Borítókép: Kifizetem, ha kell, ha nem – A magyarok mintegy fele akkor sem szünteti meg az előfizetését, ha nem használja Forrás: Getty Images

Kifizetem, ha kell, ha nem – A magyarok mintegy fele akkor sem szünteti meg az előfizetését, ha nem használja

Minden harmadik ember legalább háromféle szolgáltatásra is előfizet, de csupán kétharmaduk érzi úgy, hogy valóban kihasználja az adott szolgáltatást és jó döntést hozott – derül ki egy friss felmérésből. A válaszadók 42 százaléka ráadásul még akkor sem mondja le előfizetését, ha tudatosul benne, hogy nincs rá szüksége; minden tizedik megkérdezett pedig alapvetően elégedetlen az előfizetéseivel.

A felhasználásalapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo alkalmazás „Költs okosan – azért fizess, amit valóban használsz!” témájú, a Pulzus kutatócég által készített friss felmérésében annak járt utána, mennyit költenek a magyarok ki nem használt, előfizetésen alapuló szolgáltatásokra.

A kultúra, sport, szórakozás, kommunikáció, szabadidőtöltés témaköréhez kapcsolódó tucatnyi vizsgált előfizetés közül toronymagasan a „streaming alapú tévézés és tartalomfogyasztás”, valamint a mobiltelefon-használat vezet; minden harmadik válaszadó rendelkezik korlátlan mobiltelefon-, illetve streaming előfizetéssel. A megkérdezettek több mint egyharmadának legalább háromféle előfizetése van, és kiderült az is, hogy a férfiak, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők választják nagyobb arányban a korlátlan (mobil) előfizetést, a streaming előfizetéseknél ugyanakkor a diplomások felülreprezentáltak.

A kutatók arra is választ kerestek, hogy milyen motivációk alapján döntünk egy-egy szolgáltatás mellett. „Az eredmények alapján 3 szempont van, ami kiemelten fontos a vásárlóknak. Az első a használat vélt gyakorisága – mutat rá Farkas-Kis Máté, döntéselméleti szakember. A második az ár, amelyet a legkisebb költség elve mentén ítélünk meg legtöbbször, és sokan éppen ezért választják a korlátlan előfizetést, mert úgy vélik, így lesz a legkisebb az egységár, azaz a legolcsóbb a szolgáltatás. A harmadik pedig a folyamatos elérhetőség, amely egyfajta biztonságot ad a fogyasztónak:

ha akarom, akkor azonnal ott legyen a kezem ügyében, és tudjam használni.

A válaszadóknak „csupán” kétharmada volt elégedett a választásával, és vélte úgy utólag, hogy jó döntés volt az adott előfizetés. Egészen sok megkérdezett – minden harmadik ember – bizonytalan abban, hogy valóban élni tud az adott szolgáltatással, ténylegesen szüksége van-e rá; minden tizedik előfizető pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy szinte egyik sem vagy a többsége nem éri meg. Ebben a kérdésben érezhetők a generációs különbségek is, hiszen a fiatalok szerint általában érdemes fizetni az adott szolgáltatásért, az idősebb korosztályban viszont háromszor többen gondolják, hogy az előfizetések többsége kidobott pénz.

A korlátlan mobil-előfizetést és a telekommunikációs szolgáltatásokat szinte mindenki (90%) rendszeresen használja. A streamingnél már valamivel alacsonyabb ez az arány, itt az előfizetőknek csupán háromnegyede számolt be rendszeres használatról. Szembetűnő, hogy a sportbérletekhez kapcsolódó szolgáltatásokat a megkérdezettek háromnegyede, a kulturális bérleteket pedig mindössze a fele használja rendszeresen, és ez utóbbihoz hasonló a hitelkártyák, klubtagságok kihasználtsága is.

A történelmi csúcson lévő, 20 százalék feletti infláció mellett a semmittevés és a kevésbé tudatos fogyasztói gondolkodás azonban luxussá válhat

hiszen az előfizetések havonta akár negyvenezer forintos tételt is jelenthetnek a családi kasszában egy átlagos előfizetői profilt nézve, ami már szemmel látható összeg. Szakértői oldalról Farkas-Kis Máté kiemelte, hogy ne felejtsük el, sokan hirtelen lelkesedésből, impulzívan vásárolnak meg valamit, amit aztán esetleg ritkán, vagy idővel soha többé nem használnak. Illetve előfordul a másik véglet, akik az adott szolgáltatás megtérülését nem a használattal hozzák összefüggésbe, hanem a szolgáltatás áfával, értékével.

Sokan azért a szolgáltatásért is fizetnek, amiről tudják, hogy nem használják

A leggyakrabban egy ponton egyszerűen észreveszik, hogy már nem használják, ez azonban jellemzőbb a fiatalokra (62%) és a diplomásokra (64%). Érdekesség, hogy az alapfokú végzettségűeknél ez az arány csupán 39%. A válaszadók 40%-a vagy sokallta a költségeket és ezért gondolta újra az előfizetését, vagy egyszerűen látott egy jobbnak tűnő ajánlatot.

A kutatás a reakciókat is vizsgálta: mit teszünk az adott előfizetéssel, ha azzal szembesülünk, hogy felesleges.

A válaszadók relatív többsége (39%) – nagyobb számban itt is a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek – azonnal megszüntette azt. Nagyon sokan, 5-ből 2 megkérdezett azonban nem tett semmit (42%), mert nem akar foglalkozni a dologgal, vagy későbbre halasztja a döntést. Figyelemre méltó az is, hogy mindössze a válaszadók 15%-a keresett alternatív, olcsóbb megoldást. A kutatók arra is választ próbáltak találni, hogy az emberek miért tartják meg azokat az előfizetéseket, amiket nem használnak. A legtöbben (27%) erre úgy válaszoltak, hogy örülnek annak, jónak tartják, hogy van ilyen előfizetésük, vagy úgy gondolják, hogy később még hasznos lehet.

Időnként akkor sem racionálisan döntünk, ha a pénztárcánkról van szó

„Miközben azt gondolnánk, hogy az ember racionális, addig megfigyelhető, hogy a fogyasztók gyakran nem ’logikusan’ viselkednek.

Több figyelmet fordítanak az elveszett költségekre, legtöbbször olyankor, amikor nem kellene, és alábecsülik a lemondás által eléjük táruló lehetőségeket, a már kifizetett összegekhez képest
magyarázza a jeleség hátterében álló okokat Farkas-Kis Máté.

Ne felejtsük el, hogy a dolgokról kialakult képeink elvárásokat teremtenek bennünk. Ezeket pedig csak megnehezíti, hogy a döntéseinkkel sokszor eleve a fennálló állapotot akarjuk fenntartani. A változással ugyanis egyben felelősséget is vállalunk, ami kockázatot hordoz. Ennek a jelenségnek az egyik megjelenési formája, a birtokolt tárgyakhoz való ragaszkodásunk.”

Ami pedig az ideális előfizetési konstrukciót illeti, a vélemények erősen megoszlanak: közel ugyanannyian (a válaszadók több mint egyharmada) tartják jobbnak a felhasználástól független fix díjat, mint ahányan a tényleges felhasználás alapján történő díjfizetést.

Ne költs olyanra, amit nem használsz!

A Cristo autós alkalmazás 2019 decembere óta van jelen a magyar piacon. Eleinte elsősorban a használatalapú casco terméket nyújtotta, kiegészítve a vezetésről szóló statisztikákkal és információkkal, de szolgáltatási palettája folyamatosan innovatív funkciókkal bővül.

Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője elmondta: „A Cristónál hiszünk a tudatos költés filozófiájában. A kezdetektől ez formálta a gondolkodásunkat autós szolgáltatóként, igyekszünk tehát megfelelni annak az elvnek, hogy szolgáltatásaink ára a tényleges használathoz tudjon igazodni, valamint folyamatosan elérhetőek legyenek. Ezáltal segítjük ügyfeleinket tudatosabb és ezáltal költséghatékonyabb döntések meghozatalában.”

Konkrét tippek autósoknak

A Cristo használatalapú casco biztosításának díja is attól függ, hogy ténylegesen mennyit használja valaki az autóját. A tényleges autóhasználat alapján számolják ugyanis az alapdíjat, ami a használat szerint egészül ki, így nem lesz felesleges pénzkidobása annak, aki például ritkábban használja az autóját. Ez a konstrukció jobban megéri azoknak, akik például egy háztartásban több autót használnak, valamint a városban élő, hét közben kevesebbet autózó felhasználóknak is.

Erre a logikára épül a Cristo autópálya-matrica ajánlása is az év végén, amelyben megmutatja a felhasználóknak, hogy mely megyei matricák útjait használták, így segítve őket abban, hogy a következő évüket jobban megtervezhessék és a megfelelő megyei matricákat vásárolhassák meg. Ezzel a tudatos döntéssel 2023-ban jelentős összeget, akár több tízezer forintot is lehet spórolni, hisz a heti (10 napos) matrica ára 44%-kal, a havi matrica ára pedig 70%-kal drágul, a megye matricák viszont mindössze 5%-kal. A tudatosabb autópálya-matrica vásárlás mellett az alkalmazás többek közt használatalapú casco biztosítással, illetve a parkolásnál automatikus díjfizetés-leállítással is segíti felhasználói tudatosabb költségtervezését.

„Ezek az innovatív megoldások pénztárca-kímélőek: egy automatikusan leállított parkolás, amiről egyébként megfeledkeztünk volna, akár egyhavi Pro előfizetésünket is megtéríti, egy pályaszakasz-figyelmeztetés, amit nem kell büntetésként befizetni, pedig akár egy egész éves Cristo Pro előfizetés összegét visszahozza – tette hozzá Szota Szabolcs. Bár az előfizetések piacán számtalan konstrukció működik, hiszünk abban, hogy a tényleges használat-alapú árazás, a kényelmesebb, valós igényeinkre szabott vásárlási lehetőségek egy pénzügyileg is tudatosabb társadalmat tudnak nevelni, ahol nagyobb figyelem irányul a havi kiadások menedzselésére és a tudatos használatra.”

Forrás: Smartsurance Technologies sajtóközlemény