Az édesítők dzsungelében, avagy mi árt jobban, a cukor vagy a szacharin?

Az édesítők dzsungelében, avagy mi árt jobban, a cukor vagy a szacharin?
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

É

Érdemes bővíteni az ismereteket az édesítőkkel kapcsolatban.

Csak mert valami diétás, még nem feltétlenül fogunk fogyni tőle, viszont sokkal többe kerül – ezt az alapigazságot sokunk megtapasztalhatta már. A különféle édesítők minden fogyókúra középpontjában állnak, mert szeretnénk finomakat enni a hízás veszélye nélkül. Nehéz azonban eligazodni a termékek között, ráadásul az internetes információforrások is félrevezetőek néha – nagy kérdés, ki tudja ezt megítélni!

Téli időben is fontos odafigyelned a cukorra, ugyanis ilyenkor megnő az energiadús ételek iránti vágyunk.

Mi mindenre jó a cukor?

Az élelmiszeripar nem gonoszságból használ ennyi(féle) cukrot, hanem mert számtalan módon alkalmazhatók: lehet édesítő, ízfokozó, elmélyíti az aromákat, enyhíti a túl harsány ízeket (így citrom savanyúságát vagy a kakaó keserűségét), de karamellizálódva színező- és ízanyagként is szolgál. Bizonyos cukrokat sűrűségszabályozóként, vízelvonó képességük révén tartósítóként, illetve tömegnövelőként használnak. A cukrot a gyógyszeripar is nagy mennyiségben használja ízesítőként, továbbá alacsony toxicitású, nagy tisztaságú, pontosan adagolható hordozóanyagként. A sort a végtelenségig lehetne folytatni.

Pár deka kémia



A cukor legismertebb formája a kristálycukor, amelynek kémiai neve szacharóz. Ezt az egyszerű szénhidrátot a növények állítják elő a fotoszintézis során, legnagyobb mértékben a cukornád és a cukorrépa. A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, és 3 nagy csoportjuk van: a monoszacharidok, az oligoszacharidok és a poliszacharidok. (A szacharid jelenti a szénhidrátot.) A monoszacharid egyetlen 5 vagy 6 szénatomos molekula, az összetett szénhidrátok alapja, amelyekben több monoszaharid van egymáshoz kapcsolódva kémiai kötéssel. A természetben gyakran előforduló monoszacharidok közé tartozik a glükóz (dextróz, azaz szőlőcukor), a galaktóz (tejben), a mannóz és a fruktóz (gyümölcscukor).

Többféle, akár 2-10 monoszacharidból épülnek fel az oligoszacharidok. A kétféle szacharidból álló cukrokat diszacharidnak nevezzük, ételekben található legáltalánosabb változataik a már említett szacharóz, amely egy glükóz és egy fruktóz molekulából áll, vagy például a laktóz, amely egy galaktóz- és egy glükózmolekula párosa.

A poliszacharidokban akár több ezer monoszacharid is kapcsolódhat egymáshoz. A legelterjedtebbek közé tartozik a keményítő (a növények energiaraktára), a glikogén (az állatok, illetve az ember energiatárolásához), valamint a cellulóz (a növények építőanyaga). Az egyes gyümölcsökben és zöldségekben található inulin nevű élelmi rost is egy poliszacharid.

Ettől az alkoholtól nem fogsz berúgni

A grammonként csak 1,2-3 kalóriát tartalmazó édes ízű cukoralkoholok kevésbé hizlalnak, mint az egyszerű cukrok. Emésztésük kevesebb vagy semennyi inzulint nem igényel szervezetünktől, ezért a cukorbetegek is fogyaszthatják őket. Ipari gyártásuk nagy mennyiségben elérhető növényi alapanyagokból történik, a nyírfacukornak nevezett xilit kukoricaszárból készül, ami olcsó mezőgazdasági hulladék, de a többlépcsős gyártás költséges folyamat. A (diabetikus) élelmiszerek mellett fogápolási termékekben, rágógumikban használnak legnagyobb mennyiségben cukoralkoholokat édesítésre, mivel a baktériumok szaporodását gátolják, és kellemesen hűsítenek, amikor felolvadnak a szájban.

“Több cukoralkohol látszólag hasonlít a cukorhoz, ám nem nevezhetők cukornak, mert más vegyületcsoportba, a polialkoholokhoz tartoznak. Ennek ellenére nincs közük az alkoholhoz sem, mert ez csak egy kémiai csoportnév”, említ egy szakmai érdekességet Eszterle Matild élelmiszervegyész. A cukoralkoholokat (szorbit, mannit, xilit) szervezetünk csak kis mértékben tudja a vékonybél és a máj enzimjeivel lebontani és glükózzá alakítani, ezért alacsonyabb a kalóriájuk, mint a cukroké. Az emésztetlen cukoralkohol a vastagbélbe továbbjutva kellemetlen felfújódást, hasmenést okozhat, legkevésbé talán a xilit.”

Kép
forrás: Éva magazin / Getty Images

A mérték a lényeg a bármilyen cukornál

Csak kapkodod a fejedet, annyiféle természetes eredetű édesítőt látsz az üzletekben és a neten. Ezeket általában a kristálycukorhoz viszonyított édesítőerejük és glikémiás indexük alapján rangsorolják a gyártók, te pedig az áruk alapján (nem véletlenül). Egy mexikói kaktuszból készül az agavészirup, amely 1,5-ször édesebb a kristálycukornál, és csak 15 a glikémiás indexe (GI). Utóbbi lényege, hogy minél alacsonyabb GI-jű egy édesítőanyag, annál kevésbé emeli meg gyorsan a vércukorszintet, és így kedvezőbbnek tekinthető a 65-ös indexű kristálycukorhoz képest. Az agavészirup azonban több mint 70 százalékban csak fruktózmolekulákból áll, márpedig az új kutatások szerint a fruktóz felboríthatja az inzulintermelésünket (lásd bővebben az Éva Egészség különszámban), így hosszú távon kockázatos lehet: hízást, diabéteszt okozhat.

A kókuszcukornak (GI 35) is 38-48 százaléka fruktóz, a mézé (GI 30) 27-47%, míg a juharszirup (GI 58!) kémiailag leginkább a kristálycukorhoz hasonlít, annak pedig 45 százalék a fruktóztartalma. A számolás nem ér véget itt: a kristálycukor grammonként nagyjából 4 kalóriát tartalmaz, a méz 3-at, a juharszirup 3,5-et, az agavészirup pedig 2,8-at. Van mit mérlegelni!

A természetes cukrok fő előnyeként azt szokták hangoztatni a gyártók, hogy ezekben rengeteg vitamin és nyomelem van, amelyek nagyon egészségesek. E cukrok nagy részét azonban olyan ipari módszerekkel állítják elő, ami csökkentheti az értékes anyagok mennyiségét, illetve azok az átlagosan használt kanálnyi mennyiségekben elenyésző mennyiségben mutathatók ki.

Az interneten ilyen-olyan forrásból összebányászott információkba bele lehet szédülni, végső soron pedig arra jut az ember, hogy talán a legegyszerűbb módszert érdemes választania: maradhat a hagyományos cukor az étrendben, csak összességében csökkentenünk kell az elfogyasztott mennyiségét.

Olvasd el ezt is!

Laborban tervezik az új édesítőket

A természetes cukrok mellett ismerünk mesterséges intenzív édesítőket is, amelyeknek nincs tápértékük, sőt, némelyiket megemészteni sem képes szervezetünk, viszont a szacharóznál akár több ezerszer édesebbek, így az élelmiszerekbe rendkívül keveset kell tenni belőlük. Több ezer édes molekulát fedeztek már fel, az elsőket, a szacharint és a ciklamátot például véletlenül, "mert egy vérbeli vegyész nyalogatja az ujjait a laborban", tréfál Eszterle Matild. Manapság az új molekulákat számítógépes programokkal tervezik. Céljuk a kalóriamentes édesítés, ám egyre több az aggály velük kapcsolatban. Egyes kutatók szerint megzavarják szervezetünk működését: mivel nyelvünk és agyunk észleli az édes ízt, ám gyomrunkból a májunk nem kap kalóriát, borulhat az inzulintermelésünk, emésztésünk évmilliók során kialakult folyamata.

Éva Egészség

Tovább olvasok
Így hordd a tavasz alapdarabját, az overált!

Kényelmes, közben pedig eszméletlenül stílusos – a szezon egyik alapdarabja az overál. Megmutatjuk, hogy hogyan viseld a különböző fazonokat.

Ruccanj ki Szlovéniába, szép helyek vannak arra!

A környező országok tele vannak olyan felfedezésre váró helyekkel, amit semmiképp ne hagyj ki. Most Szlovéniából hoztunk egy gyönyörű kedvcsináló videót.

Kövess minket

Most kevesebb, mint két Éva magazin áráért hármat kapsz, köztük elsőként a Joy-kuponosat!

Csak 1185 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem