"Valamit tennem kellett, hogy újra önmagam legyek!" - Vicces családi rajzaival ereszti ki a gőzt az ikres magyar anyuka

Borítókép: "Valamit tennem kellett, hogy újra önmagam legyek!" - Vicces családi rajzaival ereszti ki a gőzt az ikres magyar anyuka Forrás: Schmidt-Kovács Judit - Instagram/@rajzolomacsaladom
Schmidt-Kovács Judit két fiú, méghozzá egy ikerpár anyukája. 'Rajzolom a családom' néven találtam rá az Instagramon, és posztjai annyira őszintén, de mégis viccesen mutatják be az anyaság valódi arcát, hogy tényleg nagyon jókat mulattam egy-egy rajzán és küldözgettem szintén anyuka barátnőimnek, annyi kommentel, hogy: "és tényleg..." De miért kezdett el rajzolni? És egyáltalán mikor van ideje? Ezekről faggattam picit Juditot.

Először is engedd meg, hogy elmondjam: imádom a rajzaidat! A profilodról nem derül ki, hogy ez számodra hobbi vagy esetleg köze van a hivatásodhoz?

Is-is. Ovis korom óta fontos szerepet játszik az életemben a rajz és a kreativitás és szerencsére mindig volt is egy olyan pedagógus, aki miatt eltölt a boldogság, ha ceruzát veszek a kezembe. Nagyon hálás vagyok nekik az útmutatásokért, mert ez egy meghatározó része lett az életemnek. Segít ventilálni a mindenkori feszültséget és problémákat. És egyébként terméktervező mérnök vagyok, főleg bútortervezéssel foglalkozom, így hivatásszerűen is jelen van az alkotás a mindennapjaimban. Persze nem most, most a 10 hónapos lurkóké a főszerep. :)

Mikor és mi hatására készült az első @rajzolomacsaladom rajz?

Az első rajz 2 hónappal az iker fiaim érkezése után készült. Borzasztóan nehezen életem meg az életünkben bekövetkezett változást, amit ők hoztak. Azt gondolom, hogy egy gyerkőcöt sem könnyű adaptálni, nem hogy kettőt. És a plusz problémák, amiket a túlerejük hozott velem szemben, fojtogattak.

Azt éreztem, hogy valamit tennem kell, hogy újra önmagam legyek. Mindenki elkezdett Anyának szólítani és szerintem nem voltam egyedül azzal a kérdéssel, hogy “Most akkor ki vagyok én? Hová tűnt el a Judit?”

Így kezdtem el rajzolni. Először csak meglévő fényképek alapján.

A kreativitásra már meg volt az igény, csak az agyi kapacitásom nem érte még el akkor azt, hogy saját kútfőből rajzoljak valamit, amit még egy kis humorral is meg tudok fűszerezni.

Lehet azt mondani, hogy számodra egyfajta terápia a rajzolás?

Határozottan terápiás!

Ez az énidőm. Ilyenkor dolgozom fel a napi eseményeket, mérföldköveket és közben egy kicsit visszanyúlok ahhoz az emberhez, aki a gyerekek előtt voltam.

Mit érzel rajzolás közben?

Megnyugvást. Maximálisan kikapcsol. Olyankor kicsit elfelejtem hogy hol vagyok, még néha arra sem figyelek, hogy mit csinálok csak húzogatom a vonalakat. :D Ha már az alapot felrajzoltam, onnantól kezdve sokat nem kell szerencsére gondolkodni. Elégedettséggel tölt el, amikor befejezhetek 1-1 rajzocskát.

Mi alapján választod ki a témát, hogy épp miről rajzolsz?

Fuu.. erre lehet azt mondani, hogy csak úgy jön?!

Vannak dolgok amiket az ember nagyobb eseménynek él meg az anyaság során, vagy csak épp újdonság. Ezek azok a dolgok, amiken szerintem mindenki átesik, bennem is nyomot hagynak és talán ezért választom témaként őket és ezért kapok rá sok olyan visszajelzést, hogy másoknál is így van, ők is hasonlóan élték/élik meg ezeket a szituációkat.

Nagyon fontosnak tartom, hogyha valami elkeserítő is próbáljuk meg a jó oldalát nézni, többek közt nekem ebben is segít ez az egész.

Milyen visszajelzések szoktak jönni a rajzaidra?

Sok sok pozitív és együttérző visszajelzést kapok. Borzasztóan jól esik, hogy ilyen sokan látnak értéket abban amit csinálok. Örülök, hogy átjön a humor oldala a dolognak.

Nyilván a negatívak érintenek mélyen. Volt már olyan is, hogy a helyesírásomat kritizálták, amit megértek, mivel diszlexiás vagyok és minden igyekezetem ellenére kimarad 1-1 betű. Hiába olvasom el 3x-4x a szöveget, egyszerűen nem tűnik fel. :) Viszont ez is én vagyok. Felvállalom. Bántottak miatta már eleget és még fognak is. Ez az oldal értem van, magamnak rajzolok.

Ez az én lelkigyakorlatom.

Két 10 hónapos ikerfiú mellett azt mondd meg, hogy mikor rajzolsz? :D

Amikor időm engedi, akkor rajzolok. Ez általában a fiúk alvás idejének egy részét jelenti. Sajnos nem az egészet, mert akkor sosem érnék a teendők végére. Így 1-1 lopott fél órában. Vagy esténként, ha érzem magamban az erőt, hogy kevesebb alvással is menni fog a következő nap.

Egyébként anyósom nagyon sokat segít, van, hogy amíg vigyáz a gyerekekre, el tudok vonulni egy órára, kikapcsolódni.

Mennyi időbe telik egy ilyen rajznak az elkészítése?

Ez a rajz bonyolultságától függ. Van, hogy szeretnék kitenni valamit és csak egy frappáns szöveg jut az eszembe, az 10 perc, poszttal együtt. Viszont a bonyolultabb videokat van, hogy egy hétig rajzolom, de mivel 30 perces etapokban esek neki, ezért nem tudom belőni, hogy pontosan hány óra volt. De ha tippelnem kéne, azt mondanám, úgy 1,5 óra egy kép.

Az, hogy miről szóljon, na az a sok idő, nem a rajz. :)

Vannak további terveid a rajzolással?

Folytatom. Egyenlőre ennyi. Nem látom még, hogy hova tud ez az egész hova fog fejlődni és őszintén: időm sincs ilyeneken gondolkodni. Csak rajzolom a családom és közben jól érzem magam. :)

Ha néznél még pár vicces rajzot Judittól, kattints galériánkra!