Kössük föl a farsang farkát, avagy elfeledett farsangi szokások
A hagyományokat illetően a farsang az egyik leggazdagabb időszak. Az ünnepkör Vízkereszt és Hamvazószerda közé esik a katolikus egyházi kalendárium szerint. Míg az előbbi ünnep január 6-án van, Hamvazószerda egy mozgó ünnepnap, ami viszont mindig a húsvétot megelőző negyvenedik nap. A farsangi időszak a húshagyó keddel zárul, ilyenkor még szabad a lakomázás, mert utána kezdődik a böjt, ami Húsvéttal ér véget. Az idei farsangi időszak így tehát, ezek alapján 2021. január 6-tól február 17-ig tart.
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang bajor-osztrák jövevényszó, a "vaschang"-ból származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei köszöntő refrénje. Első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük bajor-osztrák adatokból. Magyarországon a középkorra tehető a kialakulása.
Farsang farka
A legmozgalmasabb időszak mégis leginkább a három záró nap – farsangvasárnap, farsanghétfő és a fentebb említett húshagyókedd - voltak, amit farsang farkának neveznek a hagyományokban. Innen gyökerezik a „felkötjük a farsang farkát” mondás is; ilyenkor az emberek rokonokat, barátokat látogattak, mulatozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, tobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon. Néhány éve – nagy sikerrel – a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt Torkos Csütörtök néven, amikor jelentős kedvezményekkel várták a vendégeket.
Temetjük a telet
A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal: egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől.
Busójárás
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A kormozás, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték, a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Győztesként természetesen a tavasz került ki, a tél pedig elbujdosott szégyenében. Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatsága a mohácsi busójárás. Tudtad, hogy Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára?
Tyúkverőzés
Farsanghétfőn még délelőtt a legények felöltöztek, az egyik cigányasszonynak, másik koldusnak, harmadik menyasszonynak, negyedik vőlegénynek, az ötödik vőfélynek. A menyasszonynak szalmakötélből font koszorú volt a fején, a vőlegénynek bokréta a kalapjánál, a legényeknek szalmából sarkantyú a csizmáján. Tarisznyával és kosárral indultak az útjukra, és bementek minden házba. Elmondták a következő verset:
Hipp, fassang, hopp.
János uram fassang.
Itt is adnak, amit adnak,
Egy darab szalonnát.
Tyúkláb, daruláb,
Macska ül a szalonnán.
Menjetek lehajtani,
Nekem egy darabot vágni.
Majd miután elmondták a verset, táncoltak is és remélhetőleg kaptak is a ház gazdasszonyától vagy lisztet vagy szalonnát vagy tojást, amit aztán közösen ettek meg a kocsmában.
Tuskóhuzás
A farsangi lakodalmas játékok közül a leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással, tőkehúzással összekötött mókás, ál-házasság. Jellegzetesen húshagyókedden rendezték a tuskóhúzást olyan községekben, melyekben az esztendő során nem volt lakodalom. A leányos házak szobaajtai elé tettek a legények egy-egy nagy tuskót azért, hogy a leány, akinek először illik felkelnie, elhúzhassa a nehéz tuskót. Mondván: ha már nem ment férjhez és nem vállalta még a házasság terhét, akkor már legalább a nehéz tuskót húzza el.
Kongózás
Szatmárban húshagyókedden úgy csúfolták ki a pártában maradt lányokat, hogy pléhdarabokat kongattak az ablakuk alatt, és azt kiabálták: "Hushagyó! Itt maradt az eladó. Akinek van nagy lánya, Hajtsa ki a gulyára!"
A húshagyókedden az éjfélkor megkonduló harangszó már a farsang végét jelezte. Számos népdalunkban is megénekelték.
Elment farsang, itt hagyott
A lyányoknak bánatot:
Hozd el, Isten, másikot,
A lyányoknak vígságot!
A cikk támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség.