Nagyteremben, kislakásban: színház az egész világ
Shakespeare: Szentivánéji álom
Bárka Színház
Rendező: Alföldi Róbert
|
Müller Péter: A vihar kapujában
Miskolci Nemzeti Színház
Rendező: Csiszár Imre
Krimi sok tanulsággal. Egy férfit megöltek, és az eset szereplői (köztük az áldozat szelleme) próbálják megérteni, mi történt. Négyen adják elő a saját verziójukat: négyszer látjuk ugyanazt a gyilkosságot, és mind a négyszer egészen másképp zajlik minden. A középkori Japánban játszódó események sokaknak ismerősek lehetnek a világhírű Akutagava-novellából és a legendás Kuroszava-filmből, de nem a forgatókönyv került színpadra – Müller Péter változata az ember alaptermészetében rejlő levetkőzhetetlen hamisságról szól. Aki akarja, veheti lelkizésnek, aki akarja, mai politikai állapotainkról szóló példázatnak – és töprenghet, hogy végül is ki volt a gyilkos: mert az, sajnos, nem derül ki.
Arthur Miller: Pillantás a hídról
Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
Rendező: Cserhalmi György
Cserhalmi szerepet vált: korábban már játszott benne, most ő rendezi a vad vágy és a belőle támadó őrület görögös stílusú nagy tragédiáját – melynek ezúttal nem istenek és uralkodók a hősei, hanem néhány kikötői munkás és illegális bevándorló. Eddie Carbone hórukkember, de legalább olyan megállíthatatlanul szeret bele saját nevelt lányába, mintha antik hadvezér volna. Bukását nem követi villám és mennydörgés, aki azonban szereti a nagy szenvedélyeket meg a szépen megírt monológokat, és néhány szívszorító pillanatot azért elvár egy színházban töltött estétől, az ne hagyja ki.
A HÓNAP GYEREKELŐADÁSA
Mosonyi Alíz: Varázsfuvola-mese (Játék bábokkal)
A Stúdió K Színház a Nemzetiben
Bábok és az őket mozgató emberek együtt a színpadon: Jó és Gonosz, Sárkány és Madárember, valamint a gyerekelőadásokból másutt gyakran hiányzó sok jóízlés, ötlet és igazi fantázia. Az élő zenéről már nem is beszélve!
A HÓNAP KÜLÖNLEGESSÉGE
Euripidész: Iphigeneia Auliszban
Vasvári Emese Lakásszínháza
Rendező: Vasvári Emese
A színész, aki közel engedi magához a nézőit, bízik a tehetségében. A néző, aki hajlandó nagyon közel ülni a színpadhoz, hisz a színészben. Ez az előadás nézőterestül legfeljebb harminc négyzetméteren zajlik, a három szereplő fehér ruhában, szinte mozdulatlanul kuporog egy padon. A Nő gyűlöli a Férfit, a Férfi dacos, de gyötri a lelkiismeret, a Lány mindkettejüknek szeretne igazat adni, végül retteg és lázad – a végtelenségig leegyszerűsített drámában végtelenül tisztán mutatják meg, ami a színházban a legizgalmasabb és a legritkább. Nagy, nyers szenvedélyekkel nézhet farkasszemet közvetlen közelről, aki elég bátor hozzá, hogy a színházalapító nappalijában nézze végig, ahogy egy apa feláldozná a lányát az isteneknek.
|