Filmek árnyékában

Borítókép: Filmek árnyékában
Habár kimenő rovatunkban mutatjuk be ezeket a fantasztikus filmeket, mégis inkább a begubózós, otthon maradóknak kedvez az alábbi cikk. Tölts el egy napot a tv előtt, lazíts, és nézd meg ezeket az igazán jó filmeket!
Control (magyar címe még „beszerzés” alatt)
Punkszoció
Egy ma már alig ismert együttes a hetvenes évekből. Volt néhány jó évük, néhány slágerük, amit a mozi sötétjében üldögélve biztosan minden néző ismerősnek talál majd, bár fogalma sincs róla, honnan. A Joy Division jött és ment, de ez a film nem ettől érdekes. Hanem a zenélő srácok mögött kirajzolódó világtól: akik csak útikönyvből vagy társasutazásból ismerik, valószínűleg másképp képzelik Angliát. És persze a főszereplő srác is nehezen felejthető figura – hála egy jó színésznek meg egy meghökkentő, néha érthetetlen, néha meg sajnálatra méltó, többre érdemes, tragédiával végződő életnek.
Bemutató: 2008. október 9.

Hazugságok hálója
Kémthriller
Nemcsak a kosárlabdapályán szokás, hogy néha összejönnek a legjobbak, és egy barátságos mérkőzésen megmutatják, mire képes egy all-star válogatott. Most egy legendás rendező (Ridley Scott) hívott meg egy Oscar-díjas forgatókönyvírót meg két legendás színészt, hogy az utóbbi évek legizgalmasabb témájában hozzanak létre valami sztárcsapathoz méltót. Helyszín a Közel-Kelet, téma az Egyesült Államok ottani politikája, a titkosszolgálat ravasz kegyetlensége, és az, ahogy a bátorság és naivitás a távolból utasításokat osztogató cinikusok prédájává válik. Aki akarja, tanulhat belőle, de nem muszáj: annyi izgalom és szórakozás anélkül is van benne, mint egy kosárdöntőben.
Bemutató: 2008. október 23.

Tekerd vissza, haver
Mesés-mázas komédia
A mozi az a kivételes hely, ahol jól megfér az érzelem és a börleszk, ahol nem zavar, ha egészen kis emberekkel történnek egészen felemelő dolgok, de ők végül saját, apró világukban lehetnek boldogok. Ez az őrült, bájos, szeszélyes és teljességgel hihetetlen vígjáték erre a bizonyíték. A srácra atyai barátja rábíz egy videotékát: ő véletlenül az összes kazettát egyszerre törli le, és hogy bűne ki ne derüljön, kénytelen lökött barátjával a világ összes filmjét újraforgatni a hátsó udvarban. A rendező modern Chalplinjei segítségével szerelmet vall a mozinak, szerét ejti, hogy minden kedves filmjét egyszerre parodizálja, és végül még egy kótyagos hepiendről is gondoskodik.
Bemutató: 2008. október 23.

TARTALÉKFILM (HA GUBANC LENNE, ILLETVE CSÚSZHAT NOVEMBERRE):
Welcome to the Sticks (magyar címe még „beszerzés” alatt)
Könnyű, félédes
Ebben jók a franciák: tudnak harsányság nélkül viccesek lenni, komédiázás közben is megőrzik az ízlésüket, sőt, attól sem félnek, hogy a szórakozni vágyó mozilátogatóknak érzelmeket, igazi gondolatokat és némi hiteles környezetrajzot mutassanak. A hazájában „minden idők legsikeresebb francia filmje” cím birtokosa édes kis játék a boldog Provance-ból északra helyezett postásról, aki végül a rideg tájon is melegszívű barátokra, kedves bohémokra és egy teljesen érthetetlen dialektusra lel. Hazafiasság sokféle van: ez a vígjáték azt bizonyítja, hogy egy szemérmes filmes nagyon rokonszenvesen és az egész világon élvezhetően is szerelmet vallhat az otthonának.
Bemutató: 2008. október 30.

Zenés karriertörténetek
A mozi tökéletes terepe a felívelő pályáknak, a nagy bukásoknak – meg persze a zenészeknek. Ezek találkozásából egész műfaj született.



Üvegtörők, 1980
Váratlan siker, gyors felfutás, aztán a bukás. Mitől megunhatatlan klasszikus az, ami ennyire típusfilm? Talán az énekesnőt játszó énekesnő, Hazel O’Connor érdeme.


Amadeus, 1984
Nem csak a rockzenészek vadak és szeszélyesek, nem csak ők csinálhatnak csodás karriert, és nem csak nekik vannak ellenségeik: ezt 8 Oscar-díj támasztja alá.




Ragyogj!, 1996

A zsenialitás legyőzi az őrületet. Egy zongorista a zene hullámain tér vissza a normális életbe, bár meglehetősen bolondos marad. Oscar-díjas.


Nyomul a banda, 1997
A rock’n’roll virágzása idején néhány ártatlan kamasz felkerül a slágerlistákra, aztán eltűnik róluk. Közben a lányok sikoltoznak, a fiúk meg sokat zenélnek.




Számot is tartalmazó érdekesség:
A Joy Divison csak négy évig létezett, összesen két lemezt adott ki, mégis klasszikussá vált.
(Jon Savage: Someone Take These Dreams Away, Mojo, 1994. július)