Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, Argentínában. Olasz bevándorlók leszármazottja, aki eredetileg vegyésznek készült, majd belépett a jezsuita rendbe, ahol filozófiát és teológiát tanult. 1969-ben szentelték pappá. Hosszú évtizedeken át tanított, majd különböző egyházi pozíciókat töltött be: volt provinciális, rektor, segédpüspök, később Buenos Aires érseke, 2001-től pedig bíboros. 2013. március 13-án választották meg a katolikus egyház fejévé, XVI. Benedek pápa lemondása után. Megválasztása több szempontból is meglepetést okozott, kora miatt nem számított a legesélyesebb jelöltnek. Ő lett az első dél-amerikai származású pápa, az első jezsuita egyházfő, valamint az első, aki a Ferenc nevet vette fel. A névválasztásával jelezte elköteleződését a szegények támogatása, a béke elősegítése és a környezetvédelem iránt, Assisi Szent Ferencre utalva.

Ferenc pápa életében és halálában sem vágyta a luxust

Ferenc pápa már rögtön megválasztása után visszautasította a korábban megszokottnak számító luxust, ami az egyház fejének járt. Nem kérte a különleges pápai autót, és nem az apostoli paloták pápai lakosztályába költözött be, hanem a Vatikánváros területén levő Szent Márta-ház második emeleti lakosztálya lett a fő rezidenciája. Ez a ház szolgál a Vatikánba érkező bíborosok szálláshelyéül, és meglehetősen puritán a berendezése, de Ferenc pápa állítólag azért maradt itt, mert a luxuslakosztályt túl nagynak és üresnek találta.

Mivel Ferenc pápa egészségi állapota sokat romlott az elmúlt években, előre rendelkezett arról, hogyan temessék el, és ezen is téren szembement a korábbi hagyományokkal. A pápa testét a szokások szerint különleges liturgikus ruhába öltöztetik, és napokon át ravatalozzák a Szent Péter-bazilikában, hogy a hívek elbúcsúzhassanak tőle. Ferenc pápa ezt nem szerette volna, ahogy azt sem, hogy három, egymásba nyíló koporsóba temessék el. A pápák testét ugyanis hagyományosan először egy ciprusfából készült belső koporsóba helyezték (ez a halandóság és egyszerűség jelképe), majd következett a cinklemez borítású középső koporsó (ami konzervál), majd végül egy tölgyből vagy más nemes fából készült külső koporsóba. Ferenc pápa azonban azt kérte, hogy csakis egyetlen, cinklemez borítású koporsóban helyezzék örök nyugalomra, és végső nyughelye nem a Szent Péter-bazilika kriptájában, hanem a Vatikánon kívül található Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz. Bár anno II. János Pál pápa kívánságát nem tartották tiszteletben (ő azt kérte, hogy testét a temetés után szállítsák hazájába, Lengyelországba), úgy tűnik, Ferenc pápa rendelkezései megvalósulnak. A Vatikán tegnap délelőtt jelentette be, hogy a temetését április 26-án, szombaton tartják: a gyászmise ugyan a Szent Péter-bazilika előtti téren lesz, de a Santa Maria Maggiore-bazilikában temetik majd el.

Ferenc pápa temetése után nem sokkal pedig megkezdődik a konklávé, melynek során megválasztják a következő pápát. Ennek folyamatát részletesen is megismerheted a galériából: