Közkedvelt kedvencek

Mi a sztárillatok titka? Yves de Chiris parfümszakértő egy nyilatkozatában azt olvassuk, hogy szaglóérzékünk az emberi nem túlélésért folytatott harcában fejlődött ki, ezért főleg a létfontosságú dolgokra - mint a veszély vagy a biztonság, a táplálékszerzés és a fajfenntartás - vált érzékennyé. "Az agynak mindössze két másodpercre van szüksége ahhoz, hogy egy egyszerű szagot azonosítson, utána azonnal tárolja az információt - magyarázza Chiris. - Az összetettebb illatok tovább foglalkoztatják az agyat, mivel nem olyan könnyű felismerni őket, de az elégedettséghez és a jó közérzethez társuló illatok is tartósabban időznek az orr szagreceptoraiban." Közérzetjavító illat például az antidepresszáns hatású, indol nevű szaganyag, amely megtalálható a pézsmában és a jázminban is, és amelyet az agy mint erotikus ingert azonosít. "A szervezetben is termelődik indol, méghozzá minden olyan testrészen, amelyet fanszőrzet borít - teszi hozzá a szakértő. - Nagy általánosságban a férfiak a jázminhoz, a nők a pézsmához vonzódnak." Eufóriát kelt a vanília is mint olyan afrodiziákum, mely elsősorban a lélekre hat, és felüdíti az ember hangulatát. A delikát aromákkal, például gyümölccsel vagy teával vegyes virágillatok megnyugtató hatást fejtenek ki, és nem bántják a kényes szaglást sem. Az ilyenfajta illatokat szinte mindenki kedveli, mert nincs bennük semmi túlzó, ráadásul a virághoz öntudatlanul is a szépség asszociációját fűzzük, ezért válhat az ünnep, a vidámság jelképévé.

Boldogság, gyere haza

A legtöbb ember számon tartja a maga illatát, amely abban a pillanatban jó kedvre deríti, hogy beszippantja. A kutatók úgy vélik, hogy az illatok lélekemelő hatása az antidepresszánsok erejével vetekszik. Lehet, hogy amikor ennél a mondatnál tartasz, hangosan fölnevetsz, pedig jöhetnek még borús órák, amikor olyan éhséged támad egy hangulatjavító illatra, mint ma egy harapás csokoládéra. A kutatások szerint a boldogságvegyületek, mint például a teobromin vagy feniletilamin (mindkettőt a kakaóból nyerik) közvetlenül a bolygóidegre hatnak, amely a tüdőből az agyba szállítja az ingert. Egy kísérletben ezekkel a szerekkel stimulálták a bolygóideget, és az alanyok légzése nyomban felgyorsult, kedélye felfokozódott. A szagmolekulák másodpercek alatt bejutnak a véráramba és az agyba. A fűszeres csokoládé hatását tovább fokozzák a felpezsdítő illóolajok: a bergamott, a jázmin, a narancs. Hinnénk, hogy a tudvalevőleg elernyesztő hatású ábrándozást is csatasorba állítja a parfümkémia? Pedig újabban a nagy cégek a képzeletet felgyújtó illatokkal állnak elő. Minden illatművész közös vonása, hogy legrészegítőbb kreációjába belelop valamit a maga legsajátabb élményeinek hangulatából. Itt azonban álljunk meg egy percre, és hallgassuk meg, amit Jean-Claude Ellena, a Hermes parfümmestere tanácsol: nem szabad hagyni, hogy a múló trendek elnyomják érzékeinket. A szakember nem kertel: "Amikor parfümöt választasz, próbálgass akár egész nap, de végső soron nem bízz másban, csak az orrodban."

Emlékébresztő

Az illatokhoz képtelenség érzelmek nélkül viszonyulni. Amit az orrunkban lévő szaglósejtek befogadnak, azt azonnal elszállítják magába a limbikus rendszerbe, az agy legősibb és legmélyebb emlékezeti tárhelyére, amit az érzelmek központjának is neveznek. A szagokat jóval előbb észleljük, mintsem hogy meg tudnánk nevezni őket. Az egy-egy illat iránt érzett rajongásunk vagy utálatunk azokból az emlékekből és képzettársításokból táplálkozik, amelyet az adott vegyület felidéz. Egy anekdota szerint amikor Giorgio Armani kitalálta a Code for Women parfümöt, csupán egyetlen kéréssel fordult az illat alkotójához: a mixtúra alapeleme a neroliolaj (magyarán narancsvirágolaj) legyen, mert gyerekkorában a nagymamája csodás kertjében kitörölhetetlenül beleivódott lelkébe a narancsvirág illata. A legkarakteresebb, legszemélyesebb parfümkreációk váratlan emlékeket kavarnak fel: az első csók ízét, valami megnevezhetetlent, ami félálomban megcsapta az orrunkat, anyánk réges-régi púderének finom szagfoszlányát. A társadalomtudósok szerint ma azért divat vonzódni a békebeli dolgokhoz, epekedni a hagyomány megannyi formájához, mert korunk általános légkörében csak egy a biztos: a bizonytalanság. A parfümkészítők is a klasszikusokból merítenek ihletet, amikor kikeverik soron következő művüket - reményeik szerint hosszú generációk favoritját. Illatkreátori körökben általánosan elfogadott vélemény, hogy az emberek hétköznapjaiban elkelne egy kicsivel több romantika. Itt az ideje - mondják -, hogy visszacsempésszük a szépséget az életünkbe, ha már egyszer a világ körülöttünk olyan, amilyen.

Férfiszag

Szereted a szerelmed illatát? Nos, akkor mi tart vissza, hogy kipróbáld, passzol-e hozzád? Köztudott, hogy sok nő aftershave-et permetez magára kölni gyanánt, és a szokást a szakma ki is használja: a klasszikusok, mint a Dior, bevetettek néhány határozottan nőies vonulatot mutató újdonságot, mint a citromos aromájú Eau Sauvage vagy a vadvirágillatú Fahrenheit. A mai férfiillatok üdítő hatása az egyszerűségben áll. "Az emberek félreérthetetlen, sima megoldásokra vágynak - állítja Chiris. - Szolidabb, határozottabb illatokat keresnek, amelyekben jól felismerhető az összetevők eredeti formája." Virgine Morel, a Nemzetközi Parfüm Szövetség kommunikációs igazgatója is üdvözli a "kevesebb több" elvén nyugvó, új parfümdivatot. "Gondoljunk csak a főzésre: sok fűszer megzavarja, egy (esetleg kettő) viszont nagyszerűen kihozza az étel karakterét." Férfiillatban mostanában az érzéki ösztönöket felszabadító ámbra, az eső áztatta erdő szagát idéző vetiverfű, a szerény és könnyed ibolya, valamint a hűvös, zöld borostyán megy a legjobban. És figyelem, itt az illatipar legújabb fordulata: a hagyományos férfiparfümök alkotórészeit a vegyészek női részecskékkel elegyítik, és olyan aromát kutyulnak ki, amit mindenki viselhet. Csak nehogy a végén még a férjed nyúlja le a te parfümödet!