Jól gondolom, hogy a jazz zenét nem mindenki érti, vagy érzi? A jazz egy nehéz műfaj, amihez meg kell érni, hogy be tudjuk fogadni?

Szerintem ez nem igaz, a jazz zene alapvetően tánczene, mely a mai popzenéknek is az alapja, a 90-es években stadionokat töltöttek meg ezek az előadók, Nyugat-Európában, vagy Ázsiában is, akár szakadó esőben, több tízezer ember kíváncsi ezekre a produkciókra. A jazz zene azért elég széles palettát ölel fel, van olyan szegmense, amit én is nehezen fogadok be, de alapvetően egy élvezhető műfaj. Vannak könnyedebbek is, amit például a Sárik Petiék (Sárik Péter Trió, szerk.) csinálnak, megőrül értük a közönség.

Nekem is voltak ismerőseim, akiknek, mikor meséltem a szervezésről, mondták, hogy miért jazz, az nem olyan élvezhető, aztán meghívtam őket, eljöttek, és mondták, hogy ez baromi jó volt, mikor jöhetnek újra.

A kísérletező, free jazz, az valóban nehezen befogadható, de vannak fiatal formációk, akiknek a közönsége is fiatal, tehát nem mindig az érettség a fokmérő. Úgy érzem, hogy a médiának nagyon nagy szerepe van abban, hogy ez a műfaj ennyire mostoha helyzetben van jelenleg. Nem kap túl nagy szerepet. Nincs túl nagy visszhangja.

Az igaz, hogy minden nép jazz zenéjének megvan a maga karaktere?

Hogyne, a jazz sokat építkezik a folk zenéből. Ha magyar jazz zenét hallgatsz, akkor nagyon erős a roma vonal, rengeteg roma zenészünk van, akik hozzák a saját gyökereiket. Vagy a balkáni zenék, a Borbély Misi jó példa erre, a Dresch Misi is, ő az erdélyi, magyar népzenét hozza be a jazzbe. Ahogy az amerikai jazz zenében is ott van a blues.

Ha jól tudom, fotózol is.

Igen, az az eredeti szakmám, abból élek, a fesztiválszervezés csak a nagyon költséges hobbim. (nevet, szerk.) Ezen a fesztiválon szervezőként, lebonyolítóként, fotósként, sőt még sofőrként is kiveszem a részem.

Melyik szerelem jött előbb, a fotózás, vagy zene?

Nagyon érdekes, de soha nem tanultam zenélni, bár volt egy próbálkozásom, amikor harmadikban gitározni tanultam, amit élveztem is, de sajnos kifogtam egy szolfézs tanárt, és emiatt fel is adtam a zenészi karrieremet. De a zene mindig fontos helyet tölt be az életemben, mindig szól valami a környezetemben, ritkán van csend. Bár az utóbbi időben azért kezdek rájönni, hogy milyen jó, ha néha csak csönd van.

Volt jazz lemezboltom is, ahol jazz és komolyzenei CD-ket, hangoskönyveket árultunk. Oda szerveztem le először koncerteket. 25 négyzetméteres volt az üzlet, szóval ezek kamarakoncertek voltak. Onnan indult például a Harcsa Veronika–Gyémánt Bálint duó is.

És a jazz iránti szeretet honnan jött, miért éppen a jazz?

Nem is tudom, mert eléggé mindenevő voltam, az elektronikus zenék kivételével. Főleg azért jazzt és klasszikus rockot hallgattam, hallgatok. A jazzt azért, mert megnyugtat. Otthon lejátszási listáim vannak random dalokkal, ritkán van az, hogy végighallgatok egy egész albumot, izgalmasabb nekem, ha van egyfajta váltakozás. Fotózáshoz is ideális, ha nincs benne szöveg, tökéletes háttérzene.

2014 óta foglalkozol koncertszervezéssel. Az idei tavaszi Jazzfest Budapestre egy nagyon komoly kurátori csapatot hoztatok össze. Kikkel dolgozol együtt?

Az idei fesztiválra egy fantasztikus kurátori csapatot sikerült összeszedni, tehát ez már újra csapatmunka, nem egy „one man show”.

Elsők között kell említenem Lukács Mikit, mert őt kértem meg tavaly is, hogy szakmailag segítsen. Emberileg is nagyon kedvelem, és zeneileg meg egy ufó, mert legyen szó kortárs-, klalsszikus-, jazz-, vagy népzenéről, ő a legmagasabb szinten műveli mindet, nem csoda, hogy mára gyakorlatilag világsztárrá vált. Mellette Borbély Mihály, Mogyoró Kornél, Mózes Tamara és Oláh Krisztián. Utóbbit a többiek javasolták, mert nagyon tehetséges fiatal, akinek szintén vannak már nemzetközi kapcsolatai. Dés Andris csak külső megfigyelőként, de hosszútávon valószínűleg ő is csapattag lesz.

A Jazzfest a Budapesti Tavaszi Fesztivál része? Kaptatok segítséget a szervezéshez?

Nagy segítséget kaptunk a fővárostól a Budapest Brand-től, nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani a fesztivált. A Porsche Hungária is szponzorálja az eseményt. Az Istituto Italiano di Cultura Budapest, a Fuji Film, a Cseh Centrum Budapest, a Coca-Cola, szálláshelyek és a rengeteg helyszín segíti a munkánkat.

Egy kis túlzással mondhatjuk, hogy az előadók szinte egymásnak adják át a színpadot, idén. Rengeteg koncert várható, naponta több is.

Eredetileg 50 koncertet terveztünk be, de már afölött vagyunk. És aminek nagyon örülök, hogy április 30-a Nemzetközi Jazz Nap és megkapjuk a fővárostól a Madách teret, lesz színpadunk, technikánk. Ez egy ingyenes szabadtéri rendezvény lesz délután 13.00-tól késő estig. Streamingeljük is több felületen.

Visszakanyarodva a jazz mostani helyzetéhez, ez az a műfaj, ahol tényleges világsztárjaink vannak, ennek ellenére nem kap elég teret a mainstream médiában. A komolyzene mellett a jazz az a műfaj, aminek nincsenek nyelvi határai, de a jazz annyival szabadabb, mert nincs kottához, szabályrendszerhez kötve.

Van most olyan formáció, akikre különösen büszkék vagytok, hogy sikerült őket Budapestre csábítani?

Mindegyikre. Viccen kívül, vannak visszatérők: Lizz Wrightot harmadjára hívjuk, ő általunk lépett fel először Magyarországon. Nagyon izgalmas fellépő lesz Nguyen Le & Gary Husband Duo, Gary Husband korábban egy popzenei formáció dobosa volt, aztán elég jó billentyűssé képezte magát és a John McLaughlin zenekarában is játszik. Összeismerkedett Nguyen Le vietnámi gitárossal és ez lesz az első hivatalos fellépésük duóban.

Ha már a helyszíneknél tartunk, mesélsz kicsit róluk?

Alapvetően kis helyszínek vannak, mert a jazz a kis klubokban az igazi. A Jedermannban Lukács Miki a kurátor, a Lumen saját maga csinálja a szervezést, van a Mixát, ami tavaly nyílt és a tavalyi fesztivál volt a próbaüzemük, ott Mogyoró Kornél, Mózes Tamara, az If-ben Oláh Krisztián, a Fonóban pedig Borbély Misi. Lesznek norvég, cseh, szerb zenekarok, vagy teljesen, a világ minden tájáról összerakott csapat, olaszok, lengyelek. Az Olasz Intézet is a helyszínek között szerepel, három koncertet is nekik köszönhetünk, lesz koncert a Zeneakadémián, ami úgy gondolom, hogy szintlépés, hogy ők is csatlakoztak a fesztiválhoz.

Jól láttam, hogy lesz őszi fesztivál is?

Igen, egy négynapos, kipróbáljuk. De akkor csak egy helyszín lesz, az Erkel Színházban és világsztárokkal. Két név már publikus, Steve Gadd és Richard Bona, de lesz Patricia Barber, és magyarok közül Snétberger Ferenc.

Mit üzennél azoknak, akik nem ismerik a jazz-t, de elolvassák ezt a cikket és kedvet kapnak?