Szív- és érrendszeri betegségek: ki a bűnös?

Borítókép: Szív- és érrendszeri betegségek: ki a bűnös? Forrás: europress
Az előző cikkekben láttuk, hogy milyen tévhitek vannak a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Rehabilitáltuk a telített zsírokat és a koleszterint is. Mindez remek, de az emberek 30 %-a továbbra is valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Tehát, valami csak felelős ezért!

Az 1960-as években a koleszterin és a telített zsírok démonizálása után megkezdődött a kampány az „egészséges” étkezés mellett. Az emberek elkezdtek zsírszegény/low-fat dolgokat vásárolni, diétás és koleszterinmentes ételeket fogyasztani. A káros sertés/kacsa/libazsírt és vajat felváltotta a napraforgóolaj és egyéb magas telítetlen zsírtartalmú növényi olajok, illetve a margarin.

Egyetlen baj van azzal, ha az ételünkből kivesszük a zsírt: ehetetlen lesz (mármint ízre). Éppen ezért valamivel ehetővé/kívánatossá kellett tenni. A megoldás? Cukor!

Ha megnézzük a statisztikákat, akkor a következőt látjuk:

1. az elmúlt 50-100 évben folyamatosan csökkent az állati eredetű zsírok fogyasztása

2. nőtt a cukor és növényi olajok fogyasztás.

Tehát az emberek tényleg elkezdtek egészségesebben élni.

Várjunk csak! Hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az elhízás aránya is nőtt!

Mindig mondogatom: az asszociáció nem egyenlő a kauzalitással – tehát attól, hogy két dolog egy időben történik, még nincs köztük ok-okozati összefüggés. Mindenesetre érdemes ezen az úton elindulni.

Mik azok a faktorok, amik a szív- és érrendszeri betegségekért felelősek?

  1. Cukor: ha a vérünkben túl magas a glükóz koncentrációja, akkor a glükóz képes reakcióba lépni a fehérjékkel. A reakciót Maillard-reakciónak hívják. A fehérjékhez való kapcsolódás eredményeként azok működésképtelenné válnak – és az immunrendszerünk mint idegen fehérjéket ismeri fel. Ennek köszönhetően meg is támadja – az eredmény: gyulladás. Az LDL-részecskéket is képes károsítani, így azokat nem tudják már a sejtek felvenni – és ekkor az érfalhoz tapadnak, ahol egy gyulladási reakciót beindítva idővel plakkot képeznek. Itt jön ki, hogy miért fontos, hogy nagy legyen az LDL-részecske – a nagy részecskék nem képesek az érfalának sejtjei közé beékelődni. Ebből látszik, hogy az LDL csak egy statiszta a szív- és érrendszeri betegségeknél. Képzeljük el ezt úgy, mint egy harcmezőt, aminek egyik felén 8-10 géppuskaállás található. Ha kiküldök 200 embert, lelőnek 180-t. És ha 100 embert küldök ki, akkor jobb lesz az arányom? Valószínűleg nem, sőt! Nem a kiküldött emberek számát (LDL) kell csökkenteni – hanem a géppuskaállásokét (cukor és szabad gyökök)!
  2. Omega-6 zsírsavak: a testünkben az Omega-3 és Omega-6 zsírsavaknak egyaránt fontos szerepe van. Mind a kettő nagyon fontos – egyik nélkül sem tudunk élni. Viszont a normális 1:1-1:3 arány (omega-3:omega-6) mára elcsúszott 1:15-1:30 felé. A magas omega-6 gyulladáshoz vezet, a gyulladás pedig szabad gyökök termelődéséhez. A szabad gyök pedig az LDL-t képes károsítani.
  3. Transz-zsírsavak: az ember természetes forrásból transzzsírsavat gyakorlatilag nem vitt be az 1900-as évek előtt. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok melegítésével, ill. hidrogénezésével képződő zsírsavak a szervezetünkben gyulladást okoznak. A transz-zsírsavak nem csak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelik jelentősen, de az elhízás és a cukorbetegség, ill. a metabolikus szindróma valószínűségét.

Összefoglalva: az egészséges étrend nem kvantumfizika – egy kis józanész kell hozzá, semmi más. Ehetünk húst, tojást, vajat, sok zöldséget, némi gyümölcsöt. Kerüljük el a cukrot, a növényi olajokat és az olyan feldolgozott szemét élelmiszereket, amik tele vannak transz-zsírsavakkal (tipp: margarin). Ezzel már nagyban csökkentjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

ÁDÁM NORBERT

A sport mindig része volt az életemnek – néhány év úszást 16 év karate követett. A testépítéssel és a súlyzós edzéssel 7 éve ismerkedtem meg. Ekkor kezdtem el rendszeresen terembe járni és kutatni, hogy hogyan lehetnék jobb, hogyan tudnám átalakítani a külsőmet. A kezdeti lelkesedés idővel szenvedéllyé változott – az emberi test és teljesítmény tudománya iránti szenvedéllyé. Elvégeztem a Nemzetközi Testépítő és Fitness Szakszövetség Nemzetközi Szakedzői képzését, majd az egyetemi mester képzésem (végzettségem orvosi biotechnológus) alatt egyre jobban kikristályosodott bennem, hogy az edzés és a táplálkozástudomány mekkora befolyással van az egészségünkre, az életünkre és a sportolással elérhető eredményeinkre. A klienseimmel való közös munka során napról-napra meggyőződöm arról, hogy egészségünk, testünk és teljesítményünk tudatos formálásának eszköze – a megfelelő edzés és táplálkozás – a saját kezünkben van.

További információk: https://www.facebook.com/adamperformance/