Márton-napi hagyományőrzés: honnan ered a Márton-napi liba tradíciója, és milyen népi hiedelmek köthetők ehhez a naphoz?

Borítókép: Márton-napi hagyományőrzés: honnan ered a Márton-napi liba tradíciója, és milyen népi hiedelmek köthetők ehhez a naphoz? Forrás: Getty Images/Alex Raths
November 11-e nem egy átlagos nap, hiszen ekkor van Márton napja, melyhez számos hiedelem, népszokás és ünnepi hagyomány köthető. Lássuk, ki is volt pontosan Szent Márton, és mit érdemes tudni az ősz közepén szervírozott híres libasültről!

Ki volt Szent Márton?

Márton Savariában (a mai Szombathely) 316-ban vagy 317-ben született egy jómódú családban, és a római hadsereg katonájaként szolgált. A legenda szerint éppen a francia Amiens városában portyáztak éppen, amikor egy didergő, rettenetesen fázó koldus lépett elé, akin csak szakadt rongyok és régi ruhadarabok lógtak, és segítségét kérte. Márton minden habozás nélkül kettévágta katonai leplét, és megszánva a koldust, a fél talárját odaadta a szegény embernek. Egyesek úgy vélik, a didergő szerencsétlen Jézus Krisztus lehetett, ami tulajdonképpen nem kizárt, hiszen aznap éjjel Márton álmában megjelent Jézus, méghozzá koldus alakban. Innentől kezdve pedig a katona tudta, mit kell tennie, a hadsereget elhagyva, Isten szolgálatába állt. Ezután áttért a keresztény hitre, majd misszionáriusként járta a vidékeket és segített a szegényeken.

Jócselekedeteinek hamar híre ment, és később az egyház püspökké akarta avatni, de a szerény szolgalelkű Márton ellenkezett. Menedékként a férfi a küldöttek elől egy libákkal teli ólba bújt el egy tanyán, ám a hangos libák gágogásukkal és szárnycsapásukkal felkeltették a hit szolgáinak figyelmét, így Mártont végül mégiscsak püspökké szentelték, alázatos munkáját pedig egészen haláláig, 398-ig végezte – segítve vele a rászorulókat és a szegényeket.

Forrás: Pexels/Rahul Pandit

A Márton-napi liba egyik közkedvelt hagyományőrző ételünk

A legendához kapcsolódva Márton-napon tehát rengetegen vásárolnak libát, melynek minden porcikáját felhasználhatjuk, és az ünnepi asztalra tehetjük, ha ismerjük a különböző fortélyokat. Az N28 séfje, Nagy Szabolcs szerint a liba minden részét maradéktalanul felhasználhatjuk, és beépíthetjük a hagyományőrző konyha ünnepkörébe. A liba melle és combja finom omlós húsként hívogat, de ahogy a séf mondja: „A belsőségekben is rengeteg vitamin és tápanyag van, de nemcsak emiatt érdemes utánuk nyúlni, hanem a gazdag és egyedi ízélmény miatt is”.

Nagy Szabolcs szerint míg a libacomb omlós szaftos húsa káposztával és burgonyapürével igazi autentikus Márton-napi finomságnak számít, addig a libamájból például mennyei pástétomot is készíthetünk, a csontokat aprólékként megfőzve ízletes levest főzhetünk, a liba bőre pedig tepertőnek megsütve rendkívüli különlegességnek számít.

Egy szó, mint száz, a magyar konyha egyik klasszikus alapanyaga a liba, mely november 11-én, Márton-napon értékelődik csak fel igazán, összekapcsolva a hagyományokat és azok tiszteletét a mai modern ételkészítési technikákkal, a tudatos főzéssel és a fenntartható szemléletmóddal.

Ismerj meg galériánkból számos Márton-napi hiedelmet és népszokást!