Egy eminens iskolarendszer: Finnország

Egy eminens iskolarendszer: Finnország

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

J

Jó lehet olyan iskolában tanulni, ahol nincs vasfegyelem, de van figyelem.

Az tetszik a legjobban a finn oktatásban, hogy hihetetlenül gyakorlatközpontú – foglalja össze Sütő Beáta, aki harmadik éve dolgozik tanárasszisztensként Helsinkiben és Vantaában. Először cserediák volt, később tanárként tért vissza. Beáta alsó tagozatos osztályokban tanít, ott, ahol a legtöbb múlik azon, hogy – akár hosszú távon – kíváncsisággal, izgalommal vagy kötelező nyűgnek éli-e meg a gyerek az iskolát.

– Finnországban természetes, hogy ha közlekedési jelzőtáblákról tanítunk, azt csakis az utcán tárgyaljuk meg, ha pedig a természet körforgásáról beszélünk, kiugrunk a közeli erdőbe – meséli a pedagógus.
Tanárasszisztensként abban is nagy szerepe van, hogy kiscsoportos foglalkozásokon, játékos formában tanítsa meg írni-olvasni a gyerekeket. A hangsúly már egész kicsi kortól kezdve az önállóságon, a kreativitáson és a használható tudáson van. Ez a legkisebbeknél például azt jelenti, hogy a lányok és a fiúk egyaránt megtanulnak zoknit kötni vagy rövidnadrágot varrni, mert annak hasznát vehetik.

--pagebreak--

Biflázás helyett gondolkodni
A PISA-felmérés eredményei szerint a finnek mind a reál, mind a humán területen végzett felméréseken rendszerint az élen végeznek. Ez azért is érdekes, mert egy nemzetközi összehasonlítás szerint éppen ők azok, akik naponta a legrövidebb ideig ülnek az iskolapadban. Az is igaz viszont, hogy a kötelező iskoláztatás alatt – amely 7 éves kortól 16 éves korig tart – a diákok alig egy százaléka hagyja el az iskolát idő előtt.

A PISA-felmérés
A PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) különböző országok tizenöt éves diákjainak tudásszintjét hasonlítja össze. A programot a kilencvenes évek végén indította el a fejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), melynek Magyarország 1996 óta tagja. A felmérés három területre összpontosít: a matematikára, a szövegértésre és a természettudományokra. Mivel egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendeléséről van szó, a teszt nem a lexikális tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy a tanultakat miként tudják hasznosítani a diákok. A PISA kitalálói szerint az a tudás, amellyel mi boldogulunk, gyermekeinknek már korántsem lesz elegendő, rájuk újfajta feladatok is várnak. Vagyis olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek megtanítanak helyzeteket kezelni, megoldani – más szóval az életre nevelnek. (A PISA-felmérésről lásd még tavaly áprilisi számunkat!)

Osztályzatot csak negyediktől kapnak a finn tanulók, előtte írásban értékelik teljesítményüket. Mégpedig nemcsak a tanár, hanem a szülő, sőt maga a kisdiák is értékel, hogy ezzel is önkritikát gyakoroljon. Ez is egy olyan pont, amely szabadságot ad és önálló gondolkodásra, értékelésre sarkall. A magyar pedagógus szerint a finn oktatási rendszer egyik legnagyobb erénye az esélyegyenlőség. Nem számít, hogy valaki szegény vagy gazdag, nincsenek jók és rosszak: mindenki azonos eséllyel indul.

Ez szó szerint is igaz, az eltérő képességű diákok ugyanis egy osztályba, egy közösségbe tartoznak. A finn rendszer gondoskodik felzárkóztató tanárokról, gyógypedagógusokról vagy pszichológusokról, akik kiscsoportos foglalkozásokon segítik a gyengébbeket. Így van ez a másik irányban is: ha valaki mondjuk jó matekból, plusz feladatokat kaphat, a nyelvzsenik pedig akár három idegen nyelvet is tanulhatnak már az általános iskolában. Finnországban ritkán buktatnak, az pedig szinte kizárt, hogy valakit eltanácsolnának egy oktatási intézményből. A finn sikereket részben azzal magyarázzák, hogy nincs színvonalbeli különbség az egyes iskolák között. A decentralizált, mégis kiegyenlített oktatásban mindössze ötszázaléknyi a különbség az ország különböző pontjairól kikerült diákok tanulmányi átlaga között. A magyar szakemberek szerint nálunk éppen fordított a helyzet: 70 százalékban az ad magyarázatot az eltérő tudásszintekre, hogy ki honnan, melyik iskolából érkezik. Finnországban a szociális rendszer is irigylésre méltó: mind az étkeztetés, mind a tankönyvek, taneszközök ingyenesek.

--pagebreak--

Finnországban a pedagógusnak nem kötik meg a kezét, szabadon dönthet arról, hogy milyen tankönyvet, oktatási segédletet használ. A könyvtárhálózat rendkívül jó, így szinte mindenhez hozzáférhetnek a diákok. Éppen az egyik PISA-felmérés bizonyította, hogy a fiúk hagyományosan jobbak matematikából, a lányok pedig szövegértésből. Elegendő volt három év ahhoz, hogy ez a tendencia változzon, csupán annak eredményeként, hogy országos olvasási programot indítottak. Az oktatási szakemberek szerint az is hozzájárul a szövegértésben elért jó eredményekhez, hogy a külföldi filmeket Finnországban nem szinkronizálják, minden eredeti nyelven hangzik el, és a feliratot el kell olvasni.

Az északi országokban hagyomány, hogy rendkívüli figyelmet fordítanak 
a felnőttképzésre. Évente egymillió felnőtt vesz részt valamilyen oktatásban. A 25 és 64 éves korú lakosság több mint hetven százaléka végzett középiskolát, harminc százaléka pedig főiskolát vagy egyetemet.

A jólét múlik a jó tanáron
– Finnországban csak egyetemi végzettségű tanárok oktathatják már az alsó tagozatosokat is – mondja Sütő Beáta. A tanárképző egyetemeken csaknem ötszörös a túljelentkezés, a népszerűségi versenyben a tanári pálya áll az első helyen. Az sem mellékes, hogy a társadalmi elismertség mellett anyagilag is megbecsülik a pedagógusokat, egy általános iskolai tanár átlagfizetése 3200 euró körül van.
A fiatal pedagógus egyébként még néhány évig szeretne külföldön tapasztalatot gyűjteni, majd hazatérve tankönyv-fejlesztéssel, módszertani továbbképzések kidolgozásával foglalkozna. Ha tehetné, itthon a tanárképzést változtatná meg először, hiszen sok minden múlik a pedagógusokon. Finnország már bizonyította a jó tanár, jó diák, értékes munkaerő összefüggését, s köztudott, hogy gazdasági sikereit, jólétét, versenyképességét magasan képzett munkaerejének köszönheti.

Szöveg: György-Horváth Zsuzsa, Fotó: Safa

Tovább olvasok
8 remek tipp, hogyan rakj rendet az autódban

Az autód pici hely, ezért gyorsan lesz benne nagy kupi. Nem kell ennek így lennie, mutatunk néhány rendszerezési tippet, és mostantól mindig jó érzéssel indulhatsz reggel munkába.

23 tipikus Instagram hazugság, de mutatjuk a valóságot is

A hétköznapok nem olyan glamúrosak, mint amilyennek a filmek és persze a közösségi oldalakon megjelenő fotók tökéletes megvilágításában látszanak; de épp ezért szeretjük őket!

Kövess minket

A negyed éves Éva előfizetésed mellé most fél évig az APA magazin 3 lapszámát is megkapod

Csak 2970 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem