A hiedelmek az üstökös érkezéséhez háborút, árvízt, dögvészt és hasonló nyalánkságokat rendelnek hozzá. Tekintve, hogy 2020 eddig – khm, – nem éppen úgy alakul, mint ahogy január elsején koccintottunk rá, akár igaz is lehetne az összefüggés. De megnyugtatlak: mindez babonaság. 1997-ben például elérkezett a Föld közelébe a Hale-Bopp üstökös, amely a XX. század legjobban dokumentált, és legjobban megfigyelt égi vándora volt. És mi történt 1997-ben? Semmi.

Emlékszem, sokat lógtam akkoriban a nagy hírű Eötvös Collegiumban, biológus és bölcsész barátaimnál. Nos, a kollégium folyosójának végén volt egy ablak, amely a Gellért-hegyre nyílt. Én pedig néha akár egy órán is álltam az ablaknál, és bámultam a Hale– Bopp zölden világító kómáját (a fejét), és az elmosódott, kísértetiesen fluoreszkáló csóváját. Megbabonázott az égi látványosság, az oda nem illő égitest. A titokzatos, kozmikus jelenés. És tegnap is így voltam ezzel, amikor a társasházból kitoltam a szelektív kukákat. Ahogy igyekeztem vissza a lakásba, egy pillanatra felnéztem az égre. A Hale-Bopp-nál jóval halványabban, de észrevehetően ott függeszkedett a horizonton a NEOWISE. Azonnal lerakattam a feleségemmel a tabletet, kikapcsoltattam vele a sorozatot, amit nézett, és kirángattam a bejárathoz. Nem mondom, kicsit neheztelt, amiért rárontottam, és azt hiszem, többet várt. Nos, valóban. A másik nevezetes üstököst, a Halley-t szokták úgy ábrázolni, hogy csóvájával bevilágítja a fél eget, a NEOWISE meg éppen csak hogy elkapható szabad szemmel – de hidd el, érdemes megnézni, mert így is tök’ érdekes. Akár a családdal is kimehettek a szabad ég alá, és engedd, hogy a férjed meséljen a gyerekeknek a különös látogatónkról. Vagy akár te is mesélhetsz.

Elmondhatod, hogy az üstökösök messze a Naprendszer peremén túlról érkeznek, az Oort-felhőből. A Oort-felhő egy kisbolygóktól, üstökösöktől és mindenféle hasonló „űrszeméttől” hemzsegő halmaz. Ahonnan néha kiválik egy üstökös, és hiperbolikus pályáján megindul a Nap felé. Ekkor még az egész nem más, mint egy „piszkos hógolyó”: jég, por és szikladarabok kevercse. Ahogy közeledik a központi csillagunkhoz, a napszél hatására a jég olvadásnak indul, és gáz, valamint por szabadul fel a hógolyóból. Ez lesz aztán a csóvája az üstökösnek, amely hosszan-hosszan húzódik az éjszakai égen, és mindig a Nappal ellentétesen „áll”. Vannak olyan üstökösök, amelyek a Nap környékén szétesnek és megsemmisülnek, de olyanok is, amelyek túlélik a találkozást – mint például a NEOWISE is –, és eltávolodnak a csillagtól. És vannak olyan üstökösök is, amelyek – a leghíresebb a Halley-üstökös, – időről időre, periodikusan visszatérnek a Naphoz. A Halley például óramű-pontossággal érkezik meg, 76 évenként. (Legközelebb 2061-ben fog visszatérni, majd jól megírom azt is az Éva magazin honlapjára.)

A NEOWISE üstököst mindeddig a hajnali égen lehetett megfigyelni, de ezen a héten már a kora esti óráktól is látható. Északon kell keresni, a Nagy Medve csillagkép alatt. A legjobban akkor jártok, ha hidegfront után (például csütörtökön) vadásztok rá: ekkor tisztább a levegő. Érdemesebb kimenni a városból, hogy ne legyen erős a fényszennyezés. És jó, ha használtok távcsövet. Nem kell csillagászati teleszkóp (persze, nem baj, ha van), de már egy színházi látcső is sokat segíthet az észlelésben.

Az 5 leggyakoribb kívánság hullócsillagnézés közben