Megjelent az ÉVA magazin legfrissebb, őszi lapszáma, központban az OTTHONNAL! Ha kíváncsi vagy, hol szerezheted be, kattints IDE! ITT pedig online is megvásárolhatod! Az interjú elejét a magazinban találod!

Dr. Pop Andrea szülész-nőgyógyász már kisgyerekkorától láthatta sebész édesapját munka közben, 13 évesen pedig a műtőben figyelte őt „a partról”: ekkor döntötte el, hogy ő is az orvosi pályára szeretne lépni. Később, az egyetemi tanulmányai alatt az is körvonalazódott benne, hogy a szülészet-nőgyógyászat áll hozzá a legközelebb. „Ezekben az években született a lányom. A várandósságom és a szülésem is mélyen meghatározó, nyomot hagyó élmény volt számomra. Amikor az egyetemi tanulmányaim során elérkeztünk a szülészet gyakorlathoz, elhatároztam, ezt a szakirányt fogom választani” – árulja el a kezdetekről. Andrea karrierje során megtapasztalta, milyen óriási a vágy a nőkben arra, hogy hüvelyi úton szüljenek, és megéljék azokat az érzelmi magasságokat, amelyekről a számukra szimpatikus leírásokban olvastak, vagy amelyeket másoktól hallottak – rendszeresen előfordul, hogy úgy érkeznek hozzá, valakiéhez hasonló szülést szeretnének. „Én ilyenkor mindig elmondom, hogy nem tudunk utazási irodaként működni.Mindenkinek egyéni és megismételhetetlen lesz a várandóssága, a szülése, de képtelenség megjósolni, pontosan milyen. Törekszünk arra, hogy megvalósítsuk az elképzeléseket: érthetőek vágyaik, amikkel érkeznek, azonban fontos tájékoztatni őket arról, mennyi egyéni dolog befolyásolja azt, milyen lesz az adott szülés – hogy soha senkinél nem látom előre, sikerül-e hüvelyi úton világra hozni a gyermekét, vagy császármetszésre lesz szükség. Befolyásoló tényező lehet az is, hogy egy lányt miként kondicionál a környezete, miközben felnő. Borzasztónak állítják be neki a szülést? Fantasztikusnak? Persze nem kell idealizálni a képet, de nem lényegtelen, hogy egy rémisztő történetet ismételgetnek neki hosszú éveken át, vagy egy várakozással teli kedveset, mert a szülőszobán ezek is bekapcsolhatnak abban a módosult tudatállapotban, amelybe a kismamák akkor belekerülnek.

Ezenkívül előbukkanhatnak olyan élmények is, amikre egyáltalán nem vagyunk felkészülve, nem számolunk vele. Volt például egy kismamám, akinél az édesapjától elszenvedett fizikai erőszak jött fel szülés közben – átmenetileg leállt a szülése. Szerencsére sikerült őt ebből a negatív transzból kihozni, végül hüvelyi úton született a kisfia. Ezzel is kell tudni foglalkozni és erre nem vagyunk feltétlenül az egyetem által felkészítve. A szülőszobán a rugalmasság olyan, mint egy szupererő, mert annyi minden változhat menet közben. Váratlan helyzetek szinte mindig előfordulnak, és lehet, hogy ezek miatt más lesz valaki szülése, mint azt eredetileg elképzelte, de ettől ugyanúgy lehet szép, meghitt és megható egyszerre.

Abból tudunk dolgozni, ha az elvárások nem kőbe vésettek. Szülésfelkészítés során személyre szabottan el szoktam mondani a ritkán előforduló szövődménylehetőségeket, kisebb kockázatokat is, mert így látják a teljes palettát, így tud kialakulni az az együttműködés, ami a szülés során elengedhetetlen.”

A SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK MEGOSZTÁSÁNAK EREJE VAN

Andrea egyébként immár közel húsz éve praktizál, és azt mondja, meg szokta kérdezni az új pácienseit, mi alapján keresték fel, és szinte kivétel nélkül azt válaszolják neki, ajánlások útján, hallottak róla. „Azt gondolom, ezek a személyes megosztások azok, amelyek mentén végül is kialakul az emberről egy kép a páciensek körében.” Ez az oka annak is, hogy felkeresték őt, traumatudatos orvosként vállalna-e rendelést rászoruló, hajléktalan nők körében. „Nagyon megtisztelő volt, korábban sosem gondoltam magamról, hogy traumaérzékeny orvosnak minősülök. Azt tudtam, hogy tudok fogadni olyan pácienseket, akik gyerekkori szexuális abúzuson estek át, valamilyen traumával érkeznek, esetleg mentálisan labilisak vagy egy adott helyzettől erősen szoronganak. Úgy érzem, van egy alapérzékenységem ezzel kapcsolatban, és tudatosan is bővítettem az eszköztáramat. Gyönyörű ez a szakma, amiben dolgozom, és bár sikerorientáltnak lehet nevezni, de mint mindennek, ennek is van árnyoldala. Vannak olyan hihetetlenül nehéz helyzetek, amikor jól kell tudni ott lenni, például egy olyan nőgyógyászati vizsgálaton, amire a páciens súlyos traumával érkezik. Ezekre nem kaptunk megfelelő képzést az egyetemen, legalábbis akkor nem, mikor én végeztem a tanulmányaimat, ezért menet közben gyűjtögettem össze azt a tudást és eszköztárat, amelyek tudnak az ilyen szituációkban segíteni.”

NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLAT MINDENKINEK JÁR

Bár az utóbbi években Magyarországon a szűréseken való részvételben mutatkozik némi növekedés, még mindig sokan vannak, akik nem járnak vagy nem jutnak el a szűrésekre. A szülész-nőgyógyász kiemeli, a hajléktalan nők olyan perifériára szorultak, ahol muszáj segítséget és tájékoztatást nyújtani nekik ahhoz, hogy a javasolt vizsgálatokra eljussanak. A BMSZKI által működtetett rendelő és ez a típusú szemlélet és ellátás is egyfajta „karnyújtás”, hogy egy kicsit ki tudjanak szakadni abból a nehéz világból, amiben a mindennapjaikat élik. „Megtisztelő az is, amikor megosztják velem a történeteiket – egyébként gyakran viszem magammal tovább, amit a pácienseim mesélnek nekem. Ezt úgy kell érteni, hogy gyakran eszembe jutnak, gondolkozom rajtuk, fejben tovább folytatom a párbeszédünket stb.” – fejti ki.

A teljes interjút és a folytatást az ÉVA magazin 2025-ös őszi lapszámában olvashatod, ide kattintva pedig be is szerezheted!