A te anyukádnak van testápolója?

2009. Április 20.

Jó hírünk van: 2009-től tilos az állatokon tesztelt kozmetikumok és tisztítószerek importálása az Európai Unió országaiba. Ami sokáig magától értetődő volt, most már nem az. Ami eddig nélkülözhetetlennek, szükséges rossznak tűnt, azt ma tilos.

Nem is olyan régen, a 2000-es évek elején, pszichológia szakos egyetemi éveink hajnalán meglehetősen elcsodálkoztunk, amikor anatómiagyakorlatokon patkányt és békát kellett boncolnunk. A gyakorlatvezető behozott a tanterembe egy vödörnyi békát, majd kettesével megkérte a jelen levő hallgatókat, hogy menjenek a vödörhöz, ollóval egyszerűen vágják le az áldozat fejét, az idegeit roncsolják el egy dróttal, hogy ne tudjon rúgkapálni, mindezt azért, hogy megkezdődhessen a tudományos kutatómunka. Az 1998. évi XXVIII. törvényt, amely az állatok védelméről és kíméletéről szól, még hírből sem ismertük. Páronként egy-egy jószág jutott mindenkinek, vagyis a 16 fős csoportban alkalmanként 8 állatot végeztünk ki, évfolyamonként 10 csoporttal számolva ez a szám 80-ra emelkedett, amit félévre lebontva és körülbelül három kísérlettel megszorozva 240-et kapunk. Félévente tehát körülbelül 240 állatot öltünk meg, véleményünk szerint fölöslegesen, mivel ugyanezt a folyamatot akár videón is megnézhettük volna, nem beszélve arról, hogy nem orvoslásra, hanem a lélek gyógyászatára szövetkeztünk. Ha az állatoknak mégsem vágtuk le a fejét, a végén „kíméletességből” azokat is megölték, mivel egy rendelet alapján egy állaton csupán korlátozott számú kísérletet lehet elvégezni.

Az ember felsőbbrendűsége?
Az állatkísérletekről a legtöbb embernek a kozmetikai ipar és a gyógyszergyártás ugrik be elsőnek. Az egyes állatvédő internetes fórumokon állatkísérletekről készült fotók százaival találkozhatunk, ezeknek megtekintését csak erősebb idegzetű olvasóinknak ajánljuk. Úgy tűnik, amikor állatokról van szó, az élet kevésbé drága. Sok cég használ nyulakat kozmetikai termékek és tisztítószerek ellenőrzésére, tengerimalacok gyakran célpontjai a napvédő krémek vizsgálatának. Patkányok és egerek is sűrűn lakói a laboratóriumoknak, viszonylag kis méretük és alacsony beszerzési költségeik „jóvoltából”. Évente sok száz millió állatkísérletet hajtanak végre a világban, ezek egy része az emberiség szolgálatába állítható (egyes adatok szerint csak nagyon kicsi, mindössze 7 százalékos hányad ez), egy másik része viszont teljesen fölösleges és etikátlan. Persze az összes állatkísérlettel kapcsolatban felmerülhetnek etikai kérdések: egy kiszolgáltatott egyed szükségszerűen alárendelhető-e az emberi akarat igényeinek, az ember jogosult-e kisajátítatni az állatot, csupán azért, mert erősebb nála? Természetesen nem gondoljuk naivan, hogy a tápláléklánc „megreformálható”, vagy hogy az oroszlánokat le tudnánk szoktatni a húsevésről, ugyanakkor az ember felelősséggel tartozik cselekedeteinek tudatos irányításáért, ezért legokosabb, ha igyekszik minél kevesebb kárt tenni a környezetében. (Persze a párhuzam sántít, hiszen az oroszlánok és a tápláléklánc más tagjai az ökológiai egyensúlyt is fenntartják azzal, hogy megeszik egymást.)
De vajon mi visz rá cégeket, hogy állatok kiborotvált bőrét irritáló folyadékokkal dörzsöljék be, gyomrukba vegyi anyagokat fecskendezzenek, könnycsatornával nem rendelkező szemükbe (ilyen például a nyulaké) folyamatosan égető és maró, végül vakságot okozó anyagokat csepegtessenek, vagy arra kényszerítsék őket, hogy mérges gázokat lélegezzenek be? Az állatvédők szerint csupán korlátoltságról van szó, mivel az állatokon végzett vizsgálatok eredményei nem vihetők át közvetlenül az emberre － egyesek szerint ez a metódus egyenesen veszélyes volna. Emellett az állatkísérletek adatai szövettenyészetekből nyert eredményekkel is helyettesíthetőek, illetve a hatások ugyanolyan jól vagy még pontosabban mutathatók ki számítógépen modellezett kísérletekből is.
Az állatkísérleteket végző cégek azzal védekeznek, hogy sok országban rendelet írja elő a testápolók és tartósítószerek használat előtti tesztelését. Az Egyesült Államokban és Japánban például ezek a szabályozások kimondottan szigorúak. Igen ám, de a törvény nem azt mondja, hogy ezt az előzetes ellenőrzést állatokon kell végrehajtani. Az állatokon kísérletező cégek azt is állítják továbbá, hogy csupán vásárlóik biztonságigényeit elégítik ki vizsgálataikkal. Nos, a helyzet, az, hogy sok － kevéssé tudatos － vásárló nincs tisztában a biztonság fogalmával, nem ismer más teszteket, és fel sem merül benne az, hogy szépülésének súlyos ára van. Hány nő venné meg azt a kozmetikumot, amelynek csomagolásán fel vannak tüntetve a laboratóriumban kiborotvált és kisebesedett bőrű állatok, a megvakult négylábúak vagy a halálra ítélt rágcsálók? Az állatkísérletek egy másik motorja az állandó versengés, melynek következtében a gyártók igyekeznek minél újabb, csodálatos hatású, soha korábban nem ismert alapanyagokat bevonni a gyártásba. Ha viszont egy új komponens jelenik meg a színen, nem lehet a már korábban használt eredményekre támaszkodni, vagyis új kutatásokra lesz szükség.

Részleges hepiend
Mivel az állatokon végzett kozmetikai kísérletek elavultak, költégesek és megbízhatatlanok, de legalább is ellenmondásosak, ezért az állatvédők elérték, hogy az Európai Unió 2003-tól betiltsa a kozmetikai állatkísérleteket tagországaiban, az idei évtől pedig megtiltotta az így tesztelt termékek behozatalát vagy forgalmazását az EU országaiban. Egyre erősebb a fogyasztói igény is az állatkísérletek nélkül készült termékekre. A gyártók azonban nem ritkán keresnek kiskapukat, hogy megkerüljék a törvényt, így az állatkísérletek gyakorlatában különböző megoldásokkal találkozhatunk. A skála széles, a lehetőségek eltérőek. Sokszor magával az „állatkísérlet” szó jelentésével is eljátszanak: a tesztelés vonatkozhat kész termékre (például felvisznek egy alapozót az állat bőrére), vonatkozhat egy-egy összetevőre vagy összetevők valamely kombinációjára, érthető rajta egy másik laboratórium felkérése, illetve egy olyan külföldi cég megbízása, melynek anyaországa nem szabályozza a kozmetikai célú állatkísérleteket. Vannak olyan cégek, melyek annak ellenére „erőszakmentesnek” hirdetik magukat, hogy beleesnek a fenti felsorolás valamely elemébe.
Hogyan tájékozódhat mégis az egyszerű vásárló, hogyan láthat át a termékek sűrű erdején? Például ellátogathat az egyik legnagyobb nemzetközi állatvédő szervezet, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals – Emberek az állatok etikus kezeléséért) angol nyelvű honlapjára, ahol számos információ hozzáférhető az állatkísérleteket folytató és nem folytató cégekről, sőt megtekinthető a listájuk is. Egyes cégeket azzal gyanúsítanak állatvédő oldalak, hogy bár maguk nem, de beszállítóik nagyon is kísérleteznek állatokon. Akinek nincs kedve nemzetközi oldalakat böngészni, kérjen tanácsot bio- és ökoboltokban, biokozmetikumokat használó kozmetikai szalonokban.
A döntés még a jó szándék ellenére sem egyszerű, de sokat számít a bizalom és a pontos tájékozódás.

Néhány új, állatkísérlet-mentes termék
Ha ezeket választod, nyugodtan alhatsz

Bobbi Brown: Sparkle Eye Shadow szemhéjpúder (5700 Ft)
A szemhéjad drámaian szikrázni fog ettől a szokatlanul könnyed, krémes állagú púdertől.

MAC: Tricolour Lipglass Simply Delicious szájfény (Ft)
A márciusban piacra dobott Sugar Sweet kollekció egyik darabja, s mint ilyen, habossütemény-illatú. Három színárnyalatból - csillogós barack, sápadt korall és valamivel sötétebb korall - áll, amelyek minden alkalommal más arányban keverednek az ajkaidon.

Oriflame SwedishSpa: Sea Algae arcmaszk (4X10 ml 1499 Ft)
Tengeri algák felhasználásával készült arcmaszk, amelynek segítségével megszabadulhatunk az arcbőrünk szennyeződéseitől. Tíz percig kell fent hagyni.

L'Occitane: Peach Blossom Eau De Toilette - limitált kiadású illat (100 ml 450 Ft)
Barackvirágszirom és fehér húsú barack bársonyos illata keveredik ebben az üvegcsében. Visszafogottan, és mégis határozottan hódíthatunk vele.

Avon Anew: Body Contouring Treatment (150 ml 4800 Ft)
Ez a testformázó kezelés akár három nap használat után láthatóan hat. Masszírozd be reggel és este a megereszkedettnek tartott bőrfelületekbe.

Dr. Hauschka: Kézkrém (50 ml 2990 Ft)
Elsősorban száraz, túlérzékeny bőrre ajánlott ez a nedvességet szabályozó kézkrém, amitől a vér is meglódul az ereidben (de tényleg).

Lavera: Naturkosmetik Basis hidratálókrém (50 ml 1990 Ft)
Luxusérzést biztosító testápoló, amelybe csakis organikus eredetű jojobaolajat és aloé verát kevertek.

Faith in Nature: Levendulás és gerániumos tusfürdő és habfürdő egyben 400 ml (1990 Ft)
Relaxációt elősegítő fürdőkellék, amelynek előállításához nemcsak hogy nem volt szükség állatokra, de még tartósítószer sincs benne.

„Az állatokon végzett vizsgálatok eredményei nem vihetők át közvetlenül az emberre － egyesek szerint ez a metódus egyenesen veszélyes volna. Emellett az állatkísérletek adatai szövettenyészetekből nyert eredményekkel is helyettesíthetőek, illetve a hatások ugyanolyan jól vagy még pontosabban mutathatók ki számítógépen modellezett kísérletekből is.”

„Hány nő venné meg azt a kozmetikumot, amelynek csomagolásán fel vannak tüntetve a laboratóriumban kiborotvált és kisebesedett bőrű állatok, a megvakult négylábúak vagy a halálra ítélt rágcsálók?”