– A honlapodnak a Városból vidékre nevet adtad, ez azt jelképezi, hogy te is Budapestről költöztél vidékre?

– Kicsit hibrid az én történetem, mert ugyan Budapesten nőttem fel, de nem panelban vagy a belvárosban, hanem Budafokon, a városi szélén, ahol még földutak voltak, meg sokan tartottak mindenféle állatot. Mi voltunk a tyúkosak. Kb. 1000 négyzetméter volt a portánk, a nagyszüleim pedig több ezer tyúkot tartottak, akkor még ketrecekben, hiszen ez volt az általános. Mi láttuk el tojással meg tyúkhússal a környéken élőket. Szóval már gyerekkoromból hozom az önellátást meg a tyúktartást, de aztán ez a fajta tevékenység kiszorult a városból. Nem a törvények és a szomszédok nyomására, hanem mi magunk döntöttünk úgy, hogy elköltözünk, mert láttuk, hogy az elvárosiasodó környezet egyre kevésbé volt alkalmas az életmódunkhoz. Én egyetem miatt maradtam még a fővárosban, de hat éve én is kiköltöztem Pázmándra, ahol egyébként a másik nagyszüleim éltek. Itt aztán folytattam, amit sok éve Budafokon abbahagytam, persze már úgy, hogy a modern technológiákat és szemléletet hozzátettem. Veteményesünk és gyümölcsösünk is van, a tyúkok mellett pedig disznók, kacsák, cicák és kutyák is laknak nálunk. Nem eladásra csináljuk, hanem a család önellátásra törekszünk. Most ott tartunk, hogy 60-65 százalékban saját előállítású élelmiszert tudunk fogyasztani, mindezt 1000 négyzetméterről, plusz a gyümölcsös.

– Honnan jött az ötlet, hogy a tyúktartást elkezdd tanítani másoknak?

– A Covid előtt sokan mosolyogtak, hogy túrom a földet, én voltam a tyúkos Zoli, aki biztos megunta a városi munkáját, és inkább elkezdett állatokkal foglalkozni. Amikor viszont beütött a pandémia, már nem nevetett ki senki. Aki lakótelepen lakott például, és nem tudott kimozdulni hetekig a gyerekével, vagy volt, hogy nem tudott rendesen bevásárolni a közértben, akkor döbbent rá, hogy milyen kiszolgáltatott a városi lét. Amíg bőség van, addig egyszerű, de amikor nincs, akkor a teljes tehetetlenség. Egy vidéki embernek viszont minden lehetősége megvan arra, hogy 100 százalékosan el tudja látni magát, és ehhez nem is kell óriási terület. Rendelkezésre áll a tüzelő, a napenergia, a fúrt kút és az élelmiszer is. A Covid hatására hirtelen lementünk a Maslow-piramis legaljára, az alapvető fiziológiai szükségletekig, nem véletlen, hogy ebben az időben tömegesen költöztek ki a városból vidékre. Hozzánk is rengetegen költöztek ki családostul, és jöttek hozzám kérdezni. A sok megkeresés miatt eldöntöttem, hogy szervezek egy kisebb oktatást, mert alapvetően tanár a szakmám, szóval szeretem átadni a tudást. Kibéreltem a helyi művelődési házat, megszületett az „Így neveld a tyúkodat” program, de nem gondoltam volna, hogy ekkora érdeklődést fog kiváltani. Aztán feladtam egy Facebook-hirdetést, és bumm, iszonyat sokan jelentkeztek. Akkor rájöttem, hogy érdemes komolyan venni ezt. Az oktatásokon alapból mindig adtam a résztvevőknek egy nyomtatott jegyzetet, hogy hazavihessék magukkal, ez pedig idővel egyre csak bővült, és kis idővel láttam, hogy kitesz egy könyvet. Gondoltam, akkor miért ne? Színesítettük, szerkesztettük, négy szakértővel is átnézettem, és formát öltött az Így neveld a tyúkodat című könyv.

– Ki a célcsoportja a könyvednek és az oktatásnak?

– Mindenki, aki önellátásra, tyúktartásra vállalkozik, de nem tudja, hogyan fogjon bele. Lehet, hogy a vidéki ember megmosolyogja ezt az egészet, hiszen régebben egy falun felnőtt gyerek 10 évesen már kis túlzással egy állatorvos tudásával bírt. Manapság viszont a legtöbb embernek ezt meg kell tanulnia, és ez egyáltalán nem ciki. Tudni kell, hogy tyúkot tartani az azért nem olyan, mint kutyát vagy cicát, hogy elég neki enni adni, sétálni vinni vagy kiengedni, meg az állatorvoshoz vinni beoltani. Egyrészt tyúkból nem egyet, nem kettőt tartanak egyszerre, hanem 20-30 jószágot, vagyis húsz-harmincszor annyi az esély arra, hogy valamilyen betegség vagy probléma lesz velük. Mit kell csinálni, ha kirepül? Ha nem tojik? Mennyi fehérjét kell adni nekik? Ezek fontos kérdések. A tyúktartás nem bonyolult feladat, de ahhoz, hogy felelősen kezdjünk hozzá, nem elég megnézni egy YouTube-videót. Ezt a hiányt igyekeztem pótolni, ugyanis nem volt olyan könyv előtte a piacon, ami a hétköznapi emberek számára érthető, mégis informatív lett volna, és nem túl tudományos, illetve nem a nagyüzemi állattartásról szólt volna.

– Mi az a kérdés, amit a leggyakrabban feltesznek neked a tyúktartással kapcsolatban?

– Sokszor felmerül, hogy mennyire lehet automatizálni a tyúktartást. Például ha valaki otthon nem tud állatot tartani, de van egy balatoni nyaralója, ahova minden héten lejár csütörtöktől vasárnapig. Erre el szoktam mondani, hogy igen, létezik például önműködően kinyíló ajtó és automata etető, amik szuper dolgok, megkönnyítik az ember dolgát, de érdemes arra is gondolni, hogy mi van, ha bármi elromlik. Mert ha nem nyílik ki az ajtó, és a tyúkok nem kapnak enni, inni, akkor jó eséllyel még aznap elpusztulnak. Véleményem szerint a felelős tyúktartás azt jelenti, hogy minden reggel foglalkozunk velük legalább annyit, hogy kiengedjük őket, adunk nekik enni, és megvizsgáljuk, hogy minden rendben van-e. Esténként pedig becsukjuk az ólat, ha hideg van, akkor bevisszük az itatójukat, hogy ne fagyjon be. Nem nagy feladatok ezek, napi 10 perc sincs, de nem lehet távolról, applikációval elintézni. A tyúk nem tamagocsi, és nem is szezonális munka, mint mondjuk a veteményes, mert az év 365 napján ott vannak.

– Milyen más teendővel kell még számolnia annak, aki tyúkot szeretne tartani?

– Nem kell azért megijedni, nem kell egész nap a tyúkudvarban robotolni. Egy-két hetente ki kell pucolni az ólat, kivinni a szalmát, rádobni a komposztra, frisset rakni a helyére. El kell menni évente egyszer-kétszer takarmányért. Munka mellett is simán meg lehet csinálni, nem ördöngösség, de el szoktam mondani, hogy nem mindenki életviteléhez passzol. A kötöttséggel mindenképp számolni, mert amikor például elmegy a család nyaralni, akkor kell valaki, aki besegít a gondozásban. Ez évente néhány alkalommal általában nem jelent gondot, meg lehet kérni valakit, hogy ugorjon át, de ha valaki gyakran utazgat, abba az állattartás nem fér bele.

– Minimum hány tyúkot érdemes tartani ahhoz, hogy ne kelljen a boltban tojást vennünk? Vegyünk mondjuk egy átlagos, négyfős családot, két felnőttel, két gyerekkel.

– A legutóbbi statisztikák szerint egy magyar felnőtt évente 250 darab tojást eszik meg. Ebben nemcsak a főtt tojás, a rántotta és a tojásos lecsó van benne, hanem például a süteményekbe, a palacsintába kerülő tojásmennyiség is. Talán nem is gondolnánk, de a magyar konyhában a tojás is ugyanolyan alapélelmiszer, mint a liszt. Tapasztalatok szerint egy négyfős család éves tojásszükségletét 10-12 jól tojó tyúk el tudja látni. Ha a húsukat is szeretnék elfogyasztani, akkor viszont ennek legalább a kétszeresével kell kalkulálni.

– Mekkora hely szükséges a kertben a tyúkoknak, illetve milyen eszközök?

– Egy 500 négyzetméteres udvaron is lehet úgy tyúkot tartani, hogy lekerítünk 60-80 négyzetmétert kifutónak. 10-12 tyúknak ez már elengedő terület, ahol kapirgálhatnak. persze van, aki hagyja szabadon mászkálni őket az egész kertben. Tyúkólra is szükség lesz, de ez sem feltétlen jelent óriási beruházást, hiszen maradék anyagokból is lehet barkácsolni. Persze lehet többszázezer forintért is kész tyúkólat venni, de a sufnituningban is jól érzik magukat. Ezenkívül még az etető és az itató az alapfelszerelés része.

– Már előbb is hangsúlyoztad az etetést. Mit kapjanak enni a tyúkok?

– Tápot semmiképp sem, mert ha azzal etetjük, akkor semmi értelme saját tyúkot tartani, a boltban is vehetjük a tojást és a csirkehúst. Az egészségesen nevelt tyúkok többféle magkeveréket fogyasztanak. Ezt vidéken közvetlenül gazdáktól is be lehet szerezni. Vitaminokra és ásványi kiegészítőkre is szükségük van, de ez sem bonyolult, csak tudni kell, mikor mit kell adni. Ezeken kívül rengeteg zöldet, gazt, konyhai maradékot oda lehet nekik adni. Az etetés tehát komplex dolog a tyúkok esetén, de ha jól etetünk, akkor cserébe a kapott tojás is tele lesz tápanyaggal, na meg az íze is egészen más, mint a boltinak.

– Ráadásul a bolti, nagyüzemi tartásból származó tojással együtt rengeteg vegyszert is elfogyasztunk. Jól gondolom?

– Igen. A nagyüzemi tartásban már tojáskorban, a keltetés során vegyszereznek fertőtlenítőszerekkel megelőzés céljából, hiszen ott óriási gazdasági károkat tud okozni egy baktériumfertőzés. Aztán a kikelt állatok nagy mennyiségű foszfort kapnak az eleségükhöz, hogy minél gyorsabban tojjanak, vagyis profitot termeljenek. Háztáji körülmények között egy kiscsibe 9-12 hónap alatt hízik meg 3 kilósra, ez a tojásgyárakban két hónap. A legtöbb helyen a tyúkok folyamatosan kapnak antibiotikumot is, csak levágás előtti hetekben nem, hogy a húsukból valamennyire kiürüljön. Ma már valamennyire szabályozzák, hogy mivel lehet etetni, kezelni a nagyüzemi tyúkokat, de azért teljesen más, ha otthon tartjuk őket, és magvakkal, zöldekkel, vitaminokkal, gyümölcsmaradékokkal tápláljuk őket. Egy házi tojásnak sokkal magasabb a tápértéke, több benne az omega-3 zsírsav és minden vitamin. És akkor még ott van az is, hogy az állat mekkora stressznek van kitéve élete során, mert szerintem az is kiütközik abban, hogy milyen a tojása meg a húsa. Otthon viszonylag szabadon kapirgálhat, olykor megugatja kutya, de nincs stressz az életében. Ezzel szemben a nagyüzemben borzasztóak a körülmények, még akkor is, ha ma már a ketreces tartás visszaszorulóban van. Ne legyenek tévhiteink, a mélyalmos tartás sem mondható éppen állatbarátnak. Képzeljünk el egy óriási, több ezer négyzetméteres hangárt, ahol 100 ezer állat van összezsúfolva. Ugyan nem ketrecben tengődnek, de a személyes területük így is minimális. Nem véletlen szerintem az sem, hogy a mélyalmos csirkék sokszor teljesen kopaszok, hiszen egymást kopasztják meg, mondhatni idegből. Ez a stressz pedig szerint átmegy az állatok minden sejtjébe.

– Számít az, hogy milyen fajta tyúkot választunk? Vannak olyanok, amelyeket szoktál ajánlani annak, aki most kezd bele az állattartásba?

– Az új könyvem éppen ezt fogja majd részletezni. Összesen 1000-nél is több fajta tyúk létezik, de ebben benne vannak a dísztyúkok is. Magyarországon kifejezetten háztáji tartásra 30-35 fajta tyúk érhető el. Érdemes olyat választani, ami kifejezetten jól tojik és jól hízik, ilyen például az Amrock, a Sussex és a New Hempshire fajta. Magyarok közül pedig az erdélyi kopasznyakút tudom ajánlani, illetve az újabb hazai büszkeség, ami nagyon kezd terjedni, az a nyuszkanyakú palóc tyúk.

– Gyerekeket hogyan tudjuk bevonni a tyúktartásba? Említetted, hogy neked is van kislányod. Ő hogy viszonyul hozzájuk, és ahhoz, hogy az udvarban gondozott baromfik előbb-utóbb a tányéron kötnek ki?

– A gyerekek imádják a tyúkokat, és a tyúkok is imádják a gyerekeket. Ahol van egy szemtelen kakas, ott persze vigyázni kell, hogy a kisebb gyerekekhez ne kapjon oda, de alapvetően ők nem ragadozók, nem fognak bántani. Az én kislányom is odavan értük, felmennek a vállára, a fejére, simogatja és eteti a kiscsibéket. Ha kimegyünk az udvarra, az első dolga, hogy megnézi a tyúkokat. Már egészen kicsiként rájuk lehet bízni, hogy összegyűjtsék a tojásokat, vagy szedjék a zöld gyomokat és szórják oda nekik. A gyerekeknek ez egy nagy tanulás, hogy tiszteljék és szeressék az állatokat, ugyanakkor a természet körforgását is megtanulhatják. Semmi baja azzal, hogy levágjuk a tyúkokat és megesszük. Ezzel kapcsolatban egyébként azt szoktam mondani, hogy én is sajnálom kicsit, mikor felküldöm a tyúkmennyországba, de arra gondolok, hogy az a pár év, amit nálunk töltött, az legalább egészséges, normális körülmények között telhetett számára, nem úgy, mint a nagyüzemi állatoknál.

– Gyakori félelem még a tyúktartással kapcsolatban, hogy büdös, koszos, hangos. Te hogy látod ezt?

– Ezek is tévhitek igazából. A tyúkok alapvetően nem büdös állatok, ha rendszeresen takarítjuk a területüket, szalmázzuk, nem kell tartani a kellemetlen szagoktól. A trágyájukat pedig felhasználhatjuk a kertben, a szalmával összekeverve remek komposztot kapunk. A tyúkok ezenkívül nem is hangosak, a kotlás nem zavaró. A kakas már más ügy, azok tényleg kukorékolnak, és nem is csak korán reggel, de kakast nem feltétlen kell tartani. A tyúkok akkor is tojnak ugyanis, ha nincs kakas az udvar, csak ez esetben persze nem lesznek kiscsibéink. De ha nem szeretnénk szaporítani az állományt, erre nincs is szükség, és akkor a hangoskodást is megspórolhatjuk.

– A spórolásról jut eszembe, anyagiak tekintetében is megéri tyúkot tartani?

– Folyamatosan változnak az árak, szóval konkrét számokat nehéz mondani, de ha ügyesen és okosan etetünk, akkor a bolti tojáshoz képest féláron ki lehet hozni a háztájit, és ugyanez igaz a húsra is. Éves szinten egy család sok tízezer forintot meg tud spórolni, miközben egészségesebben táplálkozik. Kötöttségekkel jár a tyúktartás, de közben annyi mindent ad, hogy szerintem mindenképpen megéri.

És hogy milyen finomságot készíthetsz reggelire a házi tojásból? Íme néhány példa: