Márciusban újabb módosítás várható a KRESZ egyes pontjaival kapcsolatban, de most annak jártunk utána, hogyan változtak a rendelkezések az évek során.

„Balra tarts, jobbról előzz!”

Az egész országra vonatkozó közlekedési szabályok 1890-re datálhatók hazánkban, amelyek még a bal oldali közlekedést és a „balra tarts, jobbról előzz” elvet mondták ki. A későbbiekben a Magyar Királyi Posta vezetésében elindult az első autómobil-vezetői tanfolyam, amelyet kerékpározni és lovagolni tudó postások vezették, mely során a tananyaghoz tartozott az autómobilok szét- és összeszerelése is.

A fővárosra vonatkozó első érvényes közlekedési rendelet 1901-ben született meg, mely már magába foglalta, hogy az automobilokat számmal jelöljék meg, és a világítás használatát is kötelezővé tette sötétedés után. Azt ma már talán nehéz elképzelnünk, hogy az előírt legnagyobb sebesség ekkoriban még csak 10-15 kilométer/óra volt, mely az út szélességétől függött, és csak az autóbuszok közlekedhettek lakott területen kívül 30 kilométer/óra sebességgel.

Megszületik az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat, a KRESZ

Az 1900-as évek elején jelentek meg az első közlekedési táblák, melyekből mindössze négy darab volt kezdetekkor. Ez a szám az 1950-es években 59-re, 1962-ben pedig 158-ra emelkedett, míg manapság már több mint 300 közlekedési táblát kell jól ismerned ahhoz, hogy sikeresen letehesd a KRESZ-vizsgát.

1930-ban az első KRESZ létrejöttével már változtak a sebességkorlátok, és Magyarország mindössze egy éjszaka leforgása alatt 1941-ben a korábbi balról a jobb oldali közlekedésre váltott. A „második KRESZ” 1950-ben jött létre, mely szerint a kanyarodási szándékot irányjelző hiányában az emberek a karukkal tudták jelezni.

Ha kíváncsi vagy még pár érdekes adatra a KRESZ történetével kapcsolatban, nézd végig őket a galériában!

Forrás