Nők a történelemben: akikről ritkán tanulunk
Forrás: pexels/ JJ Jordan
A történelemkönyveket mindig is férfiak írták férfiakról: csataterekről, királyokról, keménykezű politikai vezetőkről, tesztoszterontól duzzadó felfedezőkről, szemüveges tudósokról szóló történetek uralták a könyvlapokat, a nők szerepe pedig háttérbe szorult, jelentéktelenné zsugorodott, vagy akár láthatatlanná vált. Pedig tudjuk, hogy mindig jelentős mértékben formálták a történelmet, hatalmas szerepük volt országok vezetésében, a tudományokban, a társadalmi változásokban.
Az elmúlt évtizedek szerencsére a történetírást is megváltoztatták: egyre több jelentős női alak kerül előtérbe, és ezáltal új fénytörésben láthatóak a múlt eseményei. Ma már nem kérdés, hogy a „gyengébbik nem” képviselői (sic!) nemcsak résztvevői, hanem alakítói is voltak a történelemnek, akik sokszor óriási akadályokat küzdöttek le, kiérdemelve a kollektív csodálatot – legalább annyira, mint férfi társaik. Az ő történeteik megértése nélkül nem érthetjük meg a múltat, és ahogy ez lenni szokott, hiányos tudással nem is építhetünk igazságosabb jövőt.
A nők az ókortól kezdve jelentős hatással voltak a világra. Kleopátra, Egyiptom utolsó fáraója például nemcsak tündöklő szépségével, de politikai éleslátásával is hírnevet szerzett, a középkorban I. Erzsébet angol királynő több mint négy évtizeden keresztül kormányozta Angliát, stabilitást hozva egy viharos korszakba. A 20. századból megemlíthetjük Indira Gandhit, India első női miniszterelnökét, Margaret Thatchert, az Egyesült Királyság első női, – és meglehetősen megosztó kormányfőjét –, akik egytől egyig bebizonyították, milyen aktív formálói lehetnek a globális politikának.
Sok nő járult hozzá a tudomány fejlődéséhez, még akkor is, ha munkájukat gyakran elhallgatták, mint a leadben említett esetben is. Marie Curie kétszeres Nobel-díjas tudós a radioaktivitás kutatásában ért el áttörő eredményeket (és kapott szerencsére Nobel-díjat). Rosalind Franklin nélkül pedig nem lenne teljes a DNS szerkezetének felfedezése.

A számítástechnika egyik úttörője Ada Lovelace volt, aki az 1800-as években, jóval az első számítógépek megjelenése előtt írt programkódot, a NASA holdra szállását segítő számításokat pedig olyan fekete bőrű női matematikusok végezték, mint Katherine Johnson, akik csak nemrég kapták meg az őket megillető figyelmet.
Ugyanakkor nem minden történelmet formáló nő volt uralkodó vagy tudós: az afroamerikai Rosa Parks nem adta át a helyét a buszon, forradalmat indítva el ezzel az Egyesült Államok polgárjogi mozgalmában, Emmeline Pankhurst és a szüfrazsett mozgalom tagjai pedig évtizedeken át küzdöttek a nők szavazati jogáért – mint láthatjuk, sikerrel.
Íme, néhány további kedvencünk a történelemből!
Kleopátra
Kivételes politikai érzékkel rendelkező uralkodó: Rómával való szövetségei révén próbálta megőrizni Egyiptom függetlenségét.
Jeanne d’Arc
Az orleansi szűz tizenéves parasztlány volt, mégis ő vezette a francia sereget az angolok ellen a százéves háborúban. 19 éves korában máglyán égették el, a huszadik században azonban boldoggá, majd szentté avatták.
Hildegard von Bingen
A 11-12. században élő német bencés apátnő igazi polihisztor volt, büszkélkedhet az első női zeneszerző címmel, ezenkívül író, természettudós és misztikus volt. Művei a női tudás jellegzetesen középkori példái.
Mary Wollstonecraft
Az angol filozófus és feminista a 18. századi A Vindication of the Rights of Woman című művével letette a modern feminizmus alapköveit.
Angela Merkel
A német kancellár Európa egyik legbefolyásosabb vezetője volt 16 éven át, sokan „Európa anyjaként” emlegetik (és sokan kritizálják is).










