A tervek…
Soha nem jártam korábban Ópusztaszeren, nagyon kíváncsi voltam a Feszty-körképre, a skanzenre és a rengeteg kiállításra, amiket a jurták rejtegetnek. Tisztában voltam vele, hogy a terület óriási, így – biztos, ami biztos – nyitásra érkeztünk, hogy mindenre jusson időnk. A bizonytalansági tényezők száma azonban kalkulálhatatlanul sok volt: összesen hét gyerek rohangált körülöttünk legalább kilenc irányban. Nagy nehezen betereltünk mindenkit a Mamutfenyő-házba, ahol férjemmel lenyűgözve csodáltuk a majdnem kétezer éves fatörzs metszetét. Az évgyűrűkön bejelölték a magyar történelem nevezetes dátumait. Felfoghatatlan volt agondolat, hogy egy fa ilyen kort érjen meg, nem is tudtunk könnyen elszakadni onnan, legalábbis mi, felnőttek. Agyerekeknek ugyanis időközben nyoma veszett. Mit nekik az évezredes csoda, ha horgásztó is van a közelben!

…és ami megvalósult
Szerencsére a tó tényleg közel volt, így riadalmunk csak addig tartott, amíg kiléptünk a jurtából. Letolás helyett létszámellenőrzés következett, majd horgászjegyvásárlás. Én még ekkor is bíztam abban, hogy a kirándulás kulturális élményeket is fog tartogatni számomra, ezért a kisebbekkel elindultam visszafelé, hogy az erdészeti kiállításokkal folytathassuk az eltervezett programunkat. Ám a hatalmas füves tér csábításának nem lehetett ellenállni. Pillangókat és fecskéket kergettünk, gyíkokat fogtunk, és a nagy szaladgálás közben egy különös helyre érkeztünk. A csillogó szemek láttán tudatosult bennem, hogy innen egyhamar nem indulunk tovább. Vágyakozó pillantást vetettem a távolban fehérlő házikók felé. Ennyit a néprajzról.

Lóháton
A nomádok életét bemutató park azonban hamar feledtette velem csalódásom. Megismerhettük a honfoglaló magyarok lakhelyeit, a nyári és a téli szállások típusait. Láttunk szürke marhát, lovat és fegyvert, ez utóbbiból nem is keveset. Alovasbemutató olyan látványos volt, hogy mire véget ért, már nem is vágytam máshová. Lovagoltunk egyet, és újra végignéztünk minden felvonultatott harci eszközt.

Minden jó, ha a vége jó
Végül azért a Rotundában található kiállításokat és
Feszty Árpád festményét is sikerült megnéznünk. Nemcsak agyerekeket szórakoztatta el őseink bevonulásának ilyetén megörökítése, hanem minket, felnőtteket is. Aztánmegcsodáltuk a régészeti
és viselettörténeti kiállítást.

Szöveg: Horváth Zsuzsa, illusztráció: László Zsuzsi. Ez a cikk a2011. évi júniusi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.