Így tanultam meg elfogadni a szőrszálakat a karomon (pedig nagyon, NAGYON sok van belőlük)

Így tanultam meg elfogadni a szőrszálakat a karomon (pedig nagyon, NAGYON sok van belőlük)
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

A fiatal amerikai nő történetéből kiderül, hogy nem is gondolnánk, milyen fiatal korban képesek jelentkezni a testünkkel kapcsolatos szorongás első „tünetei”.

Ez a cikk ennek az írásnak a némileg rövidített fordítása.

Van rólam egy fotó ötéves koromból – a fehér-arany, flitteres balerinaruhámban állok a gyerekkori barátnőmmel egy balettkorlátnál. Néhány perc múlva színpadra kell lépnünk, hogy eltáncoljuk A hattyúk tavát. Az arcunk nyugtalan, izgatott. A vállam fel van húzva a fülemig, széles, fogatlan mosolyra húzódik a szám. Ez volt az első fellépésem, és egyben az első olyan emlékem, amikor aggódtam a szőrös karom miatt.

Noha nyár közepe felé járt, hoztam magammal egy fehér kardigánt, amelyet rögtön azután felvettem, hogy megérkeztünk. A fotózás előtt anyukám kiabálni kezdett velem: „Starina, vedd azt le, ne takard el a ruhádat!”

Olvasd el ezt is!
Olvasd el ezt is! Te eltakarod a karod?

Anyám thai-indiai származású, az ő testét nem borítják nem kívánatos szőrszálak. A bátyámét sem. Ám örmény apámnak köszönhetően én alaposan meg vagyok áldva. Utólag arra következtetek, hogy anyám egyszerűen nem értette, miért érzem magam kínos helyzetben.

A fotón kifordítom végtagjaimat, és csak az alkarom belső felét mutatom a kamera felé.

Miután lefotóztak, gyorsan visszavettem a kardigánomat. A színpadon azonban kardigán nélkül is biztonságban éreztem magam; az erős reflektorok úgy elvakítottak, hogy biztos voltam benne: ahogy én nem látom a közönséget, ők se látnak engem. Kinéztem a sötét nézőtér felé és önfeledten táncoltam. Aztán, ahogy véget ért az előadás és lementünk a színpadról, gyorsan felhúztam a kardigánt.

Kép
forrás: Getty Images

Ötödikes koromra úgy hozzászoktam, hogy eltakarjam a karom a legmelegebb hónapokban is, hogy meg se kottyant, amikor a gyerekek megjegyzéseket tettek az öltözködésemre a játszótéren… Minden nyáron pánikszerűen kutattam olyan ruhadarabok után, amelyekben elrejthetem magam. Senki se tudhat a karomról, gondoltam.

***

A bátyám és én nem hasonlítunk egymásra. Nekem nagy örmény orrom van, Rajáé lapos. A bőröm olajbarna, az övé téglavörös. A hajam eredetileg göndör, neki egyenes. Az alkarján alig látszott néhány pihe, és még a bajusza helyén is csak kósza barackhamvak nőttek.

A sors kegyetlen tréfájának találtam, hogy lány létemre több szőröm van, mint a bátyámnak.

– Miért takargatod a karod? Mindenki tudja, hogy szőrös – piszkált a bátyám.

– Ja persze, és mindenki tudja, hogy neked meg lófogad van! – vágtam vissza.

A bátyám szekálása a karszőrömről volt az egyetlen verbális megnyilvánulás, amit otthon kaptam a témában. A szüleim soha nem szóltak a dologról egy szót sem, ami még nehezebbé tette a terhet, amit viselnem kellett. Egyedül voltam a bajommal. Csak arra tudtam gondolni, hogy éppen olyan visszataszító vagyok, mint amilyennek a bátyám beállított.

Majdnem vége volt a szünetnek, és még senki nem szólt semmit. Fociztam, mászókáztam, ugróköteleztem, rúdmásztam.

Egy szép tavaszi napon egyszercsak levettem az ingemet, és megmutattam a világnak a karomat rövidujjúban.

Nem emlékszem pontosan, mi vitt rá erre a döntésre. Az iskolapadban ültem, alig valamivel kicsengetés előtt. Lassan, centiről centire, gombról gombra sodortam le magamról az inget. Először a vállam, aztán a hátam szabadult fel. Óvatosan, hogy ne keltsek feltűnést, összehajtottam és begyömöszöltem a padomba. Biztos voltam benne, hogy mindenki engem néz. Tudtam, hogy amint észreveszek egy furcsálkodó pillantást vagy meghallok egy nevetést, készen állok arra, hogy visszavágjak.

Majdnem vége volt a szünetnek, és még senki nem szólt semmit. Fociztam, mászókáztam, ugróköteleztem, rúdmásztam.

Megszólalt a csengő, és mi elindultunk vissza az osztályba. Ekkor egy lány hirtelen megdobott egy gumilabdával. – Neked aztán jó sok szőröd van – mondta.

A beszólás váratlanul ért. Szorongani kezdtem. Felvillant előttem a padomban hagyott ing látványa, és azt kívántam, bárcsak odarohanhatnék érte. Lesütöttem a szemem, és észrevettem, hogy a lánynak lyukas az edzőcipője. Ez a felismerés valahogy megnyugtatott.

– Ja, nyilván – mondtam vállvonogatva, aztán visszadobtam rá a labdát.

A tanítási nap végéig nem vettem vissza az inget. Átmentem a játszótérteszten. Szabad vagyok, gondoltam. Aztán felszálltam a hazafelé tartó iskolabuszra.

Későn érkeztem a parkolóba, és már csak a rettegett hátsó sorban volt hely. Behúzódtam az ablak mellé.

Egy vörös hajú lány és egy fiú ült mellém, akik ránézésre egy pár voltak. Cigiztek, hangos heavy metált játszottak a hordozható magnójukon, és ott nyüzsgött körülöttem a klánjuk többi tagja is.

Az ablak, ami mellett ültem, tejüveges volt, ezért nem láttam ki. Éppen elmerültem az álmodozásban, elképzeltem, ahogy egy ujjatlan pamutruhában pörgök a tengelyem körül. Ekkor ütötte meg a fülem az első vihogás.

A vörös hajú fiú volt.

Felnéztem: a folyosón állt az ülésem mellett, hanyagul nekitámaszkodva, füstöt eregetve.

– Odanézz, micsoda bundája van ennek a csajnak – mondta.

Úgy éreztem, mintha buborékok keletkeznének a mellkasomban, bár senki sem figyelt rá.

– Azért ez már komoly szőrzet, haver! – emelte a tétet a srác.

Néhányan felkuncogtak.

Közel hajolt hozzám. Olyan közel, hogy jól ki tudtam venni a krátereket az arcán.

– Szent szar, úgy néz ki, mint egy majom!

Még közelebb húzódtam az ablakhoz és ráültem a kezemre.

Röhögés tört fel a füst- és zajfelhő mögül.

Magam elé néztem, és a kezem a combom alá szorítottam.

Hé, Raja, sok banánt eszik a húgod?

A fiúnak esze ágában se volt abbahagyni. Nekiállt majomhangokat kiadni.

– Raja, haver, a húgod úgy néz ki, mint egy emberszabású – mondta megveregetve a túloldali ablaknál ülő bátyám vállát.

Na jó, a bátyámat azért már ne keverjük bele, gondoltam. Az egy dolog, hogy mennyit veszekszünk otthon, de titokban azt kívántam, bárcsak megvédene. Azt akartam, hogy küldje el a vörös hajút melegebb éghajlatra, vágja térden, bokszoljon bele az aknés arcába.

– De most komolyan, Raja, miért olyan szőrös a nővéred?

Felnéztem, és láttam, hogy a bátyámnak vigyorra húzódik a szája.

– Nem tudom, haver – válaszolta egy perc hallgatás után, és a fejét rázta. Hárította a kérdést, hárított engem.

A vékony nyílásra bámultam a buszülés és a tábla között. Legszívesebben becsúsztam volna abba a résbe, el akartam tűnni.

– Jaj, bébi, hagyd már abba – szólt közbe a vörös hajú lány.

Rám nézett és rám mosolygott, mintha hallotta volna a gondolataimat. A fiú viszont rá se hederített.

– Hé, Raja, sok banánt eszik a húgod? – kérdezte.

Ekkor a vörös hajú lány a fejét hátrahajtva nevetni kezdett. Nyugalom telepedett rám, ahogy közelről néztem. A nyitott szájában apró fémdarabkák borították a fogsorát, csillogtak-villogtak, mint a flitterek valami ruhán. Ezért nem mosolyog soha, gondoltam. De az én szememben a fém fogszabályzó vagánynak látszott. Miért akarná bárki rejtegetni az ilyesmit?

***

– Ideje tennünk ellene valamit – jelentette ki a nagynéném, ahogy beráncigált magával a fürdőszobába ugyanezen a nyáron.

Anna néném, aki apám legidősebb nővére volt, az egyetlen felnőtt nőnek bizonyult a családomban, aki megértette a helyzetemet. Apámhoz hasonlóan az ő ereiben is színtiszta örmény vér csörgedezett. Ha valaki tudta, hogyan kell a nem kívánatos szőrt eltávolítani, hát ő volt az.

Amikor anyámhoz fordultam segítségért, neki fogalma sem volt, mit kell csinálni.
– Azt hittem, Anna megmutatta, hogy kell.

A nagynéném Franciaországban élt, és ő az a típusú nő volt, aki soha nem viselt a nyilvánosság előtt sortot. A haját mindig szoros kontyba fogta, és rendszeresen feketére festette. Francia akcentusa volt. Chanelt viselt.

– Au! – rántottam vissza a karom.

– Egy kis fájdalom még nem a világ. Hozzá fogsz szokni.

Halomban lepték el a szőrcsomók a mosdókagylót. Jóleső érzéssel töltött el a meleg viasz érintése, de aztán jött a húzás. Összeszorítottam a fogam, elfordítottam a fejem és a félpucér nénit bámultam a gyanta dobozán. Nemsokára olyan szép lesz a karom, mint az övé.

– Na, mit szólsz? – kérdezte ekkor a nagynéném, és megtörölte a homlokát.

Döbbenten bólintottam. A karom megduzzadt és rózsás színezetet öltött. De a szőrnek nyoma se volt.

Aznap este az ágyban egyfolytában a karomat tapogattam. Néhány vörös folttól eltekintve ekkor már lágynak érzett a bőröm – mintha kicserélték volna. Úgy éreztem, mostantól minden lehetséges. Biztos voltam benne, hogy most már örökre szőrtelen lesz a karom.

De mindössze néhány hétbe telt, és már el is kezdett visszanőni a szőr. Egyik csalódásból a másikba estem, ahogy sikertelenül próbáltam magamnak gyantázni. Képtelen voltam rávenni magam, hogy elég gyors és határozott mozdulattal tépjem le a gyantacsíkokat. Amikor anyámhoz fordultam segítségért, neki fogalma sem volt, mit kell csinálni.

– Azt hittem, Anna megmutatta, hogy kell.

Próbálkoztam szőkítéssel, amitől még inkább úgy néztem ki, mint egy szörnyszülött, szőke csimbókokkal a barna bőrömön. Végső kétségbeesésemben egy borotvapengével estem neki a karomnak. Először olyan sima lett a bőröm, mint amikor a nagynéném gyantázta. Diadalittasnak éreztem magam. De napokon belül visszatértek a szőrszálak, mi több, feketébben és borostásabban ütköztek ki a bőrömön, mint valaha, a tetejébe pedig kibírhatatlanul viszkettem. A szőrzetem győzött. Visszatértem a hosszú ujjú ruhák viseléséhez.


***


Ahogy végiglapozgatom a gyerekkori fotóimat, elámulok azon, hogy szinte minden képen hosszú ujjú felsőbe burkolózom. Keményen dolgoztam, hogy eltakarjam a szégyenemet.

Tizenhat éves koromra rájöttem, hogyan vághatom le a szőrt az anyám varródobozában talált kisollóval. Ez lehetővé tette, hogy simára nyírjam a karomat, és így emelt fővel csináltam végig a középiskolát és az egyetem éveit.

Kép
forrás: Getty Images

Ma egy elektromos férfiborotvával rendszeresen végigmegyek a karomon, de egy részét érintetlenül hagyom. Tudom, számtalan okom lenne rá, hogy örökre megszabaduljak a nemkívánatos szőrszálaktól, de eddig még nem tettem meg. Nemrég legyantáztattam a karom egy fellépés miatt, és meglepett, milyen meztelennek érzem magam a szőr nélkül. Úgy éreztem, valami nem stimmel, mintha nem is én lennék.

***

Néhány éve a bátyám megkért, hogy beszéljek a négyéves lányával az alsó háti szakaszán található szőréről. Láttam, milyen bizonytalan. A családjában senki másnak nem volt testszőrzete.

– Arra gondoltam, te meg fogod érteni – mondta a bátyám.

Látva a lányát, hogy mennyire gyötri a másság érzete, Raját elfogta az az együttérzés, amire képtelen volt, amikor még gyerekek voltunk.

Belenéztem az unokahúgom szemébe, és láttam benne a kimondatlan szégyent. Nagyjából ugyanennyi idős voltam, amikor először éreztem szorongást a szőröm miatt.

– Nekem is van ott szőr – mondtam, a saját hátamra mutatva. Nagy szemeket meresztett.

– És nézd a karomat – mondtam, és feltűrtem a ruhám ujját. – Ilyen nincs mindenkinek.

– Anyunak és apunak nincs – mondta az unokahúgom, és megfogta a karom.

– Nekik nincs, de nekünk van – mondtam, előrehajoltam és megpusziltam a homlokát.

Ez volt az a beszélgetés, amire a fiatalabb énem oly nagyon vágyott. Meg akartam védeni őt a világtól és az ítélkezéstől. Tudatni akartam vele, hogy nincs egyedül. De mindenekelőtt azt akartam, hogy tudja: nem kell rosszul éreznie magát a gyönyörű, tökéletes testében.

6 étel zöldbabból, ami simán kenterbe veri a hagyományos recepteket

Ha szuperfinom és egyben kalóriaszegény fogásokra vágysz, itt az ideje, hogy kihasználd a zöldbabszezont, hiszen a bab amellett, hogy változatosan készíthető, rendszeresen fogyasztva számtalan betegséget kezelhetsz, illetve előzhetsz meg vele.

Napi horoszkóp július 18.: a Rákok munkája végre megtérül, az Oroszlánok felelősségteljes feladattal küzdenek

Ma se feledkezz meg a napi horoszkópodról, mert izgalmas üzeneteket küldtek a csillagok!

Fesztiválos ital kisokos: mit mivel lehet keverni, és mivel nem?

Itt a nyár, és vele együtt a fesztiválok szezonja is. A lazítás egyik legjobb módja meghallgatni a kedvenc zenekarod koncertjét, közben pedig meginni egy-két pohár bort. A nagy melegben viszont ennyi is gyorsan a fejedbe szállhat, pláne, ha többfélét iszol, vagy épp olyan italokat keversz, melyek nem jönnek ki jól egymással. Ezért is szedtük most össze, hogy mivel szabad és mivel nem ajánlatos együtt innod a bort.

24 dolog, amit fogadjunk, hogy nem tudtál Margaret Atwoodról

A szolgálólány meséje önmagában is ellentmondásos módon nyugtalanító mű, éspedig az eredeti regény legalább annyira, mint a belőle készült tévésorozat. De mi most a mögötte álló írónőre, Margaret Atwoodra voltunk kíváncsiak.

Napi horoszkóp július 17.: a Kosoknak nehéz döntést kell meghozniuk, a Rákok hirtelen válnak népszerűvé

A csillagok mára is izgalmas üzeneteket tartogatnak, érdemes tehát elolvasnod a horoszkópod!

50 kcal nem sok! Íme 24 alacsony kalóriatartalmú snack

Ha képtelen vagy lemondani a nassolásról, ha nem bírod ki vacsoráig, de nem mindegy, mennyi energiát tartalmaz, amihez nyúlsz, akkor készítsd be előre egyet-egyet ezekből az alacsony kalóriatartalmú snackekből.

6 felület a konyhában, amelyek tisztításáról valószínűleg te is sokszor megfeledkezel

Mindannyiunknak megvannak a magunk jól bevált tisztítási szokásai, amikor az otthonunk egyik legforgalmasabb helyéről beszélünk, azonban sajnos mindezt sokkal inkább rutinnal, mintsem tudatossággal végezzük. Ez pedig nagy hiba!

Az applikáció, amitől minden túrázást kedvelő ember függővé válik

Olyan klassz megosztani másokkal egy-egy jó útvonalat, ahol jártam, ráadásul műholdas térképpel és az adott helyre igazított fotókkal. És viszont: szuper egy-egy ilyen ajánlás szerint nekiindulni a nagyvilágnak. Ez a szuper túrázáshoz való app létszükséglet mindenkinek, aki az aktív pihenést választja.

Elképesztően flancos szülinapi gyerekzsúrok 10+1 sztárcsaládban

Torta, ajándék, néhány haver, esetleg lufik – egy ifjú szülinaposnak elég ennyi a boldogsághoz, nem? Főképp, ha még csak 1-2 éves, és fel sem fogja, mi történik vele. Hát, úgy tűnik, akadnak sztárok, akik nem így gondolják, sőt, ellenkezőleg. Náluk minden presztízskérdés, még a gyerekzsúr se lehet kivétel!

A lúzerség dicsérete – öt film balfékből lett hősökről

Csetlenek és botlanak, aztán így vagy úgy, de nekik lesz igazuk. A legjobb lúzerfilmekről szóló összeállításunkhoz a Férfiak fecskében bemutatója adta az apropót.

Akkor és most: csodálatos régi és mai fotók 9 tévé- és rádióbemondóról

A 60-as évek Kudlik Júliájától a 90-es évek Borbás Marcsiján át. És persze napjainkban. Így néztek ki akkor és most az ország kedvenc bemondói.

Egyetlen rendrakási tipp, amit érdemes bevetned, ha gyermeked van

Ha van egy-két játék a kanapéd párnái között, gumikacsa a paplanod alatt és némi spagetti a fürdőszoba padlóján, akkor tuti, hogy vannak gyerekeid – vagy egy baromi kupis élettársad. A jó hír viszont, hogy pillanatok alatt leszámolhatsz a káosszal, ha elsajátítod a most következő rendrakási tippet.

Te sem mondasz le róla? Akkor íme: fém szívószál és egyéb környezetbarát alternatívák

Környezettudatos vagyok, de igenis szeretek szívószállal inni és nem szégyellem! Szerencsére rábukkantam egy tartósabb, fém szívószálfajtára. Továbbá megosztom veletek a szívószálmosó kefe (komolyan!) beszerzési helyét is.

Ha mindenki vegán lenne, a földeknek csak a negyedét vennénk igénybe

Vagy egész másra is lehetne fordítani ezeket a földterületeket – a mostaniak 75%-át! –, egy nemrég közzétett tanulmány szerint. Az állatok és főképp a szarvasmarhák tenyésztése, ha nem is az első számú felelős a környezetszennyezésért, de mindenképp benne van a top 5-ben.

Ha ragyogóan üde bőrre vágysz: kókuszos testradír házilag

A testradír egy igazi csodafegyver, amivel pillanatok alatt bársonyossá és üdévé varázsolhatod bőrödet. Érdemes tehát rendszeresen bevetned, amihez ráadásul még csak nem is kell mélyen a zsebedbe nyúlnod, hiszen valószínűleg minden alapanyagot megtalálsz hozzá a konyhában.

Kövess minket

Most 3 lapszám csupán 1.185 Ft-ért rendelhető elő!

Csak 1185 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem