Legyél te is klímahős!

Borítókép: Legyél te is klímahős! Forrás: Unicef Magyarország
Az UNICEF Magyarország még a nyár elején felmérte és közzétette, hogy a magyar fiatalok kilencven százaléka szorong a klímaváltozás miatt: a most újonnan megismerhető, részletes kutatási adatok szerint sokuk számára olyannyira meghatározó a téma kapcsán érzett aggodalom, hogy még a gyerekvállalással kapcsolatos terveiket is befolyásolja. A gyerekvédelmi szervezet az új tanév elején induló nagyszabású programjával arra próbál lehetőséget biztosítani, hogy a fiatalok előremutató irányba fordíthassák ezeket a gyakran tehetetlenül megélt negatív érzéseket, valódi tudás, tudatos cselekvés és értékes kapcsolódások révén oldhassák a szorongásukat, valamint beleszólhassanak a jövőjük alakulásába.

Ahogy azt az UNICEF Magyarország már hangsúlyozta az idén júniusban végzett kutatásának első eredményeit bemutató, komoly médiavisszhangot kiváltó korábbi cikkében: a hazai fiatalok megdöbbentően nagy többsége – kilencven százaléka – szorong valamilyen mértékben a klímaváltozás miatt. A 13-25 éves korosztály tagjainak hatvan százaléka rendszeresen, 15 százaléka pedig napi szinten foglalkozik a témával, amit sokan fontosabb problémának tartanak, mint a szegénységet vagy az ukrajnai háborút. Személyesen is tennének azért, hogy elejét vegyék a környezeti katasztrófának – de sokan keveslik a rendelkezésükre álló hiteles információkat és nem tudják hogyan kapcsolódhatnának be a társadalmi párbeszédbe. A gyerekvédelmi szervezet elsősorban azért tartotta fontosnak a hazai fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjeinek felmérését, mert – ahogy azt az ENSZ gyerekjogi egyezménye is leszögezi – egyik legfontosabb feladata a gyerekek bevonása, részvételük elősegítése az életüket befolyásoló folyamatokkal kapcsolatos döntéshozatalba.

Forrás: Unicef Magyarország

Indul a Klímahősök program

Az UNICEF Magyarország részletesen is vizsgálta (összefoglaló keretes részben a cikk végén) a korosztály témához kapcsolódó attitűdjét és elképzeléseit, a tanulságok ismeretében pedig úgy döntött, hogy a Deloitte Magyarország fenntarthatósági szakértőinek támogatásával és számos partnerszervezet, illetve civil szakértő bevonásával elindítja „Klímahősök” nevű kezdeményezését. A nagyszabású program legfontosabb célja, hogy a korosztályra jellemző, a fiatalok mentális egészségét is veszélyeztető tehetetlen szorongás helyett valódi tudást, részvételi, megnyilvánulási, kapcsolódási és cselekvési lehetőségeket biztosítson. A program kidolgozásában a szervezet fiatal nagykövetei is fontos szerepet vállaltak, akik közül néhányan videóban fogalmazták meg, hogy miért tartják fontosnak ezt az ügyet:

Egy csatlakozásra felszólító, közösségi médiába szánt reklámfilmben pedig az látható, ahogy egy gimnazista lány meglehetősen rendhagyó módon nyitja meg iskolája tornatermében a tanévet és a nézők szeme előtt válik klímavédő szuperhőssé.

Forrás: Unicef Magyarország

A filmben hallható klímavédő beszéd egyéni verziói szeptember 1-én több fővárosi és vidéki gimnáziumban, szakközépiskolában is elhangzottak a tanévnyitó ünnepség hivatalos részeként, egy-egy diák előadásában. A különleges akciók célja az volt, hogy inspirálja a helyi fiatalokat a kezdeményezésben való részvételre.

A Klímahősök program honlapján hozzáférhetőek a Deloitte Magyarország szakértői által készített, klímaváltozással, fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó edukációs anyagok. Az UNICEF Magyarország fiatal nagyköveteinek közreműködésével kiválasztott témakörökbe csoportosított, PDF-formátumban is letölthető ismeretterjesztő kiadványok az iskolák tanrendjébe is könnyedén beépíthetőek, de bárkinek hasznos kiindulópontként szolgálhatnak, aki szeretne strukturált, hiteles információkhoz jutni. A témakörökhöz kapcsolódóan rövid videók is készültek és készülnek majd folyamatosan a program során, amelyekben különböző szakértők válaszolják meg a fiatalok által beküldött konkrét kérdéseket. Az érdeklődők kvízek segítségével próbára tehetik frissen megszerzett tudásukat, az elkötelezettebb Klímahősök pedig részt vehetnek kisebb-nagyobb fenntarthatóságot célzó „kihívásokban”, illetve személyes részvételre alkalmat adó rendezvényeken is.

Forrás: Unicef Magyarország

Iskolák, osztályok és diákok jelentkezését is várják

Az UNICEF Magyarország az egyéni résztvevőkön túl várja egész iskolák vagy osztályok jelentkezését is a Klímahősök programba. Azokat, akik végigböngészik az edukációs anyagokat és kitöltik a hozzájuk kapcsolódó kvízeket, olyan őszi rendezvényekre várják majd, amelyek keretében különleges helyszíneken nyílik lehetőség a program szakmai, intézményi és vállalati partnereivel való találkozásokra. Ezek az események nem csak arra biztosítanak remek lehetőséget a fiatalok számára, hogy személyesen beszélgessenek szakemberekkel, illetve betekintést nyerjenek különböző vállalatok és intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkájába, kihívásaiba, de arra is, hogy szabadon hallathassák a hangjukat és közvetlenül kérdezhessenek arról, hogy mit tesznek a ma döntéshozói a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében.

A klímaválság több szempontból is gyerekjogi válság, hiszen nem csak a fiatal generáció jövőjéről van szó, a világ számos pontján már a jelenben is a gyerekek szenvednek legnagyobb mértékben a veszélyes éghajlati hatások következtében. És ebben a korosztályban a legjelentősebb a lelki egészséget romboló klímaszorongás is.

„A gyerekek jóléte és későbbi teljes életre való esélye kapcsán egyértelműen ez korunk egyik legfontosabb problémája, amivel egy gyermekvédelmi szervezetnek foglalkoznia kell. Hálásak vagyunk partnereinknek, hogy közösen létrehozhattunk egy olyan platformot, amelyen keresztül a magyar fiatalok könnyen hozzáférhető formában kaphatják meg azt a tudást, amire vágynak és lehetőségük nyílhat arra is, hogy hallassák a hangjukat az őket kiemelten érintő kérdésekkel kapcsolatban.” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Forrás: Unicef Magyarország

Az UNICEF Magyarország „Klímahősök” kampányát számos komoly, a hazai és a nemzetközi piacon is elismert cég támogatja, így a Deloitte Magyarország, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., a Dentons, az Indotek Group, a Magyar Telekom, a Microsoft és az OTP Bank.

A kétezer 13-25 év közötti fiatal megkérdezésével készült, részletes kutatásból többek között kiderült: a korosztály tagjai meglehetősen borúlátók a kilátásokat illetően. Optimistának csak 15% nevezi magát, 51% inkább nem hiszi, hogy el lehetne kerülni a komolyabb válságot, ezen belül 20% pedig kifejezetten erőteljesen pesszimista.

A fiatalok túlnyomó többségét személyes életéről szóló döntéseiben is befolyásolja a klímaváltozás kérdése, illetve az ezzel kapcsolatos aggodalom. A legtöbben az életmódjukról szóló döntéseknél tervezik figyelembe venni a klímaváltozást, de 42% mondja azt, hogy lakóhelyválasztására is hatással van a téma, 33% pedig a gyerekvállalással kapcsolatos terveinél érzi fontosnak. Karrierrel kapcsolatos döntéseket 27%, tanulmányokat 19% esetében határozhatnak meg ezek a szempontok.

A válaszadók 82%-a mondja azt, hogy már ma is hat a hétköznapjaira a klímaváltozás, közülük 32% szerint kifejezetten nagy mértékben. Arra a kérdésre, hogy 20-30 év múlva mire számítanak, 91% válaszolta azt, hogy érezhető lesz a hatás a mindennapokban és ezen belül már sokkal nagyobb arányban, 72%-ban gondolják úgy, hogy ez a hatás jelentős lesz.

Egyetlen válaszadó sem volt, aki ne gondolná, hogy a klímaváltozás létezik, 62 % szerint elsősorban emberi tevékenység okozza, 33% szerint részben vagy egészben természeti jelenségről van szó.

Arra a kérdésre, hogy kitől vár megoldást, 80% válaszolta, hogy a kormányoknak kellene cselekedniük, 70% szerint a vállalatoknak. A civilektől és a médiától csak 34%, illetve 33% vár fellépést, de 43% tulajdonít komoly jelentőséget az egyéni szerepvállalásnak is.

Mindösszesen a válaszadók 3% gondolja úgy, hogy neki személyesen nem felelőssége, hogy a személyes életében bármin változtasson a fenntarthatóság érdekében, a többség így vagy úgy, de valamilyen módon és mértékben hajlandó lenne változtatni a szokásain. Igaz, 29% azt is mondja, hogy eddig azért nem tett semmit, mert „úgysincs értelme”. Aki tett már valamit, az leginkább a műanyag hulladék csökkentésével foglalkozott, ez 72%. A jövőben is ezen a téren tennének a legkönnyebben a legtöbben. Arra a kérdésre, hogy milyen téren tudná még viszonylag könnyen figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat 36%-36% választotta az utazást vagy az étrendet, 34% a ruhavásárlást.

Lényegesen kevesebben nyitottak az aktivizmus vagy önkéntesség bármilyen formájára. Ezen belül leginkább a saját szűkebb környezetükben lépnének fel szívesen a fiatalok, a legkevésbé pedig a döntéshozók felé indulnának el. Mindössze 6% mondta azt, hogy részt vett már az utóbbi típusú megmozdulásban és 19% tenne így a jövőben. A leginkább családi és baráti körben tudják megvitatni a témát a fiatalok, az iskolában 44% úgy érzi, hogy nincs erre módja, a politikusokat és döntéshozókat illetően pedig 81% érzi úgy, hogy nem tud velük kommunikálni az aggodalmairól.

A klímaváltozással kapcsolatos információkat a legtöbben az internetről szerzik, 78% internetes médiából, 46% közösségi médiából. A hagyományos sajtóból, beleértve a televíziót és a rádiót is, csak 36% tájékozódik. A legkevesebben – 8% - politikusoktól hallanak a témáról.

Több kérdésre adott válaszból is látszik, hogy a fiatalok közül sokan szeretnének több tudással rendelkezni a klímaváltozás témakörében, 24% egyenesen az információhiánynak tulajdonítja, hogy személyesen nem tesz többet a fenntarthatóságért, egy másik kérdésre válaszolva pedig 40% mondta azt, hogy nem érzi magát elég informáltnak. Ami kifejezetten az iskolák szerepét illeti, 72% kifejezetten nem elégedett az ott megszerezhető ismeretekkel, arra a kérdésre pedig, hogy szükség lenne-e több klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos iskolai tananyagra, 84% válaszolt igennel.

A kutatást az UNICEF Magyarország megbízásából a Publicus Intézet végezte, 2020 júniusában, online kérdőíves adatfelvétellel.

Nézd meg, művészek hogyan fogalmazták meg kifejező rajzaikkal a klímaváltozás fő problémáit!