A legmenőbb ikerpár – 130 éve született Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni

Nem véletlenül hívják a szentendrei múzeumok egyikét Ferenczy Múzeumnak - ebben a városban élt ugyanis a Ferenczy-család , amelynek két egymást követő generációja csupa képzőművészből állt. Az apa, Ferenczy Károly a nagybányai művésztelep festői körének kiemelkedő alkotója, az anya, Fialka Olga pedig szintén festőművésznek tanult. A három gyerek közül a legidősebb Valér festő és grafikus, az ikrek közül pedig Noémi gobelinművész, Béni pedig szobrász lett. KATTINTS A GALÉRIÁRA A JOBBNÁL JOBB FERENCZY-MŰVEKÉRT! A legmenőbb ikerpár: 130 éve született Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni Ferenczy Noémi: Teremtés Ferenczy Noémi 21 éves korában, 1911-ben utazott el Párizsba, hogy ott megtanulja a falikárpitszövés művészetét, az iskola után pedig autodidaktaként képezte tovább magát. Fontosnak érezte – a kor szokásától eltérően –, hogy a műveit ne csak megtervezze, hanem ő maga is szője meg. Egyik híres korai műve, az 1913-as Teremtés a bibliai Édenkertet ábrázolja. Ferenczy Béni: Ülő nő Ferenczy Béni a nagyváradi festőiskola után Firenzében, Münchenben és Párizsban tanult. A kezdeti kubista és szecessziós törekvések után nagyon hamar a görög formavilág és a klasszicizmus felé fordult - sokan ismerhetjük telt idomú bronz nőalakjairól. Ez az 1961-ben készült szobra például a budapesti Horváth-kertben áll. Ferenczy Noémi: Nővérek Ferenczy Noémi gobelinjei színesek és dekoratívak, kezdetben nagyon részletesek, aprólékosan kidolgozottak, később lényegretörőbbek. Nem tévedünk, ha a szecesszió jegyeit véljük rajtuk felfedezni - ezeken a műveken ember és természet harmóniában él egymással. Műveihez mindig sok előtanulmányt, rajzot, festményt készített - ez a kép is egy ilyet, az 1921-es Nővérek című falikárpithoz készült kartont ábrázolja. Ferenczy Béni: Danae Jól látszik a klasszikus kompozíció és a geometrikus formák iránti érdeklődés ezen az 1934-es Ferenczy Béni-szobron is. A mű címe Danae : ő az a királylány a görög mitológiában, akit a főisten Zeusz arany eső képében termékenyített meg. Ferenczy Noémi: Alvó pásztor Ferenczy Noéminek ez a műve, az 1937-ben készült Alvó pásztor évtizedeken keresztül lappangott, mielőtt 2002-ben felbukkant volna egy nagy aukciósház kínálatában. Szembeötlő, hogy a művész általában csak néhány színnel dolgozik, azoknak viszont rengeteg árnyalatát vonultatja fel. Ferenczy Béni: Noémi Ferenczy Béni 1917-ben készítette ezt a fejszobrot: a címe Noémi . Ekkor 27 évesek voltak. Kevés szebb kifejezését láttam eddig a testvéri szeretetnek! Megtekinthető a Nemzeti Galéria szoborgyűjteményében. Ferenczy Noémi: Felvonulók Egy lényegesen egyszerűbb formanyelvű, kései Ferenczy Noémi-alkotás 1949-50-ből: Felvonulók . Mivel aktívan részt vett az 1919-es Tanácsköztársaság munkájában, Ferenczy Noémi emigrálni kényszerült, és csak 1932-ben költözött vissza Budapestre. Időközben a stílusa egyszerűbb lett, érdeklődésének középpontjába pedig egyre inkább a munka ábrázolása került. 1945-től haláláig tanított az Iparművészeti Főiskolán. Ferenczy Béni: Játszó fiúk Ez Ferenczy Béni egyik leghíresebb köztéri szobra, 1947-ből. Aki Székesfehérváron jár, a Lakatos utcában megtalálja. Béni a Tanácsköztársaság bukása után éppúgy emigrálni kényszerült, mint Noémi - ő 1935-ben jött haza. Érdekesség, hogy mindketten 1945-ben kaptak tanári állást - Béni a Képzőművészeti Egyetemen tanított. Ráadásul alig egy utcára éltek egymástól: Noémi a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt, Béni pedig a Jászai Mari tér 5-ben. Mindkettejük egykori otthonát emléktábla jelzi. Ferenczy Noémi életművéből idén februárban nyílt önálló kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban - évtizedek óta először. Ugyan a Teremtés - Ferenczy Noémi művészete című tárlat a koronavírus járvány miatt keveset volt látogatható, Bodonyi Emőke művészettörténész, a kiállítás kurátora online tárlatvezetéseket tartott a múzeum Facebook-oldalán - érdemes vetni rájuk egy pillantást .