Az V. kerületi Panacea patikába belépni üdítő élmény. A gyakran tapasztalt, túl „intenzív” légkondicionálás helyett – ami után télen-nyáron garantált a megfázás – kellemesen hűvös, barátságos térbe érkezem. A vezetőt keresem, aki éppen kikíséri előző látogatóját, majd lassan bejutok a kulisszák mögé. Pécsekné Csapó Anna gyógyszertárvezető az egyik irodai szobában üdvözöl.
Korábban mindig a pult másik végén álltam, fájdalomcsillapítót vagy egyéb szert kértem, most azonban végre megtudhatom, hogy hogyan készülnek a(receptre vagy anélkül is kapható) gyógyszertári krémek, egyáltalán miért csinálják és kik veszik őket.

Vizes és zsíros
Pécsekné Csapó Anna igen türelmesen és érthetően magyaráz: szakértő egy laikusnak. Az összes krém és testápoló – bárhol készüljön is – két fő komponensből áll: vizes és zsíros részből. Ezek elegyítéséhez használnak bizonyos anyagokat, emellett mindkét alkotóelemhez keverhetnek további összetevőket: a zsírhoz például vitaminokat, a vízhez egyéb, vízben oldható adalékokat. A vízből többet tartalmazó készítményeket a testápolók, a többségében zsíros komponensű termékeket pedig akrémek közé sorolják. A gyógyszertárban és a drogériában kapható krémek nem jobbak vagy rosszabbak egymásnál, egyszerűen mások.
„A két termékcsoport között különbséget találunk például az adalékanyagok használata tekintetében. Más előírások vonatkoznak a gyógyszertárakra, mint a nagy gyártókra – mondja Pécsekné. – A patikák csakis gyógyszerkönyvi gyógyszeradalékot használhatnak, és készítményeik sokkal inkább egyénre szabottak, mint anagykereskedelemben forgalmazott termékek. További különbség, hogy a patikusok leginkább orvosi előírás alapján dolgoznak, az pedig szigorúan szabályozza, mi kerülhet egy adott készítménybe, és mi nem.”
A gyógyszerész szerint a gyógyszerkönyvi alapanyag minőséget és ellenőrizhetőséget jelent. Az összetevőkben az is jelentős különbség, hogy a patikai készítmények többnyire nem tartalmaznak tartósítószert, ennek következtében lejárati idejük általában jóval rövidebb, mint a boltokban kapható márkás termékeké. „Vannak ugyanakkor olyan magas víztartalmú szerek − avat be a rejtelmekbe Pécsekné Csapó Anna, miközben kezébe vesz egy fehér tégelyt, benne valami masszával −, amelyeket muszáj tartósítani, hogy ne penészedjenek meg.”

Nem kapnak szabad kezet
Magunk is megfigyelhettük, hogy a patikában készült testápolók, krémek többnyire olcsóbbak. A patikai készítmények díjszabását nem a gyógyszerész találja ki, az árakat alapvetően a társadalombiztosítás alakítja. Az alapanyagok gyártói tárgyalások során alkudják ki az árakat a tébénél, a gyógyszerészek pedig az összetevők felhasználása után kalkulálják ki a kész termékek árát.
Habár a gyógyszertárban nagy a sürgés-forgás, és a vezetőnőt körülbelül négypercenként szakítják félbe fontos kérdésekkel munkatársai, rendületlenül faggatom tovább. „Agyógyszertári krémek többségét a háziorvos, a bőrgyógyász vagy a gyerekorvos kérésére állítjuk elő – magyarázza. – Bár az orvos kezéből kiadott recepttől a patikus nem térhet el, oldhatatlannak bizonyuló keverékek esetében előfordulhat, hogy hozzátesz valamit a készítményhez, mert különben nem lehetne használni. Még ilyen esetekben sem kapunk azonban szabad kezet, ugyanis az adalékok is csak szigorú szabályozás alapján keverhetők a termékekbe.”

Vazelin kontra csukamájolaj
Egyes tájegységeken olykor bizonyos receptírási divatok alakulnak ki. Beszélgetőpartnerem felidézi, hogy Baranya megyében például vazelines popsikenőcsöt használtak, Budapesten viszont ugyanerre a célra a csukamájolajas-cinkoxidos paszta terjedt el széles körben. A divatok tehát változnak, de igazán egyedi készítményből kevés van. Előfordul ugyanakkor, hogy egy-egy patikus saját készítménnyel áll a nyilvánosság elé, a székrekedésre adott pezsgőkúpot például gyógyszerészek találták ki. Elém kerül egy régi, elsárgult könyv, amelyből kiderül, hogy 70 évvel ezelőtt hogyan hirdették patikusok saját, egyedi készítményeiket. Az orvosok bejáratott receptjei mellett egy-egy tehetséges szakember képes volt kiemelkedni a patikusok viszonylag arctalan tömegéből. Rozsnyai Mátyás például olyan tintát talált fel, amellyel üvegre tudtak írni. De a Primus ajakír, a gyermekek számára ízesített kinin (fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyag) vagy aszarvasfaggyús sarokkúp is gyógyszertári fejlesztésként futott be kereskedelmi karriert. A saját kreációk mellett köztes helyzet is elő szokott állni, amikor a gyógyszerészek igyekeznek egy-egy bevált terméket utánozni.
A drogériákban is kapható termékek közül a testápolók, az arckrémek, valamint akézkrémek a legelterjedtebbek, ezeket a készítményeket orvosuk tanácsára sokan keresik. A gyógyszerész szerint a porok közül népszerűek például azok a csontritkulás elleni termékek, melyek egy Márkus nevű orvos nyomán terjedtek el, de legalább ennyire kelendő a mostanában divatos savtalanításra használt bázisos porkeverék is. Továbbra is kaphatók a helyben készített fogporok, bár egyre kevésbé keresettek, mert a gyári fogpor íze kellemesebb, ezért ebből a termékből beszélgetőpartnerem sem agyógyszertári változatot venné.
A gyógyszertári készítményeket kereső vevők között a gyógyszerész szerint nehéz volna csoportokat felállítani. Nem jellemző, hogy életkor, nem, esetleg iskolázottság határozná meg a termékek iránti keresletet, a választásban inkább a tájékozottság adöntő. A nagyon kényes vásárlók ezzel szemben nem a gyógyszertári, hanem ajól bevált, márkás termékeket keresik, fontosabb nekik, hogy egy termék bejáratott legyen. Az allergiás bőrűek viszont sokszor nyúlnak a gyógyszertári tégelyekhez (habár köztudottan számtalan hipoallergén márkás termék is létezik).

Kizárólag gyógyszertárakban
Bizonyos kozmetikai márkákat csak gyógyszertárak forgalmaznak. „Az ilyen döntés mögött tudatos és jól átgondolt marketingstratégia áll – mondja Pécsekné Csapó Anna. – E márkák forgalmazói korán felismerték, hogy termékeik a gyógyszertárakban kitüntetett figyelemben részesülnek. A gyógyszertárban a terméket nem pusztán eladják, az ott dolgozó szakemberek információt is adnak mellé. A gyógyszertárban akozmetikai termékek azonkívül kiugranak a többi, inkább gyógyászati termék közül, a drogériában viszont a vásárló könnyen elvész a polcokon található áruk tömegében.” A patikus szerint lényeges különbség továbbá, hogy a drogériák vagy 
a nagyáruházak úgynevezett polcpénzt kérnek a feltöltött áruért.
A patika berendezései, eszközei nagyjából olyanok, amilyeneknek a régebben játszódó filmek nyomán elképzeli az ember. Mint megtudom, a kúpok öntésére, a pirula készítésére, a keverésre vagy a mérésre használatos eszközök meglepően keveset változtak azévek során, legfeljebb az anyagukban találunk eltérést. Az persze tagadhatatlan, hogy a digitális berendezések megjelenése módosított valamennyit a gyógyszertári látképen.

Néhány csak patikában kapható, márkás termék:
Bioderma: Hydrabio hidratáló maszk (75 ml 4480 Ft)
A szennyezett levegő, a stressz és az időjárás nyomot hagy az arcbőrön. Ez a maszk egy új találmányra (Aquagenium) épül, amely visszaállítja a bőr önhidratáló képességét. Tíz percig kell fent hagyni.
Fytofontana Cosmeceuticals: Rapidoceutical ránctalanító (30 ml 10 500 Ft)
Azonnal összehúzódik és feszesebbé válik tőle a bőr. Seperc alatt megszabadulsz egy csomó apró ránctól.
Fytofontana: Aloe Vera Spray (200 ml 1630 Ft)
Ez a sima aloé verás készítmény hidratál, frissít, nyugtat. Főképp akkorra ajánlják, ha strapa éri abőrt: szőrtelenítés utánra, apró sérülések, horzsolások esetére. Vagy különlegesen száraz bőrre.
La Roche-Posay: Effaclar Duo korrekciós bőrápoló bőrhibák és eltömődött pórusok ellen 
(40 ml 3899 Ft)
Az arcbőrt rendszeresen tisztítani és hidratálni kell, de mit tehetünk az aknés vagy túlságosan zsíros bőrrel? Hát bekenjük egy olyan krémmel, ami kifejezetten a csúf bőrhibákra való.
Vichy: Liftactiv Retinol HA, teljes körű ránctalanító és bőrmegújító szemkörnyékápoló (15 ml 5729 Ft)
Sokféle ránc létezik, és ezeket mind segít kisimítani ez a szemkörnyékre kifejlesztett, vicces applikátorral ellátott ápolókrém.

Fotó: Europress, Batár Zsolt, Jágfai Eszter, Ribánszky Katalin
Éva, 2009. október. Minden jog fenntartva.