113 éve süllyedt el a Titanic: 13 kevésbé ismert tény az elsüllyeszthetetlennek tartott hajóról

Messze nem a Titanic volt a világtörténelem legnagyobb hajókatasztrófája, hiszen a Wilhelm Gustloff német hajó elsüllyedése 6000-9000 ember halálát okozta: pontos számokat nem tudni, mert a főként háborús menekülteket, sérült katonákat szállító hajó erősen túlzsúfolt volt. Ehhez képest szinte eltörpül a Titanic tragédiája, ahol 2224 főből 1514 halt meg, mégis sokkal jobban megmaradt a köztudatban – és ez nem csak az 1997-es kasszasiker filmnek köszönhető.
Miért hitték elsüllyeszthetetlennek?
A Titanicot már saját korában is nagy érdeklődés övezte, hiszen óriási méretű volt (hosszában majdnem akkora volt, mint az Eiffel-torony), és mindenféle luxussal, technológiai újítással felszerelték. Elsüllyeszthetetlennek tartották, mivel a hajótest 16 vízmentes rekeszre volt osztva, amelyeket automatán vezérelhető ajtók választottak el. A hajó akkor is fennmaradt volna a vízen, ha akár 4 ilyen rekesz is elárasztódik. Az erős hajótest mellett rendelkezett még elektromos világítással, modern rádiórendszerrel és kettős fenékkel, amelyek erősítették a biztonságérzetet. A 20. század elején, az ipari forradalom és a technikai haladás korában az emberek hajlamosak voltak hinni abban, hogy uralhatják a természetet, és a Titanic ezt testesítette meg.

A Titanic az óceán mélyén
1912. április 12-én hajnali 2:20-kor bebizonyosodott, hogy ez hatalmas tévedés volt. 2 óra 40 perccel előtte a hajó jéghegynek ütközött, és elsüllyedt. Az ütközés során 6 vízmentes rekesze sérült meg, ami végzetesnek számított. A tragédia híre megrázta a világot, és rámutatott a hajózási szabályok hiányosságaira, valamint hangsúlyozta a társadalom megosztottságát (a harmadosztályon utazók és a legénység sokkal nagyobb arányban veszett oda, mint a gazdagabb réteg). A sajtószenzációhoz hozzájárult az is, hogy számos ismert ember utazott a hajón.
A Titanic roncsát 73 évvel elsüllyedése után, 1985. szeptember 1-jén találták meg Newfoundland partjaitól kb, 600 km-re keletre, nagyjából 3800 méter mélyen a tengerfenéken. A kettészakadt hajót kiemelni lehetetlenség, de azóta több expedíció is igyekezett részletesen feltérképezni az állapotát, és felderíteni, hogy pontosan mi játszódhatott le az utolsó óráiban. 2023-ban speciális egységek merültek le az óceán mélyére, hogy víz alatti robotokkal végigszkenneljék a roncsot. A National Geographic és az Atlantic Productions közös vállalkozásában több mint 700 ezer felvételt készítettek a Titanic maradványairól, amelyeket elemezve megalkották a hajóroncs 3D-s számítógépes modelljét. Ebből született meg a Titanic: The Digital Resurrection című dokumentumfilm, amelyet magyarra digitális újjászületésnek lehet fordítani.
A 3D-s modell nemcsak hátborzongató látványt nyújt, hanem segítségét is, hogy tisztázzák az eddig félreértett vagy nem ismert részleteket a tragédiával kapcsolatban. Bebizonyosodott például, hogy a fűtők a végsőkig dolgoztak a még el nem árasztott kazánházakban, hogy a mentést ne vaksötétben, hiszen a világításhoz szükséges áramot is a kazánoknak köszönhették. A fűtők legtöbbje hősies halált halt emiatt. De kiderült az is, hogy a hajótesten a jéghegy A4-es méretű lyukakat ejtett. Korábban általában úgy ábrázolták, hogy az ütközés miatt több méter hosszan felszakadt az alumínium borítás, de ez tévedés. Hogyan lehetett mégis végzetes a Titanic sérülése? A rengeteg A4-es méretű sérülés több vízrekeszt érintett, és ahogy a hajó elkezdett a süllyedés miatt megdőlni, a vízzáró falakon átbillent a víz rekeszről rekeszre.