„Miért nem adják örökbe ezeket a kicsik lelkeket?” és „Hihetetlen, annyi meddő pár vár örökbefogadásra!” Tömegével lehetett olvasni hasonló kommenteket, amikor tavaly híre ment, hogy egyre több egészséges csecsemő tengődik a magyar kórházakban, mert szüleik ott hagyták őket. A legtöbbjüket azonban nem önszántából nem vitte haza az édesanyja, hanem körülményei nem tették lehetővé. „A kórházban maradt gyerekeknek nagyjából 20%-a örökbe adható. Szinte semmi információ nincs róluk hivatalosan, de tapasztalatból tudjuk, hogy a nők nagy része nem akarja elhagyni a gyerekét, csak nehéz körülményei miatt nem viheti haza, és a mi statisztikánk is ezt igazolja” – mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Azok, akik örökbe fogadhatóak, egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően gyorsabban családba kerülhetnek. Most már nem kell a vér szerinti szülők írásbeli lemondó nyilatkozatára várni, hanem automatikusan örökbe fogadhatóvá válnak, ha 6 hétig nem látogatják, keresik őket. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbe adható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermek került családba. Szomorú statisztika még, hogy minden negyedik egy éves kor alatti csöppség volt. Ahogy mi is megírtuk múlt héten, az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja kampányában örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán.

De mit lehet tudni a kórházban ragadt babákról?

Az alapítvány az anyák napi kampány következő szakaszában azoknak a csecsemőknek a sorsát igyekezett feltérképezni, akiket nem lehet örökbe adni, így hónapokra a kórházban maradnak. Az SOS Gyermekfalvakhoz tavaly októbertől idén március végéig összesen 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort. A babák az esetek 80 százalékában kórházban voltak, csak néhányuk élt különleges gyermekotthonban, esetleg otthon vagy családbafogadó gyámnál. Egyetlen pici pedig édesanyjával börtönben tartózkodott.

Magyarországon átlagosan minden 12. baba koraszülött, ám a kórházban hagyott babák esetében ennél jóval magasabb az arány, minden ötödikük előbb jött világra. Ennek oka vélhetően a gondozatlan terhesség, az anya életkörülményei és életmódja. Az SOS látókörébe került legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 grammos volt. 10 esetben jelölt meg a kórház vagy a gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között légzéstámogatási igényt, hallássérülést, nyitott koponyát, szifiliszt, elvonási tüneteket. A szervezethez beérkezett megkeresések dokumentumai alapján az anyák 7%-a volt szerfüggő, 7%-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes anya is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma is: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

Az első anyák napja kampány folytatásában a gyámügyi megkeresésekben szereplő adatok feldolgozásával mutatták meg, mit lehet tudni a kórházban hagyott csecsemőkről: