Te miért tiltasz le valakit a Facebookon? Vicces és felkavaró történetek

Borítókép: Te miért tiltasz le valakit a Facebookon? Vicces és felkavaró történetek Forrás: pexels/cottonbro studio
Van, aki ezért, más pedig azért.

Nem vagyok nagy letiltogatós típus. Úgy vagyok vele, hogy szeretem, amiért nagy az isten állatkertje, írja mindenki a hülyeségeit, joga van hozzá, néha még szórakoztat is, ha meg már nagyon az agyamra megy, letakarom egy időre, vagy 30 napos mentességet kérek. Életemben egyszer játszottam el komolyan a gondolattal, az illető jó(nak tartott) barátom volt, aki vérig sértett – azóta sem beszéltünk, nagy valószínűséggel nem is fogunk soha. Na, még őt se végeztem ki a virtuális térben. Nehéz szembenéznem a végleges veszteségekkel, ez lehet az oka, hogy ódzkodok online is kiiktatni valakit az életemből.

Vannak azonban olyan ismerőseim, akik jóval szigorúbbak nálam, vagy olyan alapos okuk van elővenni a végső fegyvert, amilyen nekem sosem volt. Néhány tanulságos történet következik a végleges tiltás okairól.

A csalódott szerelmes

Nagyon végét járta már a házasságom, amikor megismerkedtem Ágostonnal. A barátnőm kollégája volt, az első pillanattól összehangolódtunk. Egy hét múlva az ágyban kötöttünk ki, és ezt meg is ismételtük párszor, amikor kiderült, hogy barátnője van. Ezt még lenyeltem valahogy, főleg mert bíztatott, hogy egyáltalán nem az igazi, nemsokára véget vet a viszonynak, én sokkal vonzóbb vagyok, neki való, csak legyek türelemmel. Eltelt néhány újabb hét, én már nyakig beleestem, amikor váratlanul a barátnőm nyitotta fel a szememet: csillogó szemmel mesélte, hogy összejött Ágostonnal, és bár egyelőre titkos a viszonyuk, de nemsokára nyílttá teszik, Ágoston megígérte… hajszálra olyanokat mondott neki, mint amilyenekkel engem hülyített. Mikor legközelebb írt, természetesen újabb dugásidőpontot megbeszélendő, elküldtem a francba és azonnal letiltottam. A magam érdekében is: amilyen behízelgő modora volt, talán még meg tudott volna győzni róla, hogy így is folytassuk.

Az átvert

Volt egy nagyon jó haverom, aki néhány évvel később felvette velem a kapcsolatot, és gyorskölcsönt kért. Eszembe nem jutott volna, hogy át akar verni, azonnal elutaltam neki az összeget. A határidőre azonban nem fizetett, majd elkezdett mindenféle ürügyet kitalálni, és amikor nyomozni kezdtem, kiderült, hogy többeket is átvert. Az a vicc, hogy újra és újra rám írt, tudok-e neki még adni. Durva tiltás lett a vége. Azóta, úgy tudom, már börtönben ül, de a pénzemet sosem kaptam vissza.

Forrás: pexels/Shukhrat Umarov

Galériánkban további történeteket találsz!