Így tanultam meg elfogadni a szőrszálakat a karomon (pedig nagyon, NAGYON sok van belőlük)

Így tanultam meg elfogadni a szőrszálakat a karomon (pedig nagyon, NAGYON sok van belőlük)
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

A fiatal amerikai nő történetéből kiderül, hogy nem is gondolnánk, milyen fiatal korban képesek jelentkezni a testünkkel kapcsolatos szorongás első „tünetei”.

Ez a cikk ennek az írásnak a némileg rövidített fordítása.

Van rólam egy fotó ötéves koromból – a fehér-arany, flitteres balerinaruhámban állok a gyerekkori barátnőmmel egy balettkorlátnál. Néhány perc múlva színpadra kell lépnünk, hogy eltáncoljuk A hattyúk tavát. Az arcunk nyugtalan, izgatott. A vállam fel van húzva a fülemig, széles, fogatlan mosolyra húzódik a szám. Ez volt az első fellépésem, és egyben az első olyan emlékem, amikor aggódtam a szőrös karom miatt.

Noha nyár közepe felé járt, hoztam magammal egy fehér kardigánt, amelyet rögtön azután felvettem, hogy megérkeztünk. A fotózás előtt anyukám kiabálni kezdett velem: „Starina, vedd azt le, ne takard el a ruhádat!”

Olvasd el ezt is!
Olvasd el ezt is! Te eltakarod a karod?

Anyám thai-indiai származású, az ő testét nem borítják nem kívánatos szőrszálak. A bátyámét sem. Ám örmény apámnak köszönhetően én alaposan meg vagyok áldva. Utólag arra következtetek, hogy anyám egyszerűen nem értette, miért érzem magam kínos helyzetben.

A fotón kifordítom végtagjaimat, és csak az alkarom belső felét mutatom a kamera felé.

Miután lefotóztak, gyorsan visszavettem a kardigánomat. A színpadon azonban kardigán nélkül is biztonságban éreztem magam; az erős reflektorok úgy elvakítottak, hogy biztos voltam benne: ahogy én nem látom a közönséget, ők se látnak engem. Kinéztem a sötét nézőtér felé és önfeledten táncoltam. Aztán, ahogy véget ért az előadás és lementünk a színpadról, gyorsan felhúztam a kardigánt.

Kép
forrás: Getty Images

Ötödikes koromra úgy hozzászoktam, hogy eltakarjam a karom a legmelegebb hónapokban is, hogy meg se kottyant, amikor a gyerekek megjegyzéseket tettek az öltözködésemre a játszótéren… Minden nyáron pánikszerűen kutattam olyan ruhadarabok után, amelyekben elrejthetem magam. Senki se tudhat a karomról, gondoltam.

***

A bátyám és én nem hasonlítunk egymásra. Nekem nagy örmény orrom van, Rajáé lapos. A bőröm olajbarna, az övé téglavörös. A hajam eredetileg göndör, neki egyenes. Az alkarján alig látszott néhány pihe, és még a bajusza helyén is csak kósza barackhamvak nőttek.

A sors kegyetlen tréfájának találtam, hogy lány létemre több szőröm van, mint a bátyámnak.

– Miért takargatod a karod? Mindenki tudja, hogy szőrös – piszkált a bátyám.

– Ja persze, és mindenki tudja, hogy neked meg lófogad van! – vágtam vissza.

A bátyám szekálása a karszőrömről volt az egyetlen verbális megnyilvánulás, amit otthon kaptam a témában. A szüleim soha nem szóltak a dologról egy szót sem, ami még nehezebbé tette a terhet, amit viselnem kellett. Egyedül voltam a bajommal. Csak arra tudtam gondolni, hogy éppen olyan visszataszító vagyok, mint amilyennek a bátyám beállított.

Majdnem vége volt a szünetnek, és még senki nem szólt semmit. Fociztam, mászókáztam, ugróköteleztem, rúdmásztam.

Egy szép tavaszi napon egyszercsak levettem az ingemet, és megmutattam a világnak a karomat rövidujjúban.

Nem emlékszem pontosan, mi vitt rá erre a döntésre. Az iskolapadban ültem, alig valamivel kicsengetés előtt. Lassan, centiről centire, gombról gombra sodortam le magamról az inget. Először a vállam, aztán a hátam szabadult fel. Óvatosan, hogy ne keltsek feltűnést, összehajtottam és begyömöszöltem a padomba. Biztos voltam benne, hogy mindenki engem néz. Tudtam, hogy amint észreveszek egy furcsálkodó pillantást vagy meghallok egy nevetést, készen állok arra, hogy visszavágjak.

Majdnem vége volt a szünetnek, és még senki nem szólt semmit. Fociztam, mászókáztam, ugróköteleztem, rúdmásztam.

Megszólalt a csengő, és mi elindultunk vissza az osztályba. Ekkor egy lány hirtelen megdobott egy gumilabdával. – Neked aztán jó sok szőröd van – mondta.

A beszólás váratlanul ért. Szorongani kezdtem. Felvillant előttem a padomban hagyott ing látványa, és azt kívántam, bárcsak odarohanhatnék érte. Lesütöttem a szemem, és észrevettem, hogy a lánynak lyukas az edzőcipője. Ez a felismerés valahogy megnyugtatott.

– Ja, nyilván – mondtam vállvonogatva, aztán visszadobtam rá a labdát.

A tanítási nap végéig nem vettem vissza az inget. Átmentem a játszótérteszten. Szabad vagyok, gondoltam. Aztán felszálltam a hazafelé tartó iskolabuszra.

Későn érkeztem a parkolóba, és már csak a rettegett hátsó sorban volt hely. Behúzódtam az ablak mellé.

Egy vörös hajú lány és egy fiú ült mellém, akik ránézésre egy pár voltak. Cigiztek, hangos heavy metált játszottak a hordozható magnójukon, és ott nyüzsgött körülöttem a klánjuk többi tagja is.

Az ablak, ami mellett ültem, tejüveges volt, ezért nem láttam ki. Éppen elmerültem az álmodozásban, elképzeltem, ahogy egy ujjatlan pamutruhában pörgök a tengelyem körül. Ekkor ütötte meg a fülem az első vihogás.

A vörös hajú fiú volt.

Felnéztem: a folyosón állt az ülésem mellett, hanyagul nekitámaszkodva, füstöt eregetve.

– Odanézz, micsoda bundája van ennek a csajnak – mondta.

Úgy éreztem, mintha buborékok keletkeznének a mellkasomban, bár senki sem figyelt rá.

– Azért ez már komoly szőrzet, haver! – emelte a tétet a srác.

Néhányan felkuncogtak.

Közel hajolt hozzám. Olyan közel, hogy jól ki tudtam venni a krátereket az arcán.

– Szent szar, úgy néz ki, mint egy majom!

Még közelebb húzódtam az ablakhoz és ráültem a kezemre.

Röhögés tört fel a füst- és zajfelhő mögül.

Magam elé néztem, és a kezem a combom alá szorítottam.

Hé, Raja, sok banánt eszik a húgod?

A fiúnak esze ágában se volt abbahagyni. Nekiállt majomhangokat kiadni.

– Raja, haver, a húgod úgy néz ki, mint egy emberszabású – mondta megveregetve a túloldali ablaknál ülő bátyám vállát.

Na jó, a bátyámat azért már ne keverjük bele, gondoltam. Az egy dolog, hogy mennyit veszekszünk otthon, de titokban azt kívántam, bárcsak megvédene. Azt akartam, hogy küldje el a vörös hajút melegebb éghajlatra, vágja térden, bokszoljon bele az aknés arcába.

– De most komolyan, Raja, miért olyan szőrös a nővéred?

Felnéztem, és láttam, hogy a bátyámnak vigyorra húzódik a szája.

– Nem tudom, haver – válaszolta egy perc hallgatás után, és a fejét rázta. Hárította a kérdést, hárított engem.

A vékony nyílásra bámultam a buszülés és a tábla között. Legszívesebben becsúsztam volna abba a résbe, el akartam tűnni.

– Jaj, bébi, hagyd már abba – szólt közbe a vörös hajú lány.

Rám nézett és rám mosolygott, mintha hallotta volna a gondolataimat. A fiú viszont rá se hederített.

– Hé, Raja, sok banánt eszik a húgod? – kérdezte.

Ekkor a vörös hajú lány a fejét hátrahajtva nevetni kezdett. Nyugalom telepedett rám, ahogy közelről néztem. A nyitott szájában apró fémdarabkák borították a fogsorát, csillogtak-villogtak, mint a flitterek valami ruhán. Ezért nem mosolyog soha, gondoltam. De az én szememben a fém fogszabályzó vagánynak látszott. Miért akarná bárki rejtegetni az ilyesmit?

***

– Ideje tennünk ellene valamit – jelentette ki a nagynéném, ahogy beráncigált magával a fürdőszobába ugyanezen a nyáron.

Anna néném, aki apám legidősebb nővére volt, az egyetlen felnőtt nőnek bizonyult a családomban, aki megértette a helyzetemet. Apámhoz hasonlóan az ő ereiben is színtiszta örmény vér csörgedezett. Ha valaki tudta, hogyan kell a nem kívánatos szőrt eltávolítani, hát ő volt az.

Amikor anyámhoz fordultam segítségért, neki fogalma sem volt, mit kell csinálni.
– Azt hittem, Anna megmutatta, hogy kell.

A nagynéném Franciaországban élt, és ő az a típusú nő volt, aki soha nem viselt a nyilvánosság előtt sortot. A haját mindig szoros kontyba fogta, és rendszeresen feketére festette. Francia akcentusa volt. Chanelt viselt.

– Au! – rántottam vissza a karom.

– Egy kis fájdalom még nem a világ. Hozzá fogsz szokni.

Halomban lepték el a szőrcsomók a mosdókagylót. Jóleső érzéssel töltött el a meleg viasz érintése, de aztán jött a húzás. Összeszorítottam a fogam, elfordítottam a fejem és a félpucér nénit bámultam a gyanta dobozán. Nemsokára olyan szép lesz a karom, mint az övé.

– Na, mit szólsz? – kérdezte ekkor a nagynéném, és megtörölte a homlokát.

Döbbenten bólintottam. A karom megduzzadt és rózsás színezetet öltött. De a szőrnek nyoma se volt.

Aznap este az ágyban egyfolytában a karomat tapogattam. Néhány vörös folttól eltekintve ekkor már lágynak érzett a bőröm – mintha kicserélték volna. Úgy éreztem, mostantól minden lehetséges. Biztos voltam benne, hogy most már örökre szőrtelen lesz a karom.

De mindössze néhány hétbe telt, és már el is kezdett visszanőni a szőr. Egyik csalódásból a másikba estem, ahogy sikertelenül próbáltam magamnak gyantázni. Képtelen voltam rávenni magam, hogy elég gyors és határozott mozdulattal tépjem le a gyantacsíkokat. Amikor anyámhoz fordultam segítségért, neki fogalma sem volt, mit kell csinálni.

– Azt hittem, Anna megmutatta, hogy kell.

Próbálkoztam szőkítéssel, amitől még inkább úgy néztem ki, mint egy szörnyszülött, szőke csimbókokkal a barna bőrömön. Végső kétségbeesésemben egy borotvapengével estem neki a karomnak. Először olyan sima lett a bőröm, mint amikor a nagynéném gyantázta. Diadalittasnak éreztem magam. De napokon belül visszatértek a szőrszálak, mi több, feketébben és borostásabban ütköztek ki a bőrömön, mint valaha, a tetejébe pedig kibírhatatlanul viszkettem. A szőrzetem győzött. Visszatértem a hosszú ujjú ruhák viseléséhez.


***


Ahogy végiglapozgatom a gyerekkori fotóimat, elámulok azon, hogy szinte minden képen hosszú ujjú felsőbe burkolózom. Keményen dolgoztam, hogy eltakarjam a szégyenemet.

Tizenhat éves koromra rájöttem, hogyan vághatom le a szőrt az anyám varródobozában talált kisollóval. Ez lehetővé tette, hogy simára nyírjam a karomat, és így emelt fővel csináltam végig a középiskolát és az egyetem éveit.

Kép
forrás: Getty Images

Ma egy elektromos férfiborotvával rendszeresen végigmegyek a karomon, de egy részét érintetlenül hagyom. Tudom, számtalan okom lenne rá, hogy örökre megszabaduljak a nemkívánatos szőrszálaktól, de eddig még nem tettem meg. Nemrég legyantáztattam a karom egy fellépés miatt, és meglepett, milyen meztelennek érzem magam a szőr nélkül. Úgy éreztem, valami nem stimmel, mintha nem is én lennék.

***

Néhány éve a bátyám megkért, hogy beszéljek a négyéves lányával az alsó háti szakaszán található szőréről. Láttam, milyen bizonytalan. A családjában senki másnak nem volt testszőrzete.

– Arra gondoltam, te meg fogod érteni – mondta a bátyám.

Látva a lányát, hogy mennyire gyötri a másság érzete, Raját elfogta az az együttérzés, amire képtelen volt, amikor még gyerekek voltunk.

Belenéztem az unokahúgom szemébe, és láttam benne a kimondatlan szégyent. Nagyjából ugyanennyi idős voltam, amikor először éreztem szorongást a szőröm miatt.

– Nekem is van ott szőr – mondtam, a saját hátamra mutatva. Nagy szemeket meresztett.

– És nézd a karomat – mondtam, és feltűrtem a ruhám ujját. – Ilyen nincs mindenkinek.

– Anyunak és apunak nincs – mondta az unokahúgom, és megfogta a karom.

– Nekik nincs, de nekünk van – mondtam, előrehajoltam és megpusziltam a homlokát.

Ez volt az a beszélgetés, amire a fiatalabb énem oly nagyon vágyott. Meg akartam védeni őt a világtól és az ítélkezéstől. Tudatni akartam vele, hogy nincs egyedül. De mindenekelőtt azt akartam, hogy tudja: nem kell rosszul éreznie magát a gyönyörű, tökéletes testében.

9 lépés, amivel csökkentheted a szeméttelepekre vagy óceánokba kerülő műanyag mennyiségét

És ha még mindig az motoszkál a fejedben, hogy egyetlen ember erőfeszítései nem számítanak, akkor csak próbáld meg kiszámolni, hány darab vagy kiló újonnan termelt nejlonzacskót, műanyag palackot, nejlonfóliát és más csomagolóanyagot viszel haza egy évben.

13 testpozitív mantra, amely végre megmutatja, milyen érzés valójában szeretni a testünket

A testpozitív mozgalom évek óta küzd, a közvélekedéssel ellentétben nem azért, hogy a kövér emberek végre ne akarjanak lefogyni, hanem azért, hogy a sokféle testalkat mindegyike legyen normális, szerethető, netán szexi.

3 Budapest közeli Szedd magad! eperföldön jártam

Plusz 8 dolog, amit jó tudni a Szedd magad eperföldekről, amelyeket a lányommal teszteltünk. Az eladók ugyanis készségesen elláttak tippekkel, megtudtam, melyik napszakban, milyen időjárásban és mennyi epret érdemes szedni. A cikkben térkép!

Napi horoszkóp május 25.: a Kosokat kellemes meglepetés várja, az Ikrek épp jókor kapnak segítséget

A hét utolsó munkanapján is érdemes elolvasnod a horoszkópod, mert fontos dolgokat tudhatsz meg a csillagok állásából!

Ha minden reggel beágyazol, sokkal pozitívabban telik majd a napod

Ami azt illeti, nem tartozom a korán kelők közé, sőt inkább az a fajta ember vagyok, aki képes ötször is lenyomni a szundi gombot, aki este kikészíti a ruháját, bekészíti a kávéját, vagyis mindent megtesz azért, hogy minél kevesebb dolga maradjon reggelre, egyszóval minél többet aludhasson. Egyetlen dolog létezik, amit viszont minden áldott reggel elvégzek, és ami majdhogynem az egész napomat megváltoztatja!

Csodaszerek a kamrapolcról – így számolj le a makacs foltokkal a textíliákon!

Egy folt a ruhán, terítőn vagy bármilyen textílián, pillanatok alatt tönkrevághatja és gyakorlatilag használhatatlanná teheti azokat. Régen, ha valamilyen makacs szennyezős került a ruhára, az idősebb generáció viccesen csak az ecetes ollót ajánlotta. Ma már ugyan léteznek szuper folteltávolítók, amelyek legtöbbje valóban nagyon hatékony, de sokaknál sajnos bőrirritációt és vagy allergiát válthatnak ki. De a jó hír, hogy az ellenszer a pacákra, nem csak ezekkel oldható meg, nagy valószínűséggel eddig is megtalálhatóak voltak a kamrapolcodon!

Akár a júniusi Éva mottója is lehetne: „Minden nyáron van bikinitestem, mert minden nyáron öltök magamra bikinit!”

A júniusi Éva magazin témája a testünkhöz fűződő viszonyunk. Azonban nem csak arról esik szó, hogy milyen viszonylagos fogalom a bikinitest, hanem arról is, hogy milyen sok minden múlik rajtunk, egy-egy emberen a tisztább, fenntarthatóbb környezet tekintetében.

Napi horoszkóp május 24.: a Rákok készen állnak a továbblépésre, a Skorpiók felelősségteljes feladatot kapnak

Ma sem érdemes kihagyni a horoszkópod, mert izgalmas üzeneteket küldtek a csillagok!

Ne jobbról balra pakolgasd, ami már nem kell – tegyél vele inkább valakit boldoggá

A gyerekek gyorsan nőnek, méretüknél pedig csak az ízlésük változik gyorsabban. Ha anno megörököltetek vagy bevásároltatok egy halom baba- illetve gyerekholmit, ami már csak a helyet foglalja - na jó néhanapján kézbe fogva még elmélázol milyen is volt, amikor a gyerekek picik voltak, de egyébként már semmire nem tudod őket használni-, attól más még nagyon is fogja tudni!

Magyarország 3. a munkacélú kizsákmányolással érintettek közül

Azaz rengeteg embert visznek (csalnak kelepcébe) közülünk. És nem úgy, ahogy gondolnád! Ne lepődj meg, ha mostanában két elég depresszív kisfilmmel találkozol a szexuális- vagy a munkacélú kizsákmányolással kapcsolatban. Oka, hogy végre egy szerteágazó kampány indult a szexuális és munkacélú kizsákmányolás visszaszorítására, mely reméljük eljut azokhoz akik érintettek lehetnek, vagy akik segíteni tudnak az érintetteknek.

Will Smith felesége elárulta: ez a szomorú oka annak, miért csak kendővel a fején jelenik meg a nyilvánosság előtt

Az elmúlt hónapokban sokan észrevették, hogy Will Smith felesége, Jada Pinkett Smith szinte mindig kendővel takarja el haját. Hosszas titkolózás után viszont most először őszintén mesélt a színésznő arról, hogy egy betegség áll a háttérben. A joy.hu híradása.

Napi horoszkóp május 23.: az Ikrek fontos döntést készülnek meghozni, a Halak teljesen új kalandnak vágnak neki

Ma se felejtsd el elolvasni a horoszkópod, a csillagok izgalmas üzeneteket küldtek.

Borkvíz - 10 kérdés, amire csak egy igazi profi tudja a választ

Borrajongó vagy? De vajon tudsz is mindent erről a különleges nedűről?

A jövő vagy inkább a jelen zenéje? 10 dolog, ami hamarosan átalakítja az életünket

Összeállításunkban az ezredforduló környékének mindennapi tárgyait, jelenségeit szedtük össze. Most azok következnek, amelyek az eljövendő 10 év során épülhetnek be mindennapjainkba.

Ennyi játéka kéne legyen a babádnak a tudomány szerint

Mit gondolsz, mennyi az annyi? Egy szakterapeuta megmondja, hány játék az ideális a 0-12 hónapos baba keze ügyében. Arra is tippet ad, hogy mi az a játék, ami hatékonyan fejleszti a csecsemőnk készségeit, amilyen például a hasra fordulás.

Napi horoszkóp május 21.: a Kosoknak fontos döntést kell meghozniuk, a Szüzeknek rengeteg támogatójuk akad

A hosszú hétvége utolsó napján se feledkezz meg a horoszkópodról, hisz a csillagok ismét izgalmas üzeneteket küldtek!

50 szomorú film: te melyiken sírtad el magad? Teszteld, mennyire vagy érzékeny típus!

Vannak olyan filmek, amiknek nem érdemes nekiállni egy csomag zsepi nélkül, ugyanis a történet és a színészi alakítás szinte garantálja a sírást. De vajon mennyire vagy érzékeny típus? Most letesztelheted!

Napi horoszkóp május 20.: a Mérlegeknek végre önmagukra is jut idejük, a Halak számára minden a várakozások szerint alakul

Ma is érdemes elolvasnod a horoszkópod, mert izgalmas üzeneteket találsz az egyes csillagjegyek alatt!

Így védekezz a szúnyogok ellen a nyári estéken

Imádjuk a nyarat, a strandolást, a kellemes estéket, a jó időt, de a szúnyogokat már kevésbé. Sőt, állítólag idén kifejezetten nagy számban lesznek jelen a kis vérszívók, úgyhogy még többet bosszankodhatsz – kivéve, ha betartod a joy.hu szerkesztőjének tippjeit!

Kövess minket

Most fél éves Éva előfizetéshez, fél éves InStyle előfizetést kapsz ajándékba!

Csak 2995 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem