Ez a cikk először az Éva magazin 2021-es téli számában jelent meg.

Jelenleg egy 189 éves óriásteknős, a Szent Ilona szigetén élő Jonathan a legidősebb példány a világon. Jonathan matuzsálemi kora egészen egyedülálló, még úgy is, hogy a hosszú élet valójában egyáltalán nem olyan ritka a teknősök között – legyen szó akár óriás-, tengeri vagy mocsári teknősről. De vajon mi lehet a titkuk ezeknek az állatoknak?

Az egyik lehetséges magyarázatot az evolúciós elmélet adja. A teknősök halálozási aránya az életük kezdetén meglehetősen magas: tojáskorukban, de frissen kikelve is rengeteg egyed esik ragadozók áldozatává. Hogy minél hamarabb túl legyenek ezeken a kiszolgáltatott életszakaszokon, a teknősök fiatalabb korukban gyorsabban fejlődnek. A fejlődésük később lelassul, amivel párhuzamosan a túlélési arányuk is megnő. Az elmélet szerint a magas fiatalkori halálozási ráta következménye, hogy az állatnak hosszú ideig kell élnie, hogy minél tovább lehetősége legyen szaporodni.

A kutatók szerint az óriásteknősöket ezenkívül olyan genetikai variánsok is segítik, melyek a DNS-javítással, az immunválasszal és a rák elnyomásával állnak kapcsolatban. Ezek megóvhatják az állatokat a betegségektől és lelassíthatják az öregedés folyamatát is.

Vajon mit csinálhatnak az állatok, amikor senki nem látja őket? Mutatjuk galériánkban: