Mikrochip az agyban, klónozás és megtervezett utódok

Borítókép: Mikrochip az agyban, klónozás és megtervezett utódok Forrás: GettyImages
És ez bizony már nem utópia! Amióta amerikai tudósok megfejtették az emberi géntérképet, képesek vagyunk születendő gyermekeink nemét és egyéb tulajdonságait is befolyásolni. A Human Genom Projekt és még sok más kutatás napjainkra olyan szintet ért el, melynek eredményei egy sci-fibe is beleillenének.

Magyarországon 2013 nyarán jött világra az első olyan gyermek, akinek a születése előtt elkészítették a teljes géntérképét. A Humán Genom Programot több ország- köztük Magyarország- tudósai az ember génkészletének megismerésére, feltérképezésére és funkcióinak meghatározására hozták létre. Az emberi géntérkép, a teljes, 23 kromoszómapárból és kb. 3 milliárd DNS-bázispárból álló emberi genom felrajzolásával új utakat nyitott az orvostudományban, ám egyben új kérdéseket is felvetett, hiszen ennek a tudásnak a felhasználása nagyon sokrétű lehet.

Segítségével egy igen hosszas és drága elemzés után megtudható, hogy az érkező baba milyen betegségekre lehet hajlamos, mesterséges megtermékenyítésnél pedig ezt a módszert alkalmazzák a „legmegfelelőbb” embrió kiválasztására.

Ilyenkor az is kiderül, hogy egy örökletesnek tartott betegség valóban öröklődött-e az utódban. Ha a vizsgálatok igazolják, hogy ott a hibás gén, felvetődik a kérdés, mit kezdenek ezzel a szülők és később a gyermek hogyan tud együtt élni a hajlam tudatával. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy a génhordozó szükségszerűen meg is betegszik, mert ehhez több tényező összejátszása kell, de a betegségtudat gyökeresen megváltoztathatja az életét.

Mi történik, ha egy tizenéves kislánynak elárulják, hogy nagy esélye van arra, hogy felnőtt nőként mell-, vagy petefészekrákot kap? Bevállalja, amit Angelina Jolie és kiveteti mellének teljes mirigyállományát, petefészkét és az összes női szervét? Esetleg nem megy férjez, nem szül gyermeket? És mi történik akkor, ha kiderül, hogy a pocakjában növekvő baba cukorbetegségre, szívinfarktusra, rákos megbetegedésre hajlamos? Elveteti a magzatot?

Egy izraeli kutatás során tizenhat hetes várandós kismamák magzatait vizsgálták meg 3 dimenziós ultrahanggal.

Huszonnégy kismamánál mutatták ki, hogy a leendő gyermeknek nyúlszája van és annak ellenére, hogy ez ma már könnyen rendbe hozható probléma, huszonhárman az abortusz mellett döntöttek.

Így hát ez a tudás igencsak kétélű fegyvert adott az emberek kezébe.

És persze van, amikor ez a módszer lehet a kulcs a gyógyításhoz. A vérzékenység, az epilepszia, a Parkinson-, a Down- és az Alzheimer-kór ma már nagy biztonsággal prognosztizálható, ám a vizsgálatot, amely ezekre a rendellenességekre fényt deríthetne, csak korlátozott számban és nagyon indokolt esetekben végzik el. Leginkább generációs betegségekre való hajlamot ellenőriznek, így például azt, hogy a magzat az egészséges vagy az elváltozott gént hordozza-e magában. A tudomány mai állása az egygénes genetikai betegségeket képes szűrni, de hogy melyik génvariáció milyen tulajdonságért felel pontosan, nem tudjuk.

A DNS-térkép elkészülése azonban áttörést hozott a gyógyszerfejlesztésben és a különféle betegségek kezelésében is. Pár éven belül lehetővé válik a gének megváltoztatásával, azaz génterápiával való gyógyítás.

A Human Genom Projekttel kapcsolatban a szakma nagyon megosztott: vannak, akik szerint a tehetségek, emberi tulajdonságok már magzati korban kimutathatók és vannak, akik szerint ezt a tudomány mai állapotában még korai kijelenteni. Abban azonban egyetértenek, hogy a külsőre vonatkozó információk megfejtésével hamarosan lehetőség lesz arra, hogy a születendő gyermek hajának, szemének színét, magasságát, testsúlyát, bőrszínét meghatározzák.

A génmanipulációt fel lehet arra is használni, hogy már meglévő problémákat kezeljünk: szebbek, fiatalabbak és karcsúbbak lehetünk a gének segítségével.

Sokat vizsgált kérdés, hogy több gyermek születne-e, ha a szülőknek módjában állna előre kiválasztani, hogy fiút vagy lányt akarnak. Az ellenzők szerint a természet rendjébe beleszólva eltolódna és így felborulna a nemek közötti egyensúly. Mindenesetre a lehetőség adott, s szakmailag állítólag nem is nagy teljesítmény kiválogatni az X vagy Y kromoszómát hordozó spermiumokat.

Olyan pároknál, akik ivarsejtjeikben valamilyen genetikailag meghatározott súlyos rendellenességet hordoznak, sok esetben lehetőség van arra, hogy csak az egészséges sejteket használják fel a lombikprogramban. Csakhogy felvetődik a kérdés: lehet, hogy a gyermek azt a bizonyos betegséget nem örökli, de mi van a többi, a génekben szintén kódolt eltéréssel?

A tudomány, a géntechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően ma már sok olyan módszer létezik, mellyel az embereket sújtó betegségek, genetikai elváltozások kiküszöbölhetők, az öregedés folyamata pedig lelassítható. Dr. Iván József, a Semmelweis Egyetem gerontológus professzora szerint, aki most 40 év körüli, már életében számos, jelenleg még csak elméleti szinten zajló kutatás eredményét élvezheti majd és nagy valószínűséggel megéri a 85 vagy akár a 100 éves kort, kortársai közül néhányan a 135 évet is. A 30 évesek kilátásai pedig már kifejezetten jók, mivel 80 éves koruk körül lehetőségük lesz lecserélni egyes elöregedett vagy beteg szervüket, s hála a rohamosan fejlődő plasztikai sebészetnek, még ekkor is elég jól fognak kinézni, a géntechnológián alapuló gyógyszereknek köszönhetően pedig már számos öregedési folyamat és betegség elkerüli őket. A mai 10 évesek 40 éves korában elérhetővé válnak az öregedés ütemét blokkoló beavatkozások, s akár 150 éves korukig is élhetnek.

Húsz év múlva, a jövő emberének létrejöttéhez szükséges ivarsejteket már optimálisan fogják kiválasztani, vagy akár „alakítani", megelőzve az öregedés kockázatait.

A technológiai fejlemények és a befejezésükhöz közeledő jelenlegi kutatások alapján öt éven belül lehetségessé válik a magzati szívsejt-transzplantáció, beültetik az első hormonális szabályozó eszközöket, amelyek a test saját lüktető kibocsátását utánzó ritmusában pumpálják a növekedési hormon, egyéb hormonok és növekedési faktorok koncentrált keverékét és ezzel akár harmincéves korvisszafordulást is előidézhetnek.

Az összes emberi gén feltérképezésével kezelhetővé válnak az anyagcserezavarok, a sarlósejtes vérszegénység és a genetikai alapú „rákok". Az átlagos élettartam 100 év fölé fog nyúlni, a mentális funkciók elvesztése nélkül. Az Alzheimer-kór, az életkorhoz kapcsolódó emlékezetvesztés hatásos kezelése magába fogja foglalni olyan gyógyszerek alkalmazását, amelyek fokozzák a mentális feldolgozás sebességét, az emlékezet megőrzését és emelik az IQ-t.

Embrionális sejtimplantátumokat használnak majd, amelyek helyettesítik a károsodott idegsejteket és újranövekedést indukálnak a beteg agyában.

Harminc év múlva az orvostudomány a ma még fantasztikumnak tartott dolgokat mindennapi valósággá alakítja, így az átlagos emberi élettartam 150 évre fog növekedni, mivel a génsebészet virtuálisan az összes genetikai betegséget és defektust megszünteti és az emberi agyról készített biztonsági másolat segítségével mikrochipen tárolja a lényeges adatokat. Ötvenöt év múlva a „testi halhatatlanság" valósággá válik, mivel az emberi klónozás lehetővé teszi a teljes test kicserélését akár az ember saját modellje felhasználásával, akár a maga által megadott specifikációk alapján megtervezve. Science fiction? Most még az, de talán nem kell hozzá egy emberöltő sem és valósággá válik.

Ha kíváncsi vagy, kik azok a sztárgyerekek, akik megnyerték a genetikai lottót, kattints a galériára: