Zene
Jane birkin a hajón
A38, 2012. január 22.

1968-ban a Szlogen című film szereplőválogatására érkezett Párizsba Jane Birkin, aki franciatudás nélkül is rögtön megkapta a film egyik főszerepét. Sok más 68-as eseményhez hasonlóan ez is nagy dolgokat indított el: a forgatás egyik szabad estéjén a társfőszereplő Serge Gainsbourg kézen ragadta Jane-t, majd egy nightclub és egy transzvesztitabár után végül a Hiltonba vitte, ahol részegen kiütve elaludt mellette. Egy évvel később már házasok voltak, és akkor jelent meg közös – eredetileg Brigitte Bardot-val felvett – duettjük, a Je t’aime... moi non plus, vagy ahogy az egyszeri rádióhallgató is ismeri: a „Zsötem”. Túlfűtöttsége miatt a Vatikán nyilatkozatban bírálta, több európai ország pedig teljesen betiltotta. A Je t’aime végül hosszú évtizedeken át szárnyalt, Birkin jellegzetes angolos akcentusára, remegő, suttogó hangjára teljes generációk emlékeznek. Jane az azóta eltelt 40 évben a filmezés mellett az éneklést
is folytatta, és bár 13 év után elhagyta Gainsbourg-t, a termékeny zenei együttműködés folytatódott. Birkin ereje sosem hangi adottságában, sokkal inkább hiteles, átszellemült előadásmódjában volt, amit, reméljük, még 65 évesen is magával hoz a hajóra. a38.hu

--pagebreak--

A Bogányi testvérek
egy színpadon Kodály Központ, Pécs, 2011. január 19. A pécsi Pannon Filharmonikusok vezetését vállalta el 20 év finnországi karmesterkedés után Bogányi Tibor, aki új zenekarával és Kossuth-díjas zongorista bátyjával Rahmanyinovot és Sosztakovicsot játszik. pfz.hu

Színház
Jürgen Hofmann – Lengyel Menyhért: Lenni vagy nem lenni Vígszínház
A többször megfilmesített komédia a második világháború előestéjén játszódik egy lengyelországi színházban. A megszálló németekkel a színészek úgy harcolnak, ahogy tőlük telik – színészkedéssel, álruhával, átveréssel. A ripacskodás felmagasztosul, a veszély nevetségessé válik: a csalások és összetévesztések ravasz rendszere garantálja a víg estét. Fesztbaum Béla, Gyuriska János, Lukács Sándor és a többiek lubickolnak a szerepükben.

Szerző: Szász Barna (zene), Sas Sándor (színház). Ez a cikk a 2012. évi januári számban jelent meg. Minden jog fenntartva.