A mai formájában 2017-ben létrehozott MÉM MDK első önálló kiállítóhelye nem csak az intézmény számára különlegesség: Magyarországon eddig nem volt ugyanis olyan, nyilvánosan látogatható épület, amely reprezentálta volna a két világháború közötti modernizmus közkedvelt időszakát. A Walter Rózsi-villa mostantól építészeti kiállításokkal, rendezvényekkel, beszélgetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a VII. kerületi Bajza utca 10. alatt.

A villa 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült Fischer József építész és Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján. 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020-2022 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg.

Modern nők modern villában: a mérnöknő és a díva

A két világháború közötti időszakban nem csak az építészetet járta át a modernizáció, de a technológia fejlődésével hatással volt az emberek mindennapjaira is. Egy modern polgári életet élő nőnek már nem minden idejét kötötte le a ház körüli munka. Ebben a korszakban tanult Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő Berlinben, tanulmányait pedig a Műegyetemen fejezte be. A diplomát 1920. március 8-án, nőnapon vette át, és szinte rögtön állást kapott egy vasbeton tervezői irodában, ahol találkozott leendő férjével, Fischer József építésszel.

Pécsi Eszter és Walter Rózsi is elfoglalt nők voltak. Eszter naponta 12-14 órákat dolgozott és autóval járta a várost, Rózsi pedig a kor egyik legkeresettebb operaénekese volt és szeretett dívaként élni. A nagy szalon és az impozáns terek is mind az énekesnő igényeinek megfelelően lettek kialakítva.

Funkció, higiénia és komfort

A villa egy modern gondolkodású család számára készült. A földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a kiszolgáló terek, a konyha, a kamra, és a házmester lakása. Az első emeleti szalon kiemelt helyet kapott, hiszen itt fogadták a vendégeket. Az épület második emeletére kerültek a privát szféra terei – azaz a hálószoba, a dolgozó, a gyerekszoba, a gardróbok és a fürdőszobák.

Egy modern lakóépületben alapvető elvárás volt az összkomfort és a megfelelő higiénia. A sok természetes fényt beengedő nagyméretű ablakok, és a szobákból megközelíthető terasz az egészséges életmódot támogatták. A modern élet modern eszközöket hozott magával: a linóleum nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni és letisztult megjelenésével jobban illett a térbe. Az elektromosság bevezetése a háztartásokba pedig nagyban hozzájárult az életminőség javításához.

„Gazdag fotó- és dokumentumgyűjteményt őrzünk a két világháború közötti időszakból, ezért nagyon örülünk, hogy épp egy modernista épület ad otthont a múzeumnak” – jegyzi meg Magyaróvári Fanni, a nyitókiállítás egyik kurátora. „A Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című kiállítás bemutatja a korszak építészetének jellegzetességeit, azokat az alapfogalmakat, amik mentén az építészek ezeket a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás egy teljes évig, 2023 májusáig megtekinthető lesz.”