Nincs igazi érettségi aranyköpés nélkül – a legjobb tanulói beszólások
Ám, aki hallott már szóbelit, az pontosan tudja, hogy ehhez a teljesítményhez olykor kacagtató kijelentéseken át bukdácsolva jutnak el a tanulók. Összegyűjtöttünk néhány mulatságos, máskor merész vagy egyszerűen csak túl izgatott kijelentést. Kellemes érettségizést mindenkinek!
Biológia
1. A vese az egy bab alakú szerv. A vese páros szerv. … (szünet) … A másik is bab alakú.
2. Tanár: Miért nevezzük ősszájnak?
Tanuló: Mert régi.
Tanár: Ősi, az igaz, de a funkciója is más.
Tanuló: Ja, persze! Ugyanott kakil, ahol eszik!
3. Tanár: A vírus organizmus?
Tanuló: Nem. Az a korona.
4. A madarak esetében ugyanazon a testnyíláson át távozik a széklet, a vizelet és a szaporítóanyag, például a tojás. Ezt nevezzük kalákának.
Történelem
1. Az AVH-sok éjszakánként csengőfrásszal fenyegették az embereket és fekete kocsival mászkáltak.
2. Tanár: Az AVH. Milyen rendőrség volt ez?
Tanuló: Rákosi biztonsági őrei.
3. Tanár: Mondjon példát az ilyen mesterségesen létrehozott városra! … (csend)… No! Hát ki volt Rákosi példaképe!
Tanuló: Sztálingrád! … Ja, nem, Sztálinváros.
4. Sztálinváros építéséhez mindenhonnan embereket toboroztak. Börtönökből meg ilyen helyekről.
5. Nagy Imre a nép oldalán állt, mert mindenkinek elege volt már ebből a kommunista rendszerből.
6. Tanár: Magyar felvilágosodásból tud-e példát mondani. … Az irodalomból is beemelhetsz nevet. … Költő és nyelvújító?
Tanuló: Ady Endre.
7. Tanár: Mikorra is esett ez az ’56-os forradalom?
Tanuló: 1956-ra.
Tanár: De melyik napra? … (csend) … Gondoljon bele! Ünnepnap ősszel! Nincs iskola!
Tanuló: Szombatra.
Nyelvtan
1. A hangok egymásra hatása nagyon fontos dolog, mert a hangok egymást szabotálják.
2. Az Ómagyar Mária-siralom egy verses formában megírt költemény.
Tanár: Mi segít?
Tanuló: A népszerűség.
Tanár: Nem a „képszerűség”?
4. Tanár: Mi az a szövegkoherencia?
Tanuló: Nem más, mint a szövegkohézió.
Irodalom
1. Mi a dráma? Amikor ketten veszekednek.
2. Radnóti itt a háborúra utal, és a versben egyre jobban megy lefelé a hangulat.
3. Az Antigonéban két szereplő van, az Antigoné és a másik… de persze vannak többen is.
4. Szabó Lőrinc mitikus költészetében minden állat a rossz emberi tulajdonságokat jeleníti meg. Például: „Testeden hollók s varjak marakodnak”. Vagy például a kukacok is.
5. Tanuló: A két novella tehát ezekben hasonlít egymásra. … És akkor folytatnám a nyelvtannal.
Tanár: Azért egyet kérdezhetek én is?
6. Arany János dolgozott például hivatalként.
7. Tanuló: A Himnusz páros rímekben íródott. Pl. „…magyart”, két sorral lejjebb: „kard”.
Tanár: Biztos, hogy az páros?
Tanuló: Annyira azért nem biztos.
8. Tanár: Hogy nevezzük, amikor a vers elején és végén szinte szóról szóra ismétlődik egy versszak? Mibe foglalja ez a vers egészét?
Tanuló: Egységbe. (keret helyett – a szerk.)
9. József Attila állandóan szerelmes volt. Sokat betegeskedett, élete vége felé krematóriumba is került.
10. Radnóti nem volt tipikus költő, mivel rendezett magánélete volt.
Közlekedés
1. A lóvasút lóval működött.
2. Tanár: Meséljen ezekről. Munkavégző hajók, áruszállítók, személyszállítók.
Tanuló: Szemétszállítók?
3. A talpfa régen fából volt. De most már talpbeton.
4. A szállodahajó célja a szórakozás.
5. Tanuló: Van elektromos és dízel hajtású vontató.
Tanár: Ma már ritka, de van egy harmadik fajta… (csend) … Elégetik a szenet, vizet forralnak vele, azzal hajtják.
Tanuló: Szénerőműű?
6. Az IC és a sima vonat között az a különbség, hogy a sima kalandosabb, mert több helyen is megáll.
7. Előbb kézzel hordták a köveket az úthoz. Aztán gépekkel.
8. Tanár: Kinek a nevéhez fűződik a magyarországi vasúthálózat fejlesztése?
Tanuló: Nem tudom, de a szobra ott áll a Keleti előtt.
Földrajz
1. A szokatlan nagy viharok hátterében ott áll az ember.
2. Tanuló: Vasúti csomópont Ukrajnába? Hááát. Nem tudom…
Tanár: (kissé mérges) ZÁHONY!
Tanuló: Jaaaa! Ott van Záhony!
3. A ciklon, amikor gyorsan változik az idő. Az anticiklon az ellentéte, amikor lassan változik.