadon játszva élményhez jut általa.”

Mit ajánl a pszichológus?
A Fair Play játékboltnak találó és elgondolkodtató a mottója: „A szülő a gondoskodásban, a gyermek a közös játékban méri a szeretetet.” A mondat Páli Judit klinikai gyermek-, neuro- és pedagógiai szakpszichológustól származik. A szakember szerint karácsonykor a meglepetés a fontos. Ilyenkor ne csak azt vegyük meg a gyereknek, amire nagyon vágyik, hanem legyen olyan ajándék is, amire nem számít. És hogy milyen legyen az a meglepetés? Páli Judit egyik neves elődje, Grastyán Endre akadémikus így írt erről: „A játék szabadsághoz kötött funkció. Az ember a játék magas fokán, a művészetben és atudományban olyan problémákkal játszik, saját élvezetétől hajtva, amelyeket a valóságban nem tud megoldani. De olyan dolgokat tanul játék közben, amelyekkel a valóságos problémákat meg tudja oldani.”
„A gyerek mindig akadályt állít maga elé, amikor játszik – magyarázza Páli Judit –, és ennek az akadálynak az átlépése örömmel jár. Olyan ajándékot kell tehát vennünk, amivel beletalálunk a gyerek legközelebbi fejlődési szakaszába. A jó játékban tehát akadály is van, amelyet a gyereknek le kell győznie.”
Páli Judit is a játszás, vagyis a közös élmény, aszülő és a gyermek együttlétének fontosságára hívja fel a figyelmet. „Az együttes játék a kapcsolati szférát erősíti a gyermekben; szükségletet elégít ki, afolyamatosság élményét nyújtja, odaadásra, igazodásra nevel. Anehezen kezelhető gyerekeknél is az utolsó együttjátszásos időszakig megyünk vissza aterápiás foglalkozásokon, onnan építjük újra a kapcsolatot, mert ez mindennek az alapja” – mondja agyermekpszichológus.

A jó játék varázslat
A magyar nyelvben a játék egyszerre jelent cselekvést, tárgyat és szabályt is. Karácsonykor a nagy vásárlási lázban általában elfeledkezünk a szó többes jelentéséről, és csak atárgyat keressük, kevésbé gondolva arra, ami ezzel a tárggyal otthon történni fog. Agyerek a játék tevékenysége során tanul meg szinte mindent. Először azt, hogy a világot szabályozni tudja, aztán azt, hogy önmagát is képes szabályok szerint vezérelni. A játékból fakad önnön viselkedésének kontrollja, és az érzékeléstől a gondolkodásig, mások gondolkodásának megértéséig minden olyan folyamat, amire aztán az életben oly nagy szüksége lesz.
„A játékban születik meg a gyermek figyelme, kitartása is. A játéktevékenységben teremtett kapcsolat, a közös figyelem ad lehetőséget arra, hogy a figyelmi folyamatok tudatosuljanak. Ez a tudatosulás a sokféle játék során kihat a mozgásfejlődésre, az érzékelés és az észlelés fejlődésére. A problémamegoldást, a beszédet, az emlékezet és az alkotó képzelet fejlődését pedig összehangolja – ezáltal a gyermek másokkal kialakuló kapcsolatai gazdagodnak” – magyarázza Páli Judit.

Hogyan lesz a játékból tanulás? A szakember szerint valahogy úgy, hogy a sok utánzás és azonosulás során új és új tapasztalatokat nyer a gyermek, és ezek újragondolása, szavakba öntése gazdagítja gondolatvilágát. Majd ezek a tapasztalatok újra- és újraszerveződnek, így válnak az eleinte automatikus cselekvések később tudatossá. Ha olyan játékot veszünk, amelyet tovább lehet fejleszteni, amelynek szabályait nehezíteni lehet, akkor ezzel a döntéskészséget is fejlesztjük. A tervezést, szervezést a játék tanítja a legtermészetesebb módon. Páli Judit szerint a szülőnek az a fontos, hogy a játék lehetőséget adjon az érésre, a fejlődésre, a fejlesztésre, a gyereknek pedig az, hogy boldogabbá válik általa.
Hát így segít a tudomány eligazodni a játékboltok polcai között. Bár amikor Páli Judittól is megkérdeztem, hogy akkor ezek szerint milyen is a jó játék, így felelt: „A jó játék olyan, mint a szerelem: melengeti a lelket és nem felejthető.”

Fotó: Europress, Reichel Tamás