Sokan azt hiszik, hogy irtó népszerűvé teszi őket ez a szokás, pedig ellenkezőleg

Sokan azt hiszik, hogy irtó népszerűvé teszi őket ez a szokás, pedig ellenkezőleg
Forrás: Gwyneth Paltrow / Instagram

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

E

Egy szociálpszichológiai kutatás most bizonyította be, hogy semmi értelme nincs ennek a fajta kommunikációnak.

„Olyan fiatalnak nézek ki, hogy még egy 19 éves is leszólított!”

„Miért mindig én kapom a legfontosabb feladatot?”

„Szörnyű az életem! Ma még egy kávét sem ittam, erre kiderül, hogy ebben a Mercedes-szalonban elromlott a kávégép!”

Fél órát álltunk a kifutópályán. Soha többet nem repülök magángéppel!

Az első világbeli problémákról (#firstworldproblems) korábban is írtunk már; az álszerénykedés azonban kicsit más. Az álszerény ember tudatosabban rejti el a hencegést a közösségi oldalakra gondosan kibiggyesztett posztjában. A célja nyilván az, hogy lájkok és irigyek özönét gyűjtse be anélkül, hogy pöffeszkedőnek tartsák. Csakhogy egy új tanulmány lebeszél bennünket arról, hogy ehhez a fondorlatos módszerhez folyamodjunk.

Két egyetem, a Harvard és az University of North Carolina at Chapel Hill közös kutatása során egy kilencrészes kísérletsorozatot hajtott végre az álszerény magatartásról, hogy megállapítsa: hatékonyan képviseljük-e magunkat az ilyesfajta kommunikációval. A kutatás eredménye, amelyet a Journal of Personality and Social Psychology januári számában publikáltak, röviden összefoglalva az volt, hogy a dicsekvés az dicsekvés, akármilyen szósszal öntjük is le.

Kép
forrás: Getty Images

A kutatás 646 résztvevőjének 70 százaléka képes volt felidézni valamilyen álszerény megszólalást a közelmúltból; nagy részük panaszkodásnak álcázta a hencegését. A tanulmányból teljesen egyértelműen kiderül, hogy az álszerénykedés „kevésbé hatékony, mint a nyílt dicsekvés, mert az előbbi kevesebb pozitív visszacsatolást eredményez” – hangoztatják a tanulmány szerzői, és még hozzáteszik:

A közhiedelemmel ellentétben, mely szerint a dicsekvést panaszkodással vagy alázatra utaló magatartással kombinálni pozitív hatással bír, mi úgy találtuk, hogy az álszerénység leginkább visszaüt, mert az őszintétlenség benyomását kelti.

A társszerző úgy látja, hogy a leghatásosabb taktika az, ha találunk valakit magunk helyett, aki áradozik rólunk. „Így nem fog úgy feltűnni, hogy mint ha dicsekednénk.”


Olvasgass tudományos érdekességeket a szobanövényeidről is:

Nézd meg a galériánkat> 5 kép
Tudományosan bizonyított, hogy ennek az 5 szobanövénynek a társaságában jobb kedved lesz

time.com

Tovább olvasok
Mostantól törvény tiltja New York államban, hogy átneveljenek melegeket

Hosszú évek kemény munkája előzte meg az átnevelő terápiákat tiltó törvényalkotást.

Vajon ki a nagyobb művész: a természet vagy az organikus szobrász?

Oké, valószínűleg a természet, de amit annak kincseiből – ágakból és gallyakból –alkotott meg ez az úriember, az egészen lenyűgöző, sőt néha még megtévesztő is. Spencer Byles organikus szobraira nemrégiben bukkantunk rá, és annyira elképesztőnek találtuk őket, hogy most veled is megosztjuk!

Kövess minket

60%-os kedvezmény!!! Fizess elő fél évere (5 lapszám) és fél évig az InStyle-t is megkapod!

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem