Ezek a leggyakoribb tévhitek Csernobilról: vajon tényleg mutáns lények élnek a környéken?

1986. április 26-án katasztrófális hír sújtotta a világot: a történelem addigi legsúlyosabb nukleáris balesete történt Csernobilban. A Szovjetunióban található csernobili atomerőmű 4-es reaktora felrobbant, és hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot juttatott a légkörbe, amely nemcsak a környező területeken, de egészen messzire eljutva is rengeteg kárt, halált okozott. A katasztrófa híre gyorsan bejárta a világot, de a részletek sokáig titokban maradtak, hiszen a Szovjetuniónak nem volt érdeke, hogy bevallja, mekkora katasztrófa történt a területén, és hogy az emberek egészsége veszélyben lehet. Természetesen a titkolózás még inkább táptalajt adott a különféle félinformációknak, legendáknak és rémtörténeteknek, amelyek nagy része mai napig övezi a csernobili atomkatasztrófát.
Az elmúlt évtizedek során Csernobil neve szinte szinonimává vált a félelemmel, a pusztulással és a posztapokaliptikus képekkel. A történetet körüllengő titkolózás és a média dramatizálása rengeteg tévhitet és mítoszt szült: radioaktív mutánsoktól kezdve szellemvárosokon át egészen a világvégét vizionáló elméletekig. Nemrégiben még egy HBO-sorozat is készült a történtekről, ami csak még inkább felerősítette a tévhiteket, legendákat.

De mi az, ami tényleg megtörtént? Melyik történet alapul valóságon, és melyik csak a képzelet szüleménye? Az alábbiakban a leggyakoribb tévhiteket vizsgáljuk meg, nézzük is, mennyi valóságalapjuk van.
Galériánkban tévhitek Csernobilról!
- "A kamaszlányok fele érzi magát kevésbé szépnek a social media hatására" - Megérkezett a Testkép podcast 3. évada B. Nagy Réka énekesnővel és Fóris Szandra pszichológussal A Testkép harmadik évadának nyitóepizódjában a közösségi média testképre gyakorolt hatásait vizsgáltuk szakértő vendégünkkel,...