A magyar környezetvédő szervezetek évek óta beszélnek az elöregedett tározókról, a fenyegető tragédiáról. A kérdés azonban megmaradt az aktivisták belső ügyének. A tragédia előtt legtöbben csak annyit tudtunk a vörösiszapról, amennyit a földrajzórákról fel tudtunk idézni.

Emlékszem egy Greenpeace-összejövetelre, amelyen négy évvel ezelőtt vettem részt Budapesten. Ott sokat beszéltek vörösiszapról is, veszélyről is. Különféle lehetőségeket vázoltak fel: földrengés vagy árvíz jön, megrongálódik egy elöregedett tározó, kiömlik vagy a Dunába mosódik a vörösiszap. Bármikor megtörténhet a rettenetes ökológiai katasztrófa, a következmények pedig kiszámíthatatlanok lesznek. Az érdeklődők akkor kényelmesen elfértek egy kis angol nyelvű könyvesbolt hátsó szobácskájában.
Az ajkai alumíniumgyár környékén lakók nem sokat hallottak a kérdésről. Persze tudták, hogy mi van a tározóban, de most úgy emlékeznek vissza, hogy nem tartottak a veszélytől. Gyanútlanul éltek az összeroskadni készülő fal tövében. Nem volt előzetes figyelmeztetés, nem volt terv katasztrófa esetére.
A környezetvédők sem láthatták előre a bekövetkezett eseményt, de valóban évek óta figyelmeztetnek a vörösiszap fenyegetésére. Utólag csak sajnálni lehet, hogy nem tehették hatékonyabban. A Levegő Munkacsoport 2003-ban pontos javaslatokkal állt elő, amelyek a hivatalos fórumokon sorra elbuktak. Úgy érzik, politikai nyomásra.
levego.hu/hirek/2010/10/vorosiszap_vajon_mikor_hallja_meg_vegre_a_kormany_a_kornyezetvedok_figyelmezteteseit
Ha a gyár irodáin belül gondolhatták is, hogy nincs minden rendben, lapítottak és vállalták a kockázatot. Most hevesen tagadják, hogy lett volna bármi figyelmeztető jel. Ilyesmit csak terrortámadással kapcsolatban lehetett volna elképzelni, mondta a vezérigazgató. Akik tudtak a falak rossz állapotáról, valószínűleg abban bíztak, hogy ami eddig nem történt meg, ezután sem fog. Ilyen jellegű katasztrófára eddig sehol a világon nem volt példa: még nem rogyott össze vörösiszap-tározó, nem lehetett hallani emberéletet is követelő lúgos árról. Ha eddig ilyen nem történt, biztos most sem fog, gondolhatták a gyárvezetők gyarló emberi észjárással.
Az állami ellenőrzés két héttel a falcsuszamlás előtt még megállapította, hogy minden rendben van, és a tározót az utolsó napokban is tovább töltötték – mintha nem lenne mitől tartani. Ha most utólag megnézzük a légi felvételeket, láthatjuk, hogy a tragédiához minden együtt volt. A vörösiszapot folyós állapotban tárolták, dombos terepen, a lakott terület pedig szinte a falakig ért.
https://www.theguardian.com/world/gallery/2010/oct/05/hungary

További tájékozódásra, angolul

Bakonyi Zoltán a CNN-nek nyilatkozik

ökológiai katasztrófák a volt kommunista országokban

Texasban másképp tárolhák a vörösiszapot

Dragomán György írása a New York Timesban

Szerző: Olchváry Dorottya, fotó: Raiter's
Ez a cikk a www. evamagazin.hu számára íródódott. Minden jog fenntartva.