A magyar KRESZ több mint 100 éves története

A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása története a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor az autózás még gyerekcipőben járt. Az első közlekedési rendelkezéseket 1901-ben vezették be Magyarországon, amikor még alig néhány személygépkocsi közlekedett a fővárosban, de már akkor világossá vált, hogy a balesetek elkerüléséhez elengedhetetlen a hivatalos szabályozás. Az autók számának növekedésével aztán egyre sürgetőbbé vált a közlekedés egységes szabályozása, természetesen nemcsak hazánkban. Az első, nemzetközi példán alapuló hazai szabályozásra már 1910-ben sor került: az akkori belügyminiszteri rendelet előírta a gépjárművek műszaki vizsgálatát, a rendszámmal történő ellátását, meghatározta a közúti közlekedés rendjét, a gépjárművezetők képzését és a külföldön történő járművezetést, továbbá bevezette az első négy közúti jelzőtáblát (bukkanó, kanyar, vasúti átjáró, útkereszteződés).

Két évtizeddel később, 1930-ban életbe lépett az első átfogó közúti közlekedési szabályzat. A magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata nevet kapta, amiből aztán megszületett a köznyelvben is használatos KRESZ rövidítés. Sebességkorlátozásokat, elsőbbségadási szabályokat és kötelező felszereléseket is tartalmazott. A szabályrendszert azóta többször is módosították, legnagyobb mértékben 1975-ben, amikor egy jelentős átdolgozással korszerűsítették, és számos új közlekedési jelzést, valamint biztonsági előírást vezettek be. Ez a 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet „A közúti közlekedés szabályairól” címmel, amely 1975. február 5-én lépett hatályba.

Egyre sürgetőbb kérdés a KRESZ frissítése

Azóta is ez az érvényes KRESZ, bár természetesen az elmúlt 50 évben többször bővítették, módosították. 1984-ben új jelzőtáblákat és útburkolati jeleket vezettek be, valamint részletesebb szabályokat fogalmaztak meg a gyalogos- és kerékpáros közlekedésre. A rendszerváltás utáni időszak egyik legfontosabb reformja a KRESZ 1993-as módosítása volt, amely során a szabályrendszert az uniós normákhoz igazították. Ekkor tették kötelezővé a biztonsági öv használatát minden ülésen, és új táblákkal bővítették a szabályozást, különös tekintettel az előzési tilalmakra és a forgalomkorlátozásokra. A 2001-es év újabb fontos változást hozott: bevezették a zéró tolerancia elvét az alkoholfogyasztásra vonatkozóan, és betiltották a kézben tartott mobiltelefon használatát vezetés közben. A 2010-es évek pedig a kerékpáros közlekedés korszerűsítéséről szóltak: lehetővé tették bizonyos esetekben a kerékpárosok számára a járdán való haladást, a jobb oldali kikerülést és az egyirányú utcákban való kétirányú kerékpáros forgalmat. A 2023-as módosítások a gyalogosok védelmét helyezték előtérbe, hiszen az új szabályozás szerint a járművezetőknek már nemcsak a zebrán áthaladó gyalogosnak, hanem annak is elsőbbséget kell adniuk, aki láthatóan át szeretne kelni az úton.

Mivel az utóbbi években nemcsak az autók és a kerékpározók száma emelkedett, hanem ugrásszerűen terjedtek a rollerek is, sokan sürgetik az erre kiterjedő szabálymódosításokat is. A jelenlegi KRESZ sok pontban elavult a szakértők szerint, a modern életünkben nem helytálló, ezért nem egyszerű bővítésre, kiegészítésre van szükség, hanem a KRESZ ráncfelvarrására. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nemrég bejelentette, hogy elkészültek az új KRESZ koncepciójával, és hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátják. Közleményük szerint az új tervezet kidolgozásában közel 70 szervezet és több mint 100 szakértő vett részt, és nemcsak az autósok, hanem a biciklisek, a gyalogosok és a rollerezők közlekedését is szabályozza.

Az új KRESZ várhatóan 2026-tól lép majd érvénybe, de addig is lássuk, milyen újítások várhatóak: